A Néppárt nem dönt február elején a Fidesz sorsáról, marad a felfüggesztés

Nem fog a Fidesz sorsáról dönteni az Európai Néppárt a jövő heti politikai gyűlésén – tudta meg a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál néppárti forrásokból. Kiszivárgott információk szerint az ügyet napirendre sem veszik majd. A lap szerint Donald Tusk, a Néppárt európai ernyőszervezetének elnöke szerdán a Néppárt európai parlamenti frakciójának ülésén azt mondta: 

A Fidesz tagsága tavaly márciusban lett felfüggesztve az európai ernyőszervezetben, de az EP-frakciónak továbbra is tagja maradt. A Néppárt három nagy tekintélyű politikusát – Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellárt, Herman van Rompuyt, az Európai Tanács korábbi elnökét és Hans-Gert Pötteringet, az EP volt elnökét – bízta meg azzal, hogy jelentést készítsenek a Fideszről.

A korábbi információk szerint a jelentésnek a február eleji politikai gyűlésre kellett volna elkészülnie. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a múlt héten arról írt, hogy a három bölcs nem tudott megegyezni a Fidesz kizárásának szükségességéről, és áprilisra halaszthatják a döntést.

Szerda délelőtt, a néppárti frakcióülést megelőzően Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának a vezetője azt nyilatkozta az EUrologus kérdésére:

A jelentés olyan, mint Columbo felügyelő felesége: mindenki beszél róla, de élő ember még nem látta.

Az EP-képviselő azt is mondta, hogy a Fidesznek semmilyen kézzel fogható információ nem áll rendelkezésére, azt leszámítva, hogy Donald Tusk a twitteren posztolt arról az elmúlt hetekben, hogy kész van a jelentés. „A Fidesz sem előnyös, sem hátrányos megkülönböztetésben nem részesül, mert a Néppártban senki semmit nem tud” – mondta.

Az, hogy a Néppárt végül semmilyen döntést nem hoz februárban a Fidesszel kapcsolatban, és még a jelentést sem publikálják, jól mutatja, hogy mennyire megosztja a magyar kormánypárt kérdése a pártcsaládot. Ahogy Donald Tusk novemberi elnökké választásakor is megírtuk: a volt lengyel miniszterelnök javíthat a Néppárt külső megítélésén, de a szövetségen belüli törésvonalakat nehezen tudja majd feloldani.

Ezzel függ össze Deutsch érvelése is:

az Európai Néppárt hosszú idő óta az önfeladás állapotában van, ami oda vezet, hogy csökken a támogatottsága a tagállami választásokon is.

2009-ben, mikor Deutsch bekerült az EP-be, 265 képviselője volt a politikai csoportnak, ma pedig 182 van. „Akkoriban Lengyelországba, Németországban, Franciaországban és Spanyolországban néppárti kormányok voltak, most egyes országokban még csak izmos ellenzéknek is nehezen lehet nevezni a tagpártokat" – mondta.

A népszerűségvesztés Deutsch szerint azzal függ össze, hogy „a frakció egy jelentős része ma azon versenyzik, ki tud még balosabb, még liberálisabb, még mainstreamebb álláspontot foglalni” olyan kérdésekben, amelyeket azelőtt napirendre sem tűztek volna.

Az EP-képviselő úgy látja, az Néppártnak aközött kell döntenie, hogy „egy markáns, határozott, az európai választópolgárok sok tízmillióinak bizalmára érdemes kereszténydemokrata-konzervatív polgári nemzeti elkötelezettségű párt lesz-e, vagy egy olyan centrista párt, amelyik csak abban különbözik a szocialistáktól, a liberálisoktól, a zöldektől, hogy meglepő érzékenységet mutat még néhány kereszténydemokrata kérdés iránt."