Von der Leyen bocsánatot kért Olaszországtól Európa nevében

Bocsánatot kért Olaszországtól Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azért, mert a koronavírus-válság elején nem nyújtottak elég segítséget az országnak. Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt az Európai Unió intézkedéseiről a járvány megfékezéséhez és a gazdasági válság kezeléséhez.

Igazából senki nem készült fel igazán erre. Nem túl sokan jelentkeztek az elején, hogy segítséget nyújtsanak Olaszországnak

– jelentette ki. Ezért „az a helyes, ha Európa szívből bocsánatot kér.” A Bizottság elnöke szerint a változás valódi bocsánatkéréssel indul, és örömteli tény, hogy mostanra „Európa a világ szolidaritással dobogó szíve lett.” Példa erre, hogy azóta Olaszországnak Romániától Csehországon át Németországig számos európai ország nyújtott segítséget azzal, hogy orvosokat, ápolókat, egészségügyi felszerelést küldtek, vagy épp átvettek koronavírusos betegeket.

Von der Leyen beszédében ezután az északi és déli uniós államok között hetek óta húzódó vitára is reflektált, mikor kijelentette, hogy „szükségünk van egy új Marshall-tervre az európai gazdaság talpraállításához, és ezt minél hamarabb életbe kell léptetnünk.” A Bizottság elnöke szerint a terv alapja az európai költségvetés. Ám arra is kitért, hogy Európának „masszív befektetésekre” lesz szüksége.

Erre az éppen most átalakított 2020-as büdzsé nem lesz alkalmas annak ellenére, hogy a Bizottság javaslatára átcsoportosították a kiadásokat, hogy több forrás jusson az egészségügyre és a gazdaság támogatására. A héten az európai kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa már elfogadta a módosításokat, az Európai Parlament pedig a mostani plenáris ülésen fog a költségvetésről dönteni.

Von der Leyen bocsánatkérése Olaszországtól, illetve a Marshall-segély és a masszív befektetések emlegetése azonban különösen érdekes abban a kontextusban, hogy éppen 

Az olasz, spanyol és a francia kormányok szerint azonban ezt az eurózóna államai által közösen kibocsátott kötvényekből kellene finanszírozni.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek múlt héten tartott maratoni tárgyalásai után elfogadott 540 milliárd eurós gazdasági csomagba azonban az eurókötvények nem kerültek be, a kormányok diplomatikusan annyit ígértek meg, hogy „dolgozni fognak egy gazdasági újjáépítési terven.” A francia és olasz kormányok nyilatkozataiból azonban úgy tűnik, egyáltalán nem tettek le az ötletről, és az európai állam- és kormányfők jövő hétre tervezett virtuális csúcstalálkozóján ismét felvetik majd a kérdést.

Keresik a felelősöket az EP-képviselők

A plenáris vitán az Európai Néppárt vezérszónoka, a spanyol Esteban Gonzalez Pons is bocsánatot kért a lassú fellépésért, de nyomban felhívta a figyelmet arra, hogy ősszel visszatér a járvány, arra már most fel kell készülni. Utalt arra is, hogy kérdéses, hogy Kínából megkapta-e az EU az összes szükséges információt. A populista Identitás és Demokrácia csoport nevében Marco Campomenosi arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell szereznie Európának az autonómiáját a termelésben. „Olaszország ki tud lábalni ebből a válságból, de nem biztos, hogy Európa is képes erre” – fűzte hozzá.

A Zöldek társelnöke, Philippe Lamberts azt mondta, hogy 1945 óta a legnagyobb válságot éljük, minden gyenge pont láthatóvá válik, amit eddig nem akartunk észrevenni. Utalt arra, hogy a leginkább kiszolgáltatott rétegek fogják a legnagyobb árat fizetni, a hajléktalanok, a menekültek, a szegények. Azt mondta, hogy a válság megrendíti a demokráciát, amire Magyarországot és Lengyelországot hozta példaként, ahol szerinte egyfajta autoriter állam jön létre, amely megfélemlíti az állampolgárait.

A függetlenek nevében a jobbikos Gyöngyösi Márton beszélt. Szerinte az intézményeket meg kell reformálni, mert ha ez nem történik meg, akkor az állampolgárok elfordulnak az EU-tól. Tisztázni kell, milyen területeken hatékonyabb a nemzetállam, melyeken az unió, és fel kell készülnünk a jövőre – foglalta össze.

A baloldali Mick Wallace szerint minden rossz középpontjában a neoliberalizmus van, amit jól szemléltet az, ahogy Hollandia és Németország Olaszországra csapta az ajtót. A képviselő szerint az Európai Parlement előtt lévő állásfoglalás tele van utalásokkal a dezinformációra, de ez az anyag maga a propaganda. Megkérdezte:

Van itt esze valakinek ebben a parlamentben?

A magyar felszólalók közül Deli Andor a Fidesz nevében azt mondta, hogy a magyar kormány azt teszi, amit a magyar emberek elvárnak tőle. Úgy véli, hogy a legfontosabb feladat a koronavírus-világjárvány leküzdésére irányuló európai fellépések összehangolása, ám szerinte nem minden képviselő gondolkodik így.

Úgy tűnik, hogy még ez a tragikus kérdés sem tudta elvonni egyes képviselők figyelmét arról, hogy a nemzeti kormányokat rosszindulatú hazugságokkal és hamis hírek terjesztésével támadják. Ilyen hazugság a magyar Országgyűlés felfüggesztésének híre is, miközben az Országgyűlés folyamatosan ülésezik, és továbbra is teljes kapacitásában dolgozik

– mondta Deli.

Egy másik magyar politikus, a DK-s Rónai Sándor szerint közös válságkezelésre van szükség. A járvány megmutatta, hogy milyen erőforrásokat képes az EU megmozgatni, de azt is, hogyan élnek vissza a helyzettel európai vezetők. Példaként említette Orbán Viktort, aki szerinte tagadja az uniós források meglétét, és olyan döntéseket hoz a rendeleti kormányzás keretein belül, amely nem függ össze a járványhelyzettel.

Az Európai Parlament képviselői pénteken egy állásfoglalás keretében értékelik a járvánnyal kapcsolatos uniós döntéseket és fejleményeket. A dokumentum EUrológushoz eljutott tervezetében szerepel egy mondat, mely szerint az Európai Parlament

elítéli a magyar kormány azon döntését, hogy a rendkívüli állapotot határozatlan ideig meghosszabbítják és felfüggesztik a Parlamentet.