Bonbonos dobozt hajigált Salvini EP-képviselője a Törökországról szóló vitán

2019.10.23. 15:12
A török tisztviselőket sújtó szankciókat és az Iszlám Állam európai útlevéllel rendelkező harcosainak és gyerekeinek a hazahozatalát is fontolgatja az Európai Parlament, miközben fordulatot várnak az uniós külpolitikában. A szerdai vitán bonbonos dobozt is hajigáltak.

Folyton a kudarc szót emlegették az európai parlamenti képviselők szerdai vitájukon, amelyen Törökország északkelet-szíriai katonai beavatkozását és annak következményeit tárgyalták. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön szavaz majd a közös állásfoglalásról, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedd este megállapodott a biztonsági zónáról, és a török védelmi minisztérium is ígéretet tett arra, hogy a kurdok kivonulása után nem folytatja a katonai offenzívát.

A szerdai vitát egy kisebb közjáték is fűszerezte, mikor

a Törökországot hevesen bíráló olasz Angelo Ciocca elhajította a török nagykövetségtől ajándékba kapott bonbonos dobozt, amiért aztán rendre utasították az Északi Liga politikusát.

A felvétel olasz eredetiben az igazi:

Az EP-képviselők az európai külpolitika egészével elégedetlenek voltak, és gyengének ítélték meg az EU fellépését a törökök katonai akciójával szemben.

„Törökország, Oroszország, Irán és Bassár el-Aszad nyertek, miközben a nyugat eljátszotta a hitelességét”

– mondta Kati Piri holland EP-képviselő, a szociáldemokrata frakció tagja, aki évtizedek óta foglalkozik a török politikával.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő aktívabb uniós külpolitikai szerepvállalást sürgetett: „az Európai Unió tétlenül nézte az elmúlt években, ahogy destabilizálódnak a szomszédos régiók. Európát vissza kell helyeznünk a térképre.” A politikus arra is felhívta az EP figyelmét, hogy a magyar kormány volt az, amelyik határozottan kiállt Erdoğan mellett, nem pedig a magyar emberek. Ara-Kovács Attila DK-s EP-képviselő a magyar diplomaták közös uniós állásponttal rendszeresen szembehelyezkedő álláspontjára utalva azt kérte, hogy „ne hagyjuk hogy elvtelen, gátlástalan politikusok meggátolják a döntéshozatalt, és térjünk át minősített többségre épülő szavazásra a közös külpolitikában.”

A vitán egyetlen magyar kormánypárti politikus sem kért szót, de a Fidesz pártcsaládjából rengetegen felszólaltak.

Az Európai Néppárt célja az, hogy az Európai Unió függessze fel Törökország uniós tagjelölti státuszát.

Az EP már tavasszal javasolta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is függessze fel az 1999-ben megkezdett, és az utóbbi években teljesen megfeneklett csatlakozási tárgyalásokat. A néppárti indítvány lényege, hogy Törökország ezentúl ne juthasson hozzá a tagjelölteknek járó uniós támogatásokhoz. Bizonyos pénzügyi alapokat csökkentenének, egy 100 millió eurós tartalékalapot felfüggesztenének. Ám a tervezet szerint ügyelnének arra, hogy a civil szervezeteknek, az Erasmus-diákoknak és a menekülteknek járó támogatásokhoz ne nyúljanak.

David McAllister és Micheal Galler német kereszténydemokrata képviselők emellett Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter tervének is szeretnének támogatást szerezni az EP-ben, ami nemzetközi, lehetőleg ENSZ-ellenőrzés alá vonná az észak-szíriai biztonsági zónát.

A fegyverszünet és a török megállapodás dacára számos EP-képviselő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az EU teljes fegyverembargóval, egyes török tisztviselőket sújtó beutazási tilalommal vagy az eurószámlák befagyasztásával, illetve gazdasági szankciókkal gyakoroljon nyomást Törökországra.

Emellett több zöldpárti és a liberális-centrista Renew Europe-hoz tartozó képviselő is azt sürgette, hogy minél hamarabb hozzák haza az Iszlám Állam harcosainak azokat a gyerekeit, akik európai állampolgárok. A harcosok sorsáról csak egy képviselő, a holland néppárti Jeroen Lenaers beszélt: „az Europolnak és az európai tagállamoknak meg kell kétszerezniük az erőfeszítéseiket, mert nem engedhetjük, hogy az ISIS elfogott harcosai kihasználják a káoszt. Minden egyes európai országnak foglalkoznia kell az állampolgárságukat viselő terroristákkal.”

Az EP frakciói szerda délután próbálnak kompromisszumot találni annak érdekében, hogy csütörtökön elfogadhassák az állásfoglalást. Bár a nyilatkozatnak jogi következményei nem lehetnek, az 500 millió európai választópolgárt képviselő testület politikai véleményét nehezen kerülhetik meg a tagállami kormányok.