A magyar biztosjelöltnek megvan a véleménye az Európai Parlamentről

Várhelyi Olivér, Magyarország Európai Unió melletti nagykövete csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián fejtette ki véleményét a regionális szövetségről. A diplomata szerint, aki jelenleg a magyar kormány uniós biztosjelöltje, a visegrádi négyek pozitív brandnek számít -  Brüsszelen kívül . „Brüsszelen kívül ismerik a mi mindennapi életünket” – tette hozzá. A közép-európai embereknek ami a szívükön az a szájukon, mondta: „Nem vagyunk diplomaták, nyersek vagyunk, de ezért a legjobb partnerek a párbeszédre.”

Várhelyi az EU ideológiai irányultságára is kitért: aggasztónak tartja, hogy Brüsszelben a marxizmusra kevésbé tekintenek negatív tapasztalatként, amikor "az Európai Bizottság elnöke Marx szobrot leplezett le" Trierben, „az ellen senki sem tiltakozott, és ezután még mi vagyunk az udvariatlanok, akik nem tisztelik mások érzékenységeit.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Juncker nem a szobrot leplezte le, hanem egy Marxról szóló kiállítás megnyitóján mondott beszédet, ahol elmondta, a filozófust olyan bűnökért okolják ma, amelyekről nem tehet, mert elveiből sok mindent épp ellenkezően valósítottak meg. 

A vitán elhangzott, hogy a visegrádi négyek gyakran nagyon kritikusak az unió mechanizmusaival szemben. Ez pozitív tulajdonság lenne, ha a kritika mellett megoldásokat is tudnának kínálni. A megoldások azért hiányozhatnak, mert nincs a V4-nek olyan közös intézménye, ahol a döntéseket koordinálni lehetne. Összességében, még ha a V4-ek jelentősége növekszik is, ezek az országok nem használják ki potenciáljukat. Egyre növekvő súlyukat mutatja, hogy ha a visegrádi blokk egy ország lenne, az lenne Németország legnagyobb gazdasági partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is.

Várhelyi szerint a visegrádiak elsősorban a problémákra hívják fel a figyelmet, például a határok védelmére és a migrációra: „A migránsok szétosztása egy fügefalevél, ami semmit sem oldana meg”. A jogállamisággal kapcsolatos vádakat Magyarországgal szemben rágalmazásnak nevezte, szerinte az Európai Parlament jelentésében sok olyan problémát is említettek, amelyeknek semmi köze a jogállamisághoz, például az, hogy túl alacsonyak a bérek Magyarországon. Erre azt üzente, hogy „mi nem költjük el azt a pénzt, amit nem keresünk meg. Az Európai Parlamentnél viszont alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg.” Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti: szerinte inkább más államok igazságszolgátatása felett kellene ítélkezni, mert Magyarországé az egyik leghatékonyabb Európában.

Az ellenzék szerint nem olyan rózsás a helyzet a visegrádiaknál

Igor Merheim Eyre, a Nemzetközi Republikánus Intézet munkatársa szerint a visegrádi négyeknek a jövőben jobban kellene kommunikálnia, mert gyakran mi tehetünk saját elszigeteltségünkről. Szerinte sok európai politikus a visegrádi vezetőkhöz hasonlóan gondolkozik, de mégsem működnek együtt, többek között a V4-es politikusok gyakran agresszív beszédmódja miatt. Kritizálta továbbá, hogy a visegrádi négyeknek nincs külpolitikai víziója. Orbán és Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője például a brexit-népszavazás után egy ambiciózus Európa-vízión akartak dolgozni, de nem lett belőle semmi.

A rendezvényen szlovák ellenzéki politikusok is jelen voltak, akik sötét képet festettek a visegrádi országok jelenéről. Saját országukat egy „bukott államnak” nevezték, ahol a maffia az európai támogatások haszonélvezője, és a gazdasági elit diktálja a bíráknak, milyen döntéseket hozzanak. A magas politikába is begyűrűző korrupció szerintük lehetetlenné teszi, hogy Szlovákia profitáljon az EU-s támogatásokból.

A napokban Szlovákiát újabb politikai botrány rázta meg, miután egy 39 órás hangfelvétel szivárgott ki, amelyen beszélgetések hallhatók magasrangú politikusok és befolyásos üzletemberek között. Az ügy Gorilla-botrányként lett ismert még 2011-ben, amikor a hangfelvétel bizonyos részletei már nyilvánosságra kerültek, melyeken arra derült fény, hogy egyes politikusoknak  kenőpénzeket fizettek közbeszerzések kiosztásáért cserébe.     

Arra az új trendre is felhívták a figyelmet, hogy a V4-országokban a városokban egyre gyakrabban progresszív vezetést választanak meg, ami gyakran ellenzékben van az országot vezető kormánnyal szemben. Ezen a téren Lengyelországnak van hosszabb tapasztalata, ahol az összes nagyobb város ellenzéki irányítás alatt áll már egy éve. Ezek a városvezetések nehézségekről számolnak be, mert mozgásterüket gyakran az állami szinten hozott törvények korlátozzák. Viszont a városok sokat elérhetnek, ha összefognak, vagy ha az EU-s törvényhozóknál lobbiznak, hogy olyan támogatási rendszereket hozzanak létre, amelyek közvetlenül elérhetők az önkormányzatok számára, a kormányok beleavatkozása nélkül.

(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülésén 2018. július 16-án. - fotó: Mario Salerno /  Az Európai Unió Tanácsa / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!