Megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával

Megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával, miután az Európai Unió Tanácsa elfogadta a csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján. Szijjártó az uniós ügyekért felelős európai miniszterek videókonferenciája után állt a nyilvánosság elé.

Az uniós miniszterek keddi videókonferenciáján jogi értelemben csak politikai döntés született, amit írásban meg kell majd erősíteni. Ez várhatóan szerdára meg is történik, és az uniós állam- és kormányfők is jóváhagyhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdését a csütörtökön tartandó videókonferenciájukon

- magyarázta Andreja Metelko-Zgombić horvát EU-s ügyekért felelős államtitkár az uniós elnökség képviseletében a virtuális tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

Ugyanitt fejtette ki Várhelyi Olivér bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős biztos, hogy "amint lehet, meg szeretnék kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat."

Várhelyi még február elején mutatta be az uniós csatlakozási tárgyalások új forgatókönyvét. Az új keret segítségével fel lehet gyorsítani a tárgyalásokat, mivel nem kell minden tárgyalási fejezetet külön-külön megnyitni, hanem témacsoportonként lehet haladni. Emellett ha az adott ország nem teljesíti az elvárásokat vagy éppen jelentős visszalépést mutat az adott politikaterületen, vissza lehet majd térni a már lezárt csatlakozási fejezetekre vagy teljesen felfüggeszteni a tárgyalásokat.

Az eredeti tervek szerint még októberben kellett volna az európai állam- és kormányfőknek rábólintania arra, hogy a tárgyalások megkezdődhessenek a két balkáni országgal. A döntés végül nem született meg, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság akkori elnöke történelmi hibának nevezett. A leghangosabban Franciaország tiltakozott: Emmanuel Macron elnök a csatlakozási folyamatot kritizálta a legélesebben. De a dánok és a hollandok sem értettek egyet, leginkább azért, mert Albániában értékelésük szerint nem hajtottak végre elég reformot a jogállamiság védelmében.

Az új csatlakozási forgatókönyv azonban már figyelembe vette a franciák kritikáit, ahogy a márciusban kiadott országjelentések is jelentős fejlődésről számoltak be. A keddi sajtótájékoztatón Várhelyi különösen dicsérte az albán reformokat, akik "kézzel fogható, látható és igen magas szintű" eredményeket értek el. Emellett az uniós biztos úgy látja, hogy 

Szijjártó Péter szerint a mostani döntéssel meg lehet mutatni az európai integráció útját a balkáni országoknak, és ezzel azt is el lehet kerülni, hogy az Európán kívüli hatalmak érdekszférájába kerüljenek. Emellett

Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásából gazdasági előnye is származik majd az Uniónak, és Nagy-Britannia kilépése után politikai hasznot is hozhat a bővítés.

A magyar miniszter azt is említette, hogy a Balkánon át vezet az egyik legfőbb migrációs útvonal.