Főtanácsnok a kiküldött munkavállalókról: Utasítsák el a magyar keresetet

Két éve indított pert a magyar és a lengyel kormány az EU úgynevezett kiküldetési irányelvének megsemmisítését kérve, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azonban azt javasolja, hogy utasítsák el a keresetet.

Egy nagyon régóta húzódó feszültségforrásról van szó, amelyben élesen szemben áll Kelet-Közép- és Nyugat-Európa. Az új, módosító irányelv szerint az azonos helyen azonos bérezés elvét ki kell terjeszteni a szolgáltatásnyújtás szabadságára is, ezzel viszont a keletről nyugatra áramló munkaerő elveszítené az alacsonyabb fizetésből származó versenyelőnyét. A magyar és a lengyel kormány szerint egyértelműen protekcionista intézkedésról van szó, aminek célja, hogy a keleti tagállamok munkavállalóit kiszorítsák a nyugati munkaerőpiacokról.

Az új irányelv célja a jogalkotók szándéka szerint az volt, hogy a munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosítson – többek között – díjazásukat, valamint szociális és munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat illetően. Vagyis azon tagállamban alkalmazandó szabályokat kell tiszteletben tartaniuk, ahová a munkavállalókat kiküldték, sőt, a 12 hónapot (vagy kivételesen 18 hónapot) meghaladó időtartamú kiküldetésben vannak, a módosító irányelv megköveteli, hogy tekintetükben gyakorlatilag ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket alkalmazzák, amelyeket a fogadó tagállam munkavállalói tekintetében kell alkalmazni.

Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok többek között azzal érvelt, hogy a módosító irányelv csak a fogadó állam és a származás szerinti állam hatályos munkajogi szabályozása alkalmazásának koordinációjára szorítkozik, és egyetlen esetben sem rögzíti a fizetendő munkabérek szintjét, mivel az a tagállamok hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen, a kiküldetésben lévő munkavállalók díjazásának egyes elemei továbbra is el fognak térni a helyi munkavállalók díjazásának elemeitől, ily módon nem fognak eltűnni a tényleges díjazások közötti különbségek. Ugyanezen okból a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy nem fognak teljesen megszűnni az Unió alacsonyabb bérköltségű országai azon vállalkozásainak versenyelőnyei sem, amelyek magasabb bérköltségű tagállamokba küldenek ki munkavállalókat. A főtanácsnok szerint a hosszú távú (12 vagy 18 hónapos) kiküldetésben lévő munkavállalókra vonatkozó, a módosító irányelv által bevezetett szabályozás igazolt, és a szolgáltatásnyújtás szabadságának arányos korlátozását vonja maga után, mivel azoknak a munkavállalóknak a helyzetéhez igazodik, akiknek nagyobb a részvételük a fogadó állam munkaerőpiacán.

Manuel Campos Sánchez-Bordona felhívta a figyelmet, hogy a módosító irányelv nem tartalmaz semmiféle olyan lényegi szabályozást, amely a munkavállalók kiküldetésére vonatkozna a közlekedési ágazatban, és azt csak akkor kell alkalmazni erre az ágazatra, amikor ezzel a céllal elfogadásra kerül majd egy jövőbeni jogszabály.

A főtanácsnok véleménye semmilye módon nem köti a bíróságot, az eljáró tanács tagjai most kezdik meg az ügy tárgyalását, ítéletet később hoznak. Azonban az esetek túlnyomó többségében az ítélet lényegében azonos a főtanácsnoki véleménnyel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!