Várhelyi jelölésével adna Orbán leckét Brüsszelnek

2019.10.01. 16:46 Módosítva: 2019.10.01. 22:47
Várhelyi Olivér szakmai rátermettségéhez kétség nem fér, de leendő kollégáit senki nem irigyli Brüsszelben. Mit lehet tudni az új magyar biztosjelöltről?

„Várhelyi Olivérbe az Európai Parlament nem igazán tud belekötni: felkészült szakember kiemelkedő intellektussal, akinek pénzügyi érdekei nem lehettek. Az más kérdés, hogy milyen ember” – mondta az EUrologusnak egy, a brüsszeli magyar diplomácia és uniós intézmények munkájára rálátó forrás.

Orbán Viktor hétfő este hivatalosan is bejelentette, hogy Várhelyi Olivért, az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét jelöli uniós biztosnak, miután az EP jogi szakbizottsága az etikai vizsgálat után úgy döntött, Trócsányi László alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra.

„Az EP nem válogathat a magyar politikusok között, így egy technokratát jelöltem” – jelentette ki a miniszterelnök a finn kormányfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Tény, hogy a tagállamok rendszerint politikusokat, volt kormányfőket, minisztereket, esetleg európai parlamenti képviselőket küldenek uniós biztosnak.

Az uniós diplomáciai tapasztalat azonban nem egyedülálló, a luxemburgi biztosjelölt Nicolas Schmit 1998-tól hat éven át dolgozott brüsszeli állandó képviselőként, de 2004 óta folyamatosan kormánytag volt. Az új bizottság jelöltjei közül egyelőre nincs más, aki kizárólag karrierdiplomata lett volna.

Várhelyi és Von der Leyen már találkozott

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke kedden már találkozott Várhelyi Olivérrel. Ez az első, úgynevezett formális interjú, amely minden biztosjelölttel megtörtént, itt egyeztetnek először arról, hogy milyen portfóliót szán az elnök a biztosi kollégium leendő tagjának. Von der Leyen stábja azonban ezekről a találkozókról nem ad ki bővebb információt. Ugyanakkor Ursula von der Leyen szóvivője emlékeztetett bennünket arra, hogy „nem minden meginterjúvolt jelöltből válik automatikusan biztosjelölt”, ennek a kijelentésnek a tartalmát azonban nem részletezte. Mindenesetre az tény, hogy Ursula von der Leyennek el kell fogadnia a jelöltet ahhoz, hogy uniós biztos lehessen belőle – másképpen fogalmazva, Von der Leyen is mondhat nemet.

Ha Von der Leyen elfogadja Várhelyit és az új román jelöltet, akit egyelőre még nem nevezett meg Viorica Dăncilă román miniszterelnök, újraindul a kör: a jelölteknek előbb át kell esniük a jogi szakbizottság etikai vizsgálatán, majd a szakmai meghallgatás következik, leghamarabb két hét múlva, végül pedig az EP plenáris ülése szavaz az egész testületről.

Az orbáni akarat végrehajtója

Orbán beszédéből ugyanakkor valamiféle dac is érződik: mintha azt sugallná a miniszterelnök, hogy a Bizottság leendő elnökének, Ursula von der Leyennek együtt kell majd élnie a technokratával. Tény, hogy a most leköszönő Jean-Claude Junckernek az volt a célja, hogy az Európai Bizottságot politikailag fajsúlyos intézménnyé tegye a nemzeti kormányokkal szemben. A miniszteri, kormányfői tapasztalat tehát azért hasznos, mert a politikus az otthoni támogatottságát, legitimációját is hozhatja magával, mint az uniós költségvetésért felelős Günther Oettinger biztos, vagy az energia- és klímapolitikáért felelős kollégája, Miguel Arias Cañete, akik Németországban és Spanyolországban kifejezetten népszerű politikusok voltak.

Emellett a politikusi tapasztalat megköveteli, hogy valaki gyorsan tudjon döntéseket hozni akkor is, ha nincs mindenki számára megfelelő megoldás.

Egy technokrata ezzel szemben végrehajtja a már meghozott döntést.

A Contexte francia uniós és külpolitikai lap 2018-as írása úgy fogalmazott: Várhelyi egy politikai profil nélküli karrierista, rendre igazodik a radikálisabb miniszterelnökhöz.

Várhelyi jelölése az Európai Bizottságba szimbolikus: az orbáni uniós politika valódi és átvitt értelemben vett nagykövete irányíthatja a következő öt évben az uniós szomszédság- és bővítéspolitikát. Orbán Trócsányi helyett olyan jelöltet választott, akinek szakmai hozzáértéséhez nem fér kétség, és szinte biztos, hogy a jogi szakbizottság etikai vizsgálata sem fog fogást találni rajta. 

