Jelentés a magyar kultúr- és oktatáspolitikáról: a kézivezérlés dilettantizmussal párosul

Az Orbán-kormánynak a kultúra, az oktatás, a tudományos kutatás és a média területén véghez vitt átfogó változtatásairól készített jelentést mutattak be kedden egy konferencián az Európai Parlamentben. Az Oktatói Hálózat harminc tagja által készített kötet legfontosabb megállapítása Gács Anna, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének docense szerint az, hogy

a magyar kormány masszívan centralizálta a kultúra, az oktatás, a tudomány és a média területeit azért, hogy elbátortalanítsák az önállóan gondolkodó értelmiségieket, művészeket, és gazdasági előnyökhöz juttassák Orbánt és köreit.

Gács úgy látja, az értelmiségnek az a feladata, hogy reflektáljon arra, ami az országban történik. Ennek megfelelően a Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010–2019 című jelentés „határozott kritika az Orbán-kormánnyal kapcsolatban, de határozottan nem politikai megrendelésre készült”. A szerzők nem kaptak honoráriumot a munkájukért, a nyomtatás és fordítás mintegy egymillió forintos költségei pedig magánadományokból jöttek létre.

 A jelentés főbb megállapításai

• az Orbán-rendszer számára a kultúra csak annyiban fontos, amennyiben az eszközként felhasználható politikai céljai elérésére;
• a kultúrát a tulajdonviszonyok átrendezésével központosítják;
• szakértő kultúrpolitikusok hiányában a kézivezérlés dilettantizmussal párosul;
• a szimbolikus politizálás kulcsszerepet kap;
• az ellenségnek tekintett ellenzéket a kormányból a nemzetkoncepciójából kiszorítja, és idegenként, idegen érdekek szolgálójaként állítja be;
• a kormányzati kommunikáció óriási erőfeszítéseket tesz a fenyegetettség, a félelem pszichózisának folyamatos fenntartására;
• egyes értelmiségi csoportok és civil szervezetek a támadások célkeresztjében vannak;
• önkényes és átgondolatlan beavatkozás történt a közoktatásba: a jogok csorbulnak, miközben nőtt az esélyegyenlőtlenség és a rendszer nem készíti fel a jövőre a fiatalokat;
• a rendszer bizalmatlan az egyetemek és az értelmiség iránt, lebecsüli a tudás társadalmi jelentőségét, a tanulás, az oktatás és a kutatás szabadságának európai értékeit;
• a tudományos élet központosítása és autonómiájának korlátozása: egyetemek politikai és gazdasági függésbe kerülnek;
• a Fidesz közpénzekből saját médiabirodalmat épített fel, amely mára lefedi a politikai-közéleti médiapiac több mint 80 százalékát, és nyíltan a kormánypropaganda eszközévé vált.

„Ilyen átfogó, részletes és precíz munkával eddig nem találkozhattunk” – mondta a Háttal Európának című jelentésről a konferencia előtt sajtótájékoztatón Rónai Sándor, a DK EP-képviselője. A politikus szerint azzal, hogy az Orbán-kormány a tudományos-kulturális élet lebontásán dolgozik már tíz éve, a magyar nemzetet a legnagyobb kincsétől, a szellemi tőkéjétől fosztja meg.

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő pedig ígéretet tett arra, hogy ha kell, személyesen viszi el Donald Tusknak, az Európai Néppárt elnökének a jelentést, mivel a jövő héten elvileg a Fidesz sorsáról fog a pártcsalád dönteni.

Ami Magyarországon folyik, az nem egyszerűen a jogállamiság megsértéséről szól, hanem arról, hogyan lehet mindent megtenni, ami az európai értékekkel szembemegy, sokszor uniós pénzén

– mondta a politikus.

Cseh Katalin momentumos EP-képviselő az Orbán-kormány és a magyar fiatalok párhuzamos valóságairól beszélt. „A kormány kontrollálni akar mindenkit, azt akarja, hogy engedelmeskedjenek neki, miközben a fiatalok szabadok akarnak lenni” – mondta. Cseh szerint a külföldön élő magyar fiatalok nem akarnak egy illiberális államban élni, és csak akkor fognak visszatérni Magyarországra, ha teljes szabadság lesz, például

Az EP-ben tartott konferencián két panelbeszélgetést tartottak. Az egyik a közoktatás, a felsőoktatás és a tudományos kutatás autonómiájának leépítéséről és központosításáról szólt  az alábbi előadókkal: Radó Péter, a CEU oktatáskutatója, Fábián István, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora és Klaniczay Gábor, a CEU történésze.

A második részben Heller Mária szociológus és nyelvész, Gács Anna és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője vitatták meg a szimbolikus politizálást és a kormánypropaganda túlsúlyát a médiaszektorban.

A konferenciát Róża Thun lengyel néppárti EP-képviselő beszéde zárta le, aki viccesen azt üzente az eseményről tudósító magyar kormánymédiának, hogy

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő kedd délután tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az Oktatói Hálózat konferenciáján "hazugságokat hallottunk."  A politikus szerint az ellenzéki képviselők gyűlölik a magyar kormányt, mert az nemet mond a migrációra. Hangsúlyozta, hogy a délelőtti konferencia kiindulópontjában a migrációs vita van, Soros támadása, és "az ellenzéki támadások arra épülnek, hogy nincs demokrácia, csak a korrupció és a szabadságjogok megnyirbálása folyik", de az ellenzékiek éppen magukat cáfolják meg rendre az állításaikkal.

A jelentést az európai parlamenti konferenciával párhuzamosan Budapesten is bemutatták.