Az Európai Bizottság zöld utat adna Horvátországnak, hogy belépjen a schengeni övezetbe

További Eurologus cikkek

Az Európai Bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy Horvátország belépjen a schengeni övezetbe. Erről még az Európai Tanácsnak is döntenie kell, ahol a Szlovéniával való határvitája miatt Horvátországot nagy valószínűséggel egy vétó fenyegeti. Horvátország schengeni tagsága jó hír lenne a magyar nyaralóknak, de a horvátok is könnyebben tudnának külföldön munkát vállalni. Azonban Horvátország kilátásait a schengeni tagságra a román és a bolgár forgatókönyv árnyékolja be: a két kelet-balkáni ország már 2010 óta vár arra, hogy az Európai Tanács elfogadja tagságukat, de a jogállamisági problémák miatt az európai vezetők mindig megvétózták azt.

Az Európai Bizottság kedden azt javasolta, hogy Horvátországot vegyék föl a schengeni övezetbe. A Bizottság szerint a balkáni ország sikerrel kiküszöbölte a z eddigi hiányosságokat, melyeket a külső határok védelmében kellett pótolnia. A végleges döntés az Európai Tanács, tehát az uniós tagországok vezetőinek kezében van.

Vétózni fog Szlovénia?

Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, és nem egyértelmű, hogy ez meg fog történni. Az Európai Tanácsban ülő állam- és kormányfők gyakran nem követik a Bizottság javaslatát, különösen ha a nyugat-balkáni bővítési folyamatról van szó: a legutóbbi EU-s csúcson az uniós vezetők, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt például úgy döntöttek, nem kezdik el a EU-s csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Valószínű, hogy Horvátország vétót kap majd Szlovéniától. Szlovén európai parlamenti képviselők már korábban küldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, melyben leírták kétségeiket afelől, hogy Horvátország képes-e lesz a schengeni övezet külső határait megvédeni, és kérték a Bizottságot, hogy halassza el a döntést, hogy azzal a decemberben munkába álló új Bizottság foglalkozhasson Ursula von der Leyen vezetésével. A levelet a nyolcból hat szlovén képviselő írta alá, akik a három legnagyobb parlamenti pártcsalád (a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális Megújuló Európa frakció) tagjai.

A levél mögött a Horvátország és Szlovénia közötti határvita állhat: Jugoszlávia felbomlása óta a két országnak néhány kisebb tengeri és szárazföldi területről van határvitája, melyről végül egy nemzetközi választott bíróság hozott döntést 2009-en. Horvátország ennek köszönheti, hogy Szlovénia nem vétózta meg az EU-tagságát. Ezután azonban Horvátország szabálytalanságokat vélt felfedezni a bíróság döntésében, ezért felmondta a megállapodást.

Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy szerintük Szlovénia és Horvátország határvitája csak a két tagállamra tartozik, és ebbe nem kívánnak beleszólni, ezért azt nem is vették figyelembe, amikor elbírálták a horvát schengeni tagságot.

Jó hír a Horvátországban nyaralóknak

Eddig a magyar turistáknak mindig fel kellett mutatni egy útlevelet vagy személyazonossági igazolványt a határnál, ha a schengeni övezeten kívüli Horvátországba utaztak. Horvátország belépése után ez megszűnhetne, és határellenőrzés nélkül lehet majd az Adriához utazni.

Az utóbbi években 500-600 ezer magyar turista utazott Horvátországba éves szinten. A nyaralók utazási ideje lerövidülhet, ha nem kell többé megállniuk a határon az ellenőrzésre.

A schengeni tagság a horvát munkavállalóknak is könnyebb hozzáférést biztosít az európai munkaerőpiachoz. A magától értetődő pozitívumoktól eltekintve ennek negatív hatásai is lehetnek: magyar szempontból a horvát munkavállalók konkurenciát jelenthetnek az európai munkaerőpiacon, és ezzel egyidőben felerősödhet az amúgy is magas elvándorlás Horvátországból.

Románia és Bulgária már régóta vár

A schengeni övezethez való csatlakozási folyamat hosszadalmas lehet, ezt mutatja Románia és Bulgária esete: az Európai Bizottság már 2010-ben zöld utat adott a belépésüknek, de azóta sem sikerült elfogadtatni azt az Európai Tanácsban Franciaország és Hollandia vétója miatt. Míg az Európai Parlament elnöke és az Európai Bizottság nem látott akadályt a felvételükre, addig a francia és a holland kormány a jogállamiság hiányosságaival indokolta vétóját. Szigorúan nézve, a szerződések szerint nem lehet a jogállamisághoz vagy az igazságszolgáltatási rendszer tisztaságához kötni a belépést a schengeni övezetbe, de különösen Hollandia ragaszkodik hozzá, hogy vegyék figyelembe ezt a szempontot.

Mi az a schengeni övezet?

A schengeni övezet az egyik legkézzelfoghatóbb eredménye az európai integrációnak. 1995-ös létrehozása óta az övezet tagjaiban élő állampolgárok akadály nélkül élhetnek, tanulhatnak más tagállamokban. Különösen az a három és fél millió ember profitál a schengeni övezetből, aki minden nap átkel az uniós országokon belüli határokon. Ha újra lezárnák az EU-s belső határokat, az a becslések szerint az EU gazdaságait 100 milliárd–230 milliárd euró közötti összeggel károsítaná meg.

A schengeni övezet 26 európai országból áll, melyek eltörölték a határellenőrzéseket országaik között. Néhány schengeni tagállam nem tagja az EU-nak, például Norvégia és Svájc, és nem minden uniós ország része a schengeni övezetnek: a 28-ból csak 22 tagállam. A részvevő tagállamoknak szigorú előírásokat kell betartaniuk a schengeni külső határ védelmére, melyet a Frontex ügynökség koordinál.