EP-szóvivő: A válság egyértelműen azt mutatja, hogy együtt erősebbek vagyunk

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások milyen mértékben akadályozzák az Európai Parlamentet a szerepének betöltésében?

A jelenlegi helyzet példátlan az Európai Unió történetében. Valójában ez egy olyan egészségügyi válság, amellyel a világ utoljára az 1920-as években találkozott. Rendkívüli intézkedésekre és új, gyakorlati megoldásokra van szükség. Ez különösen fontos az európai intézmények esetében; működő intézmények nélkül az Unió működése veszélybe kerülne. Véleményem szerint ennek olyan következményei lennének, amelyek mélyebb válsághoz vezetnének, mivel hiányozna a tagállamoknak nyújtott EU-s támogatás. Ezért az Európai Parlament a működésének fenntartását tartotta a legfontosabbnak, a szükséges jogalkotási és költségvetési hatáskörök gyakorlásának biztosítását. Mint David Sassoli elnök mondta: „A demokráciát nem lehet megállítani”.

Az Európai Parlament a járvány ellenére teljes mértékben ellátja a szerepét, az alapvető jogalkotási és költségvetési funkciókat, valamint az ellenőrzési funkciót gyakorolja: plenáris ülést tartott az egészségügyi hatóságok ajánlásainak figyelembevételével, amelybe a képviselők távolról is bekapcsolódtak, távszavazást hajtott végre, és a bizottságok is dolgoznak. A tartalom, amelyen parlamentünk munkálkodik, természetesen jelentősen megváltozott: a legfontosabb jogi lépések a Covid-19-válság leküzdésére, valamint hatásainak enyhítésére vonatkoznak.

Nem tart attól, hogy a válság során kiderül, hogy nincs szükség az Európai Parlamentre? Most azt látjuk, hogy a fontos döntéseket a tagállamok hozzák, a fontos javaslatokat pedig az Európai Bizottság nyújtja be.

Az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatoknak a Parlament jóváhagyására van szüksége, ezért két héttel ezelőtt rendkívüli plenáris ülés volt Brüsszelben.

Az egészségügy önmagában a tagállamok felelőssége, az EU-nak csak támogató és koordinációs hatáskörei vannak. Ezért természetes, hogy a tagállamok az első lépésben fontos döntéseket hoztak; ez a kötelességük. De az EU nagyon gyorsan rendkívül fontos intézkedéseket hajtott végre hatáskörén belül a belső piacon az orvosi eszközök és nélkülözhetetlen ellátás garantálása érdekében, valamint az egészségügyi válság gazdasági hatásának enyhítéséhez.

Az Unió természeténél fogva mindhárom intézményre szükség van a jogalkotás biztosítása vagy az uniós programok végrehajtása érdekében. A Parlament nélkül nem hozható döntés például a tagállamok költségvetési támogatásáról. A Parlament vitathatatlan súlya abban rejlik, hogy az EU polgárait közvetlenül képviseli, és amint a tavalyi európai parlamenti választások rámutattak, az emberek felismerik ennek a fontosságát.

Hogyan járult hozzá az EP eddig a járvány és annak következményeinek leküzdéséhez?

Az Európai Parlament – mindig figyelembe véve az egészségügyi hatóságok társadalmi távolságtartásra vonatkozó ajánlásait – folytatta ellenőrzési, jogalkotási és költségvetési feladatait, meghozva minden szükséges technikai intézkedést a vita érdekében, és hogy a szavazásban távolról is részt lehessen venni.

Nagyon időben teljesítette kötelességét:

Ilyen módon a Parlament előkészítette az utat például a 37 milliárd eurós beruházás felszabadításához; az EU Szolidaritási Alapjából rendelkezésre álló 800 millió eurónyi összeget az egészségügyi vészhelyzetek fedezésére; vagy felfüggesztettük azt a szabályt, amely a légitársaságokat kötelezi a tervezett felszállási és leszállási résidők üzemeltetésére ahhoz, hogy a következő repülési szezonban ezt az időt megtartsák. Ezzel véget lehetett vetni a felesleges kibocsátásoknak, közben segítve a légitársaságokat az alkalmazkodásban az alacsonyabb igényekhez.

Sassoli elnök az aktív európai fellépés és a szolidaritás támogatója volt a válsággal szemben, legutóbb pedig felszólalt az intézmények és az Európai Beruházási Bank közötti szorosabb együttműködésért. A Parlament szintén nagyon korán hozott határozatokat a vírus terjedési kockázatának korlátozásához, amikor minimalizálta funkcióit az alapvető feladatokra, csökkentve ezzel saját környezetében a fertőzés kockázatát.

Az Európai Parlament úgy határozott, hogy rendkívüli plenáris ülést tart április 16–17-én is, hogy tagjai által hallassa hangját a válság leküzdésére javasolt esetleges kezdeményezésekről. Noha a pontos napirend még nem ismert, figyelembe véve a helyzet sürgősségét, az Európai Bizottság ezen időtartamon belül előterjesztett javaslatait (mint például a SURE program a kis- és középvállalkozások megmentésére) valószínűleg megvitatják majd és szavaznak is róla.

A legutóbbi ülésen, a történelem során először, a képviselők távszavazással szavaztak. Működött a rendszer? Nehéz volt megszervezni? Lehetséges volt kizárni, hogy az alapelvek sérüljenek? És még egy technikai kérdés: el tudná képzelni, hogy a további egyszerűsítés érdekében a jövőben nem lesznek plenáris ülések Strasbourgban?

