Nem jutott az EU egyezségre Erdoğannal

Valódi eredmény nélkül zárult Recep Tayyip török elnök látogatása Brüsszelben. Az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel és az Európai Bizottság vezetőjével, Ursula von der Leyennel folytatott egyeztetéseket követően annyiban sikerült megállapodniuk, hogy folytatják az egyeztetéseket.

Egész pontosan, a három vezető megbízta az EU külügyi főképviselőjét, Josep Borrell-t és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert, hogy tárgyaljanak tovább annak érdekében, hogy mindkét fél álláspontját egyértelművé tegyék a 2016-s EU-török megállapodásról – jelentette be Michel a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.

A korábbi tervekkel ellentétben Erdoğan nem állt a nyilvánosság elé a két uniós intézmény elnökével együtt, hanem rögtön elindult a repülőtérre. 

Michel annyit árult el a találkozóról, hogy a szíriai háborús helyzet mellett a 2016-os megállapodásról beszéltek, amelyben Törökország a szír menekültek ellátását 6 milliárd euróval támogató uniós pénzügyi segély fejében vállalta, hogy nem engedi tovább az Európába tartó menekülteket. 

A megállapodásban azonban az EU azt is megígérte, hogy befogad 72 ezer menekültet, akik Törökországban jelentkezhetnek az európai menekültstátuszra, vízummentességet ad az Európába utazó török állampolgároknak, megújítja a vámunióra vonatkozó szabályokat és új EU-csatlakozási fejezeteket nyit meg. 

Ebből az elmúlt négy évben annyi teljesült, hogy az EU 6 milliárd eurónak mintegy felét elutalta a szíreket ellátó nemzetközi segélyszervezeteknek, és 2025-ig kötelezettséget vállalt a második részlet kifizetésére. Emellett 25 ezer Törökországban élő menekült települhetett át valamelyik uniós országba, ami kicsivel több, mint harmada az eredeti vállalásnak, és 0,67 százaléka az országban élő összes szír menekültnek.

Erdoğan többször is kritizálta a rendszert, és a – saját kül- és belpolitikai lépéseinek is betudható – diplomáciai kapcsolatok romlásával párhuzamosan a 2016-os egyezmény felmondásával fenyegette meg Európát. 

Az ígéretét végül másfél hete váltotta be: először kormánytisztviselők, majd maga az elnök is arról beszélt, hogy megnyitották Európa kapuit.  Azóta több tízezer Törökországban élő menekült próbált meg szárazföldi és tengeri úton átjutni Görögországba, mivel a török kormány retorikai fogása azt a képzetet keltette, hogy szabadon átléphetnek az EU külső határain. Erdoğanék  azonban csak arról beszéltek, hogy 

Az uniós vezetők, a legutóbb éppen Von der Leyen azonban az elmúlt tíz napban többször is egyértelművé tették:

A háború és üldöztetés elől menekülőknek joguk van menedékkérelmet benyújtani, de nem úgy, hogy illegálisan átlépik az EU határait, és utána kérik a nemzetközi védelmet, hanem úgynevezett humanitárius csatornákon át még az EU-n kívül folyamodnak menekültjogi státuszért.

A török elnökkel folytatott megbeszélés után a Bizottság elnöke már azt is eredményként értékelte, hogy a felek képesek voltak tárgyalóasztalhoz ülni, ami a "a görög-török határon kialakult válság megoldásának előfeltétele." Von der Leyen azt is elismerte, hogy a migránsok és a görög hatóságok mellett Törökországnak is szüksége van az EU segítségére.