De köztudott róla, hogy minden körülmények között, tűpontosan végrehajtotta Orbán utasításait. Ez pedig egy pofon a nemzeti kormányokkal szemben önállósulni törekvő uniós intézményeknek, beleértve a Trócsányit elutasító Európai Parlamentnek és Juncker átpolitizált Bizottság-elképzelésének is.

A stílus maga az ember

Várhelyi egész karrierje során tisztviselő volt, a magyar közvélemény alig ismeri. A brüsszeli állandó képviselet honlapján található életrajza szerint szülővárosában, Szegeden és a dániai Aalborgban hallgatott jogot. 1995-ben került az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, ahonnan egy évvel később a Külügyminisztériumhoz igazolt. „Annak a tipikus 90-es években kiemelkedett külügyes fiúcsapatnak a tagja, akik nagyon értenek a szakmához, de végtelenül törtetőek és macsók” – állítja az EUrologusnak nyilatkozó forrás.

Várhelyi 2001-ben került Brüsszelbe az EU-hoz akkreditált állandó képviseletre. Előbb jogi tanácsadóként dolgozott, majd két évvel később a jogi szolgálat vezetőjének nevezték ki. 2006-ban az Igazságügyi Minisztérium európai jogi osztályának élére került, majd 2008-ban az Európai Bizottság belső piacért felelős főigazgatóságán lett az ipari szabadalmakkal foglalkozó osztály vezetője.

Az Európai Bizottságnál ideiglenes vagy szerződéses tisztviselői szerződéssel határozott idejű, vagy egy sikeres versenyvizsga után határozatlan időre szóló munkaszerződéssel lehet dolgozni. Várhelyi kiemelkedő képességeit és az európai szabadalmi jogban való jártasságát dicséri, hogy határozott idejű szerződéssel nevezték ki ilyen magas pozícióra. Ez nagyon ritka, rendszerint a versenyvizsga után a Bizottságnál évekig dolgozó munkatársakat jelölnek ki vezetőnek.

Ugyanakkor az EUrologus információi szerint Várhelyi később megpróbálta az uniós versenyvizsgát, de nem ment át a teszteken. Bár a sajátos, a magyar oktatási rendszerben megszokott tesztektől teljesen eltérő logikát követelő megmérettetésen sok más kiváló képességű ember is elbukik.

A jogász a Bizottságból 2011-ben vezetőhelyettesként tért vissza a brüsszeli állandó képviseletre. 

„Várhelyinek nagyon erős képességei vannak, de az ambíciói nagyobbak. Ha valami nem jól sül el, rögtön a beosztottjaira hárítja a felelősséget, és alpári módon üvöltözik velük”

– mondja a már idézett forrásunk. Egy másik forrástól pedig úgy tudjuk, hogy az állandó képviselet dolgozói közül nem mindenki veszi jó néven Várhelyi cinikus humorát.

Kevéssé diplomatikus

A 444.hu 2015-ben készített portréja szerint „Várhelyi nem az alkukra, hanem a totális győzelemre megy, a tárgyaláson előfordul, hogy indulatosan beszél, van, hogy veri az asztalt.” A brüsszeli tudósítók már ekkoriban hallottak a többi diplomatától arról, hogy az uniós döntéshozatal technikai előkészítő szakaszának számító COREPER I-es üléseken nehezen viselik Várhelyi karcos stílusát.

2015-ben került az állandó képviselet élére, mikor a magyar külpolitika is harcos fordulatot vett, amihez remekül passzolt Várhelyi kinevezése, aki a hvg.hu írása szerint „ellentétben elődjével, a kormánnyal szembeni kritikákat elsimítani igyekvő Györkös Péterrel, keményebb tárgyalási stílust képviselt.”

A Politico brüsszeli hírportál kedden azt írta róla, hogy a nagykövetkollégáinak nem volt könnyű barátkozni vele. Míg a francia Contexte szerint Várhelyi „mindig erősen hallatta a hangját.” Ugyanakkor az EUrologus úgy tudja, ezzel a stílussal Várhelyi sokszor visszatetszést keltett, és a magyar érdekeket kevéssé tudta érvényesíteni még akkor is, ha egyébként igaza volt, mivel a diplomaták elitklubjában más szabályokat követelnek meg.

Nagy valószínűséggel a népszerűtlensége is szerepet játszott abban, hogy nem kapta meg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának igazgatói posztját, amire szakmailag teljes mértékben megfelelt volna. 2018 nyarán a brüsszeli újságírók között keltett egy kirohanása nagy felháborodást egy háttérbeszélgetésen.

Az Európai Bizottságban valószínűleg nem lesz könnyű dolga Várhelyi munkatársainak, de az uniós fékek és ellensúlyok rendszerére, az állandó kompromisszumkeresésre épülő intézményi struktúrában meg lesz kötve a keze, és esküt kell tennie arra is, hogy nem lesz elfogult a nemzeti kormánya érdekeivel. Ugyanakkor kinevezése az elmúlt nyolc év szabadságharcához hasonlóan markáns üzenet.



  • Hírek
  • Hírek