Politikai alkuktól függ a magyar biztos pozíciója

Az Európai Parlament külügyi szakbizottsága csütörtök 14 órakor dönt Várhelyi Olivér biztosjelöltségéről, de hivatalosan csak később hozzák majd nyilvánosságra az eredményt, együtt a francia és a román jelöltek értékelésével. Az EUrologus információi szerint legfeljebb újabb írásbeli válaszokat kérhetnek tőle, de annak is igen nagy a valószínűsége, hogy még ma, az első körös szavazással jóváhagyják  Várhelyi kinevezését.

Csütörtök délelőtt a bővítési és szomszédságpolitikai portfólió várományosát három órán át faggatták az EP-képviselők különböző szakpolitikai kérdésekről és a magyar kormánytól való függetlenségéről.

„Meglepett, hogy a Renew milyen visszafogott kérdéseket tett fel. A jogállamisági kérdésekben sokkal határozottabb álláspontot szoktak képviselni” – nyilatkozta Gyöngyösi Márton EP-képviselő az EUrologusnak a magyar biztosjelölt meghallgatása után.

Az EUrologus több forrásból is úgy értesült, a liberális-centrista pártcsalád alkut kötött az Európai Néppárttal: kölcsönösen támogatják egymás biztosjelöltjét. Így a szelíd hangvétel hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a frakció szeretné, ha Emmanuel Macron francia elnök biztosjelöltjét, Thierry Bretont megszavazná az EP.

Breton a jogi szakbizottság anyagi és egyéb érdekek összeférhetetlenségét feltáró vizsgálatán csak egy hajszállal ment át. A korábban francia pénzügyminiszterként is dolgozó Breton az elmúlt tíz évben az Atos nemzetközi információtechnológiai óriásvállalat vezetője volt. Több képviselő szerint a betöltendő pozícióval összeférhetetlen volt, hogy biztosként hasonló területre legyen döntő befolyása, de mivel a Néppárt a Renew mellé állt, 12-11 arányú támogatással Breton átment a jogi bizottság szavazásán.

A szakmai meghallgatás után a szakbizottsági kordinátorok szavazatainak legalább kétharmada kell ahhoz, hogy jóváhagyjanak egy döntést. A legtöbb képviselővel rendelkező Néppárt szinte teljesen biztosan támogatni fogja a saját pártcsaládja jelöltjét. Ahogy Gál Kinga fideszes EP-képviselő fogalmazott: „Várhelyi nagyon alapos és szakmailag kiváló válaszokat adott a magyar biztosjelölt, aki a legfelkészültebb személy erre a posztra egész Európában.”

Ha a parlament második legnagyobb képviselőcsoportja, a szociáldemokrata frakció (S&D) is rábólint Várhelyi kinevezésre, akkor hamar eldőlhet a kérdés, hiszen (a feltételezett alku miatt) a Renew Europe is Várhelyi pártjára állhat. Azonban ha az S&D nemet mond, patthelyzet alakulhat ki, mert ahhoz viszont nincs elég képviselőjük, hogy elutasítsák a magyar jelöltet, még a magyar kormánnyal szemben legkritikusabb Zöldek és a szélsőbaloldal támogatásával sem.

„Ugyanazok a kérdések jöttek újra és újra elő, mert egyszerűen nem akart válaszolni. Ez bizonytalanná tett bennünket, hogy mit is gondolunk felőle. Az írásbeli válaszai után kialakult egy pozitív kép, de ez most megingott” – nyilatkozta a szociáldemokrata frakcióhoz tartozó Ara-Kovács Attila, DK-s EP-képviselő.

„Várhelyi olyan pozíciót tud betölteni, amivel Orbán szándékait közvetítheti. A szóbeli meghallgatáson próbálta kikerülni, hogy elhatárolódjon a miniszterelnöktől. Bizonyság kellene ahhoz, hogy ő valóban elkötelezett az európai értékek, a demokrácia és a politikai liberalizmus mellett, amit az EP összes nagy pártcsaládja, beleértve Európai Néppártot is, képvisel” – mondta.

Azt, hogy végül hogyan értékeli a szociáldemokrata frakció Várhelyi meghallgatását, Kati Piri magyar származású holland EP-képviselő sem tudta megmondani: "én nem vagyok elégedett, de majd meglátjuk, a többiek hogy gondolkoznak."

A szociáldemokrata frakcióhoz köthető más forrásokból az EUrologus úgy értesült: ellentét feszül a külügyi szakbizottság tagjai és a frakció vezetése között. Utóbbi ugyanis azt szeretné, ha a magyar biztosjelölt átmenne a megmérettetésen. A külügyi bizottság tagjai viszont azt akarják elérni, hogy tartsanak egy második meghallgatást vagy tegyenek fel újabb írásbeli kérdéseket.