Az Európai Parlament nyitott, és készen áll a munkára, és jóváhagyja a COVID-19 elleni küzdelemhez szükséges valamennyi intézkedést. Az egészségügyi hatóságok ajánlásával összhangban olyan rendszert vezettünk be, amely lehetővé teszi a távszavazást és a részvételt. Igen, a rendszer működött, és természetesen kihívást jelentett a megszervezése. Ez volt az első alkalom, hogy a plenáris ülést távolról tartották. Szolgálatunk rendkívüli munkát végzett az összes szükséges eszköz és mechanizmus működésbe helyezésével. Valójában sikernek nevezhetjük, mivel a 705 képviselő közül 688 részt vett és távolról szavazott. Ez a távoli szavazási rendszer július 31-ig működik.

Az Európai Parlament április 16–17-én tartja következő ülését a COVID-19 elleni küzdelem új intézkedései mentén. A strasbourgi plenáris üléseket a szerződések rögzítik, és bármilyen módosításhoz minden tagállamnak el kell fogadnia egy ilyen változást.

Az EU-nak már a válság előtt is meg kellett küzdenie álhírekkel. Mi változott ezen a területen a koronavírus-járvány miatt?

Megváltozott a dez információ és az álhírek terjedelme és intenzitása: látjuk, hogy az ilyen típusú „hír” minden tagállamban megjelenik, amely magában foglalja az összes lehetséges tartalmat (orvosi, társadalmi, biztonsági és gazdasági), és sok sajtótermékbe beépül. Az idő múlásával különböző narratívák alakulnak ki; ötletek, például összeesküvés-elméletek, nem létező és veszélyes tippek a vírushelyzet orvosi megoldására, valamint a tagállamok vagy az EU által végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos spekulációk. Még ha az emberek nem is hisznek az álhíreknek, akkor is az a veszély fennáll, hogy ezek alááshatják az igazság és a szakértelem fogalmait, így bárki spontán tweetjét ugyanúgy értékelik, mint egy szakértő által kifejtett alapos elemzést. Az EU intézményei a válság kezdete óta felkérték a polgárokat, hogy támaszkodjanak megbízható információkra, és az adott tagállam közegészségügyi hatóságaihoz, valamint a WHO-hoz és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központhoz forduljanak.

Ön szerint hamis hír az, hogy az EU nem segít a tagállamoknak, vagy semmit sem tesz a járvány idején?

Az EU nagyon fontos intézkedéseket hajtott végre gyorsabban, mint valaha. Az Európai Parlament például két héten belül elfogadta a szükséges jogszabályokat, holott az egész folyamat általában hónapokig is eltart. Az EU saját hatáskörében valóban minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat és a polgárokat. Az EU korlátozta a vírus terjedését Európában és azon túl, külső határait lezárta a nem nélkülözhetetlen utazások esetében, közben biztosította, hogy az alapvető javak az EU-ban áthaladjanak az úgynevezett zöld sávok bevezetésével. Az EU országai gyorsan hozzáférhetnek az első RescEU orvostechnikai eszközök, például lélegeztetőgépek és védőmaszkok készletéhez a polgári védelmi mechanizmus keretében. Emellett kutatási projekteket és 140 tudóscsoportot finanszíroznak Európa-szerte, hogy segítsék a Covid-19 elleni oltás gyors kifejlesztését.

E határozattal legfeljebb 800 millió eurót bocsátanak a tagállamok rendelkezésére idén a koronavírus-járvány leküzdésére.

Az Európai Központi Bank 750 milliárd eurót nyújt az államadósság enyhítésére a válság idején, ezen túl 120 milliárd eurós enyhítést is alkalmaz, és 20 milliárd eurót biztosít adósságvásárlásra. Ezenkívül a Parlament megszavazta, hogy a meglévő EU strukturális alapokból 37 milliárd eurót bocsásson az EU országainak rendelkezésére a koronavírus-krízis kezelése, valamint az egészségügy, a vállalkozások és a munkavállalók támogatása érdekében.

Ez csak néhány az EU által eddig bevezetett intézkedések közül, és a válság kialakulásával a továbbiakban is megteszi, ami szükséges.

Mit gondol: ez a válság a kontinenst a több vagy a kevesebb Európa felé mozdítja el?

Úgy gondolom, hogy ez a válság egyértelműen azt mutatja, hogy együtt erősebbek vagyunk. A vírus átlépi a határokat, és sajnos minden országot érint. Ha ilyen közös kihívásokkal vagy bármilyen típusú válsággal szembesülünk, akkor nyilvánvaló, hogy a válasznak is közösnek kell lennie. A válság után, ha azt akarjuk, hogy az EU erőteljesebben reagáljon, meg kell vitatnunk annak lehetőségét is, hogy az EU-nak eszközöket és hatásköröket adjunk ehhez.

Az Európai Parlament javaslata alapján Magyarország ellen már folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás. Miért javasolta a legtöbb képviselőcsoport a Bizottságnak egy újabb indítását?

Ez egy olyan kérdés, amelyet inkább a képviselőcsoportoknak kell megválaszolniuk.

(a koronavírus-törvényre – szerk.), és mérjék fel, hogy ez az EU-szerződés 2. cikkével szembeni súlyos jogsértést jelent-e. Ez a jogszabály vázolja fel az EU értékeit, amelyek a demokrácián és a szabadságon alapulnak. Ez az eljárás lehetővé tenné az EU számára, hogy biztosítsa, hogy az európai alapértékek ne kerülj enek veszélybe.

(Borítókép:  Jaume Duch egy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos sajtótájékoztatón 2020 március 20-án Brüsszelben - fotó: P hilippe BUISSIN / Európai Parlament)