Arról álmodik, hogy Putyint egy nap üvegtábla mögött látja

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke a Szaharov-díj keddi díjátadóján elmondta: a szabad világnak nem szabad hallgatnia, ha diktátorok egyre többször vesznek művészeket, újságírókat, ügyvédeket a célkeresztjükbe. Példaként említette a 2012-es díjazottat, az iráni Naszrin Szotudeh női jogi ügyvédet, akit idén márciusban másodszor is 33 év börtönre ítéltek, vagy a 2011-es díjazottat, Razan Zaitouneh szír emberjogi ügyvédet, akit 2013-ban elraboltak, és nyomtalanul eltűnt Szíriában.

A keddi díjátadón Oleg Szencov, a Szaharov-díj tavalyi nyertese rövid beszédet intézett az Európai Parlament képviselőihez. Beszédét oroszul tartotta: a Krímben született, és orosz anyanyelvű filmrendező korábban elmondta, hogy az ukránt még mindig tanulja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ne felejtsék el az ukrán katonákat, politikai foglyokat, és krími tatárokat, akik a mai napig Oroszországban raboskodnak.

Ukrajna szerinte az európai jövőn kívül nem lát más perspektívát országának. Elmondta, nem bízik Putyinban, mert Oroszország nem akar békét a Donyec-medencében, hanem csak geopolitikai érdekek szerint képes gondolkozni:

Minden alkalommal, ha a fejünk fölött akarják Putyin kezét megrázni, akkor gondoljanak a több száz halottra Ukrajnában, gondoljanak bajtársainkra, akik még mindig orosz börtönökben sínylődnek.

Mikor 2014 elején Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Szencov hazája illegális bekebelezése ellen tüntetett. Emellett segített ellátmányt szállítani az ukrán katonai támaszpontok személyzetének, akik a Krím félszigeti bázisaikon ragadtak az orosz annektálás után.

A Krímben tartóztatták le négy másik társával együtt terrorista cselekmények vádjával, úgymint hidak és emlékművek megrongálásának kitervelésével. Ezeket a vádakat tagadta. 2014 májusában az orosz titkosszolgálat Oroszországba hurcolta.

Több, mint öt évet ült börtönben Oroszországban

Szencovot három hétig vád nélkül tartották fogva, és több mint egy évet várt tárgyalásra. Eközben kínzásnak is alávetették, ami nemzetközi felháborodást váltott ki jogvédőknél.

Az ukrán filmrendezőt 2015-ben elítélték, és a lehető legmagasabb büntetést, húsz évet kapott. Büntetése nagy részét egy szibériai büntetőtáborban töltötte.

Szencov börtönévei során 145 napig éhségsztrájkolt, azt követelte, hogy minden ukrán politikai foglyot engedjenek szabadon Oroszországban. Az éhségsztrájkba csaknem belehalt, és az orvosai utimátumot intéztek hozzá: vagy erőszakkal, csövön keresztül etetik, vagy abbahagyja az éhségsztrájkot.

Végül több mint öt évet töltött börtönben, és egy orosz-ukrán fogolycsere keretében 2019 szeptemberében szabadon engedték. A börtönévei során megírt visszaemlékezéseit jövőre  készül kiadni. A német Dekódernek adott interjújában elmondja:

A Krím annektálása nem egy spontán döntés volt Putyin részéről. A Krímben sok hasonló agresszív tervet készítenek, és ha Putyin csettint egyet, akkor ezekből végre is hajtanak párat.

Szerinte Ukrajna egy sokszínű ország, amit jó dolognak tart, mert így kevesebb az esély arra, hogy egy diktátor hatalomra kerülhessen. A negatív következménye viszont az, hogy állandóan egymás ellen küzdenek az országban, ami pedig Putyin kezére játszik. A börtönévei során állandóan egy kollektívában élt az elítéltekkel, akik nagy megdöbbenésére még ott is éltették Putyint – véleménye szerint ez a rezsim húsz éves agymosásának tudható be.

Bevallása szerint arról álmodik, hogy Putyint Hágában, az üvegtábla mögött fogja majd látni egy nap.  

A Szaharov-díj

Az Európai Parlament emberi jogi díjának nyertesét az EP házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Konferenciája választja ki, miután a frakciók vagy legalább negyven képviselő által felterjesztett jelöltekből a parlament illetékes szakbizottságai kiválasztanak hármat, akiket érdemesnek tartanak az elismerésre.

A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov orosz atomfizikusról elnevezett kitüntetést 1988 óta minden évben olyasvalakinek ítélik oda, aki jelentős erőfeszítéseket tesz, nagy áldozatokat vállal az emberi jogokért, a gondolatszabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemben, írja az MTI.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!