Az Európai Bizottság szerint túl szűkmarkúak a magyar munkahelyvédelmi támogatások

A magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjaitól - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése szerdán.

Az európai szemeszter tavaszi csomagjában az Európai Bizottság azon országok számára fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek főbb államháztartási mutatói eltérnek az európai referenciaértéktől. Mint azt Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos a csomagot ismertető sajtótájékoztatón kifejtette: 

A május elején benyújtott magyar konvergenciaprogramban az Orbán-kormány azt írta, hogy a GDP 2,8 százalékát fogják a koronavírussal kapcsolatos intézkedésekre fordítani, amelyet a költségvetési átcsoportosításokból, megtakarításokból és új adókból fognak fedezni. Ehhez jönnek még a GDP mintegy 1,8 % százalékát kitevő gazdaságélénkítési és munkaerőpiaci támogatások.

A magyar kormány által benyújtott gazdasági programok alapján a Bizottság úgy számol, hogy az államháztartási hiány 5,2 százalékra ugrik majd 2020-ban, és 4 százalékos lesz 2021-ben. Az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 75 százalékát  teszi majd ki idén. A Bizottság decemberben még azt kérte a kormánytól, hogy az államháztartási hiány maradjon 4,7 százalék alatt, de a körülményeket figyelembe véve ezt az eltérést elfogadhatónak ítélik, és kimondják azt is, hogy 

Ugyanakkor egy sor kritikát fogalmaznak meg magyar kormány válságkezelésével és általános politikájával kapcsolatban. A dokumentum kibontja a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a magyar koronavírus-törvénnyel kapcsolatban kifejtett aggályait is. A magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt. 

Néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását

- írja a Bizottság. Példaként a munkajogi szabályoztól való eltérésre hivatkoznak, vagy arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a vészhelyzetre hivatkozva.

A Bizottság előrejelzése szerint idén a munkanélküliség 7 százalékra nő majd, jövőre pedig 6,1 százalékra mérséklődik. Ám a három hónapos munkanélküliségi ellátás - ami a legrövidebb Európában - még kedvező gazdasági körülmények között sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon - szögezi le a dokumentum.

Ehhez jön hozzá, hogy a vállalkozásokat és a munkahelyek megőrzését támogató magyar programok hatálya és alkalmazási köre korlátozottabb a többi európai államban meghirdetett programoknál. A magyar gazdaságmentő program hatásait tovább gyengítheti a kormány által tervezett különadók. A Bizottság szerint 

A jelentés kimondja, hogy "a korrupció, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés hiánya és a sajtószabadság a válság előtt is aggodalomra adott okot", illetve, hogy "hiányzik a magas szintű korrupció elleni irányított és rendszerintű fellépés".

A jelentés kiemeli az egészségügyi ellátás gyengeségeit is, például azt, hogy a rendszer "korlátozott hatékonysága" miatt az uniós átlagnál jóval több magyarnak kell magánorvoshoz fordulnia, amit aztán a saját zsebéből fizet. Ez a tény kombinálva azzal, hogy bizonyos régiókban nincs elég egészségügyi dolgozó, komolyan rontja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, például a romák vagy a fogyatékkal élők hozzáférését a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

A Bizottság úgy látja, 

A minimális jövedelmi juttatások 2012 óta változatlanok, és Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak, ami különösen negatív hatással lehet majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a koronavírus-válság által is leginkább sújtott társadalmi csoportok számára.

Az országspecifikus ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az ajánlásokat.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép: Az  Európai Bizottság sajtótájékoztatója az európai szemeszter tavaszi csomagjáról 2020. május 20-án. Fotó: Thierry Monasse/Getty Images)