Tusk szerint amit Orbán képvisel kurd-ügyben, az az iszlám terrorizmus győzelmét jelenti

Az állam- és kormányfők októberi találkozója kapcsán Donald Tusk komoly eredménynek nevezte, hogy a tagállamok egyöntetűen elítélték a kurdokkal szembeni török katonai akciót Észak-Szíriában. Tusk kijelentette, hogy nem hisz az időleges tűzszünetekben, csak a katonai cselekmények végleges leállítása, a csapatok visszavonása és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása lehet az elfogadható magatartás, mert „minden más az iszlám terrorizmus győzelmét és az európai biztonság fenyegetését jelenti”. (Orbán kiállt az offenzíva mellett, az EU-ban pedig vétózni tervezett egy azt elítélő nyilatkozatot.)

Az Európai Tanács elnöke a brexitmegállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy most minden forgatókönyvre készen kell állni, de „a megállapodás nélküli kilépés sosem a mi döntésünk lesz”. Az Unió bővítéséről szóló „nehéz vitát” említve Tusk kijelentette: az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások el nem kezdése „hiba” volt. Végezetül megköszönte Jean-Claude Juncker munkáját, majd a bizottsági elnökhöz fordulva ezt mondta: „Megtiszteltetés, hogy barátomnak hívhatlak.”

Juncker 150. alkalommal szólalt fel a plenáris ülésen: Beszédében csalódottan említette a brit kilépést: „Sokszor kellett a brexittel foglalkoznunk és ez nagyon szomorú.” Ugyanakkor hozzátette, hogy a brexitmegállapodás jogi biztonságot teremt és összhangban áll a Parlament elvárásaival. Megnyugtatta a képviselőket, hogy a megállapodás az EP minden kívánságát tartalmazza. Az Unió költségvetése kapcsán a Tanács legújabb javaslatát továbbra is elfogadhatatlannak nevezte: „a GDP egy százalékából nem tehetünk Európában semmit”.

Jean-Claude Juncker 2019. október 22-én.

Fotó: Vincent Kessler / Reuters

Az összes képviselőcsoport hangsúlyozta, hogy Törökország elítélése nem elég, és konkrét lépésekre kérték a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy amíg Törökország ennyire agresszív, addig beszélni kell a következményekről, nem elég nyilatkozatokat kiadni és felháborodni.

A független képviselők nevében a jobbikos Gyöngyösi Márton a brexit kapcsán azt mondta, ha ez a brit döntés, akkor el kell engedni az Egyesült Királyságot. Hangsúlyozta, a brexit utáni problémákkal kell foglalkozni, mint például a migráció, a bérkülönbségek és a klímaváltozás – ezekre a kihívásokra megoldásokat is kell kínálni.

Bár a legtöbb politikus szintén hibának tartotta, és elsősorban a francia elnök felelősségét említette abban, hogy Észak-Macedónia és Albánia ügyében nem született döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, egy holland képviselő, Derk Jan Eppink teljesen más véleményen volt. Szerinte a briteket kiengedni és beengedni a Balkánt egyáltalán nem jó üzlet. „Albánia a korrupció fellegvára, nagyjából mint Kolumbia, Észak-Macedónia meg mint Panama” – jelentette ki Eppink képviselő.

A fideszes Győri Enikő szintén a bővítéssel kezdte: „Sajnos egyes tagállami vezetőkből hiányzott a bátorság, a bölcsesség és a hosszú távon gondolkodni tudás a múlt heti EU-csúcson.” Győri Enikő szerint lesznek majd olyanok, akik az Unió által üresen hagyott térbe be kívánnak nyomulni, hiszen „amúgy is ott vannak már, csak az nem látja, aki nem akarja”. A Fidesz képviselője egyúttal kettős mércéről is beszélt az „európaiság” megítélése kapcsán. Így fogalmazott: „Amikor egy távoli kontinens távoli országában történik valami, és az Unió megnyilvánul, nem európai az, aki nem támogatja a közös álláspontot. Most pedig, amikor két európai ország polgárainak okoztunk csalódást, mégsem hallottam olyan kommentárokat, hogy a blokkolók ne volnának igazi európaiak.”

A hosszú távú költségvetést említő legtöbb felszólaló a megfelelő források biztosítását kérte a Tanácstól ahhoz, hogy az Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnök által bemutatott célok megvalósulhassanak.

(Borítókép: Donald Tusk 2019. október 22-én. Fotó: Vincent Kessler / Reuters)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!