Juncker: Néhány tagállam történelmi hibát vétett

„Nem Észak-Macedónia és Albánia hibája, hogy nem kezdődhetnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások. Az uniós országok többsége zöld utat adott, de néhány állam ellenkezett" – mondta  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.

– erősítette meg többször Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A két elnök azonban hangsúlyozta, hogy újra egyeztetni fognak Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról a 2020 májusában megrendezendő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Tusk külön üzent a két országnak: „Ne adjátok fel, EU-tagok lesztek!" Lengyelország példáját is megemlítette: „Volt úgy, hogy mi is azt hittük, sosem leszünk EU-tagok."

A sajtótájékoztató egy ponton kifejezetten érzelmessé vált. „148 Európai Tanácson vettem részt" – mondta a hamarosan leköszönő Juncker arra utalva, hogy 1995 és 2013 között Luxemburg miniszterelnökeként, 2014-től pedig az Európai Bizottság elnökeként dolgozott. Barátjának, Tusknak és a karrierjét évtizedek vagy csak hónapok óta követő újságíróknak is köszönetet mondott. „Életem végéig büszke leszek arra, hogy Európát szolgáltam" – mondta elcsukló hangon, majd a vastaps alatt szemmel láthatóan a könnyeivel küszködött.

Az európai vezetők csütörtök kora délután ültek tárgyalóasztalhoz, és éjjel 2-kor álltak fel onnan. Az EU és a brit kormány újabb brexitmegállapodását még a vacsora előtt jóváhagyták, de nem tudtak egyezségre jutni abban, hogy megkezdjék-e az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Ahogy azt sejteni lehetett, a bővítést ellenző Emmanuel Macron francia elnök konfliktusba keveredett Angela Merkel német kancellárral és az Európai Tanács elnökével, Donald Tuskkal is.

Három állam blokkolta a bővítést: Franciaország, Hollandia és Dánia. Bár Mark Rutte holland miniszterelnök Észak-Macedóniát támogatta volna, de Albániát nem, abba belement volna, hogy a két államról külön-külön szavazzanak. Franciaország előbb az egész csatlakozási folyamatot szeretné megreformálni.

Angela Merkel a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján megígérte , hogy a zágrábi csúcson visszatérnek a kérdésre, ugyanis  a német kancellár szerint a két balkáni ország nemcsak geostratégiailag fontos, hanem a munkavállalóik enyhíthetnék Németország krónikus szakemberhiányát. Bár a visszautasítást sajnálta, Merkel abban egyetértett a francia javaslattal, hogy a jövőben uniós csatlakozási tárgyalásoknak átláthatóbbaknak kéne lenniük.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke közleményben fejezte ki mélységes csalódottságát a bővítési tárgyalások elhalasztása miatt. Szerinte amikor felkérik ezeket az országokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a változásért, és ők ezt meg is teszik, akkor kötelességük tartani az adott szavukat. Nagyon nehéz megmagyarázni ezen országok lakosainak, hogy miért halogatják a következő lépést az elért haladás ellenére.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök is csalódottságának adott hangot azért, mert nem kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások a tagállamok közötti konszenzus hiánya miatt. Pellegrini felhívta a figyelmet, hogy mindkét ország elvégezte a házi feladatát, és az EU nem teljesíti kötelezettségvállalásait. „Azt mondom: cselekedjünk, mielőtt késő lenne!” – mondta a szlovák kormányfő.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a bővítésről szóló vita megmutatja „egyes országok, különösen Nyugat-Európa” európaiságának gyengeségét. „Zsákutcába jutottunk” – tette hozzá.

Emmanuel Macron az ülést követő sajtótájékoztatóján azzal érvelt, hogy előbb meg kell oldani a 27-ek Európájában a problémákat, mert csak a belső reformok után lehet az EU hiteles. A csúcstalálkozó előző napján elfogadott brexitmegállapodással kapcsolatban pedig azt gondolja, hogy 

Merkel viszont azt javasolta a kollégáinak az európai csúcson, hogy ne tegyenek úgy, mintha nem egyeznének bele a halasztásba - állította egy, a tárgyalás folyamatára rálátó forrás a  Guardian brit napilapnak. Merkel azzal érvelt, hogy az európai vezetőknek történelmi felelőssége van, és egyszerűen nem szabad Nagy-Britanniát megállapodás nélkül "kilökni" az EU-ból.

A költségvetés még messzebb van

Pénteken a 2021-27-es időszak keretköltségvetéséről is tárgyaltak az uniós vezetők, de nem jutottak előre.

– mondta Angela Merkel német kancellár a csúcsot követő a sajtótájékoztatóján. Juncker csak nagyon tömören nyilatkozott a költségvetési tárgyalásokról: „Mindenki a saját álláspontját ismételgette, semmi újat nem tudtunk meg."

A Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesülései szerint Ausztria, Dánia, Svédország és Hollandia közös álláspontot fogalmaztak meg. Azzal érveltek, hogy a brexit miatt végeredményben ötödével többet kellene fizetniük a közös költségvetésbe még akkor is, ha a többi tagállam által kevesellt 1 százalékot állapítják meg. A négy állam ismét kiállt amellett, hogy az uniós támogatások feltételrendszerébe a jogállamiságot is be kell illeszteni, és hogy a teljes uniós büdzsé 25 százalékát klímacélokra kell fordítani.

A lengyel miniszterelnök is elégedetlen volt a költségvetési vitával. Morawieczki szerint a több Európához több pénzt is kell, egyúttal bírálta a finn elnökség javaslatát a költségvetés csökkentésére vonatkozóan. A lengyel kormányfő kijelentette, hogy ragaszkodni fognak a mezőgazdasági és kohéziós politikához, mert azok az Alapszerződésben is szerepelnek. Azt is hozzátette, hogy a kifizetések összekapcsolása a jogállamisági feltételekkel marginális kérdés volt az EU-csúcson, de szerinte minden feltételnek nagyon világos kritériumokon kell alapulnia.

Macron francia elnök ezzel szemben úgy véli, tagállamok "gazdasági felzárkózása nem történhet mechanikusan", de a "fiskális dömpinget" is el akarja kerülni, azaz nem szeretné, ha a kelet-európai tagállamok alacsonyabb adóterheikkel és béreikkel komoly versenyelőnybe kerülnének a nyugatiakkal szemben. Az új költségvetés feltéterendszerével egyet ért: "az uniós költségvetés nem szolgálhatja a jogállam szétzúzását."

A francia elnök a kelet-európai tagállamok mellett az  északnyugat-európaiaknak is odaszúrt egyet: "vannak akik csak a GDP egy százalékát akarják az EU-s közös kasszába tenni, de mégis bővíteni akarnak",  majd egy szendvicshez hasonlította az EU-bővítést: "ha egyre nagyobb kenyéren akarunk ugyanannyi vajat elkenni, a szendvicsnek csak puszta kenyér íze lesz. "

A európai vezetők Christine Lagarde kinevezését hivatalosan is megerősítették : az Európai Központi Bank elnöke lesz a következő nyolc évben francia jogász, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója volt és két ciklusban tagja volt a francia kormánynak.

Az Európai Tanács péntek hajnalban elfogadott zárónyilatkozata megismételte az uniós külügyminiszterek hétfői figyelmeztetését: Törökországnak fel kell hagynia mindenfajta katonai tevékenységgel Szíriában, amely további szenvedést okoz a civil lakosságnak és jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Európa biztonságára. Bojko Boriszov bolgár elnök sajtónak elárulta, hogy csütörtök éjjel Törökországról nem tárgyaltak külön, csak jóváhagyták a korábbi döntést.