Megint arról megy a vita, ki fizesse a járvány utáni helyreállítást

Újra nekirugaszkodnak pénteken az uniós állam- és kormányfők, hogy a 2021-27-es költségvetésről tárgyaljanak. A koronavírus-járványra való tekintettel továbbra is videókonferencia formájában megtartott uniós csúcson azonban egész biztos nem fognak egyezségre jutni: a pénteki tárgyalásokat afféle kiindulópontnak tekintik. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha most sikerül elég közel hozniuk az álláspontokat, júliusban egy személyes találkozón véglegesíthetik a megállapodást – mondta csütörtökön Angela Merkel német kancellár a német parlamentnek.

A földhöz ragadtabb vélemények szerint ugyanis az is nagy eredmény lesz, ha októberben dűlőre tudnak jutni egymással. Az Európai Bizottság három hete ismertetett költségvetési tervezetével ugyanis rengeteg tagállamnak és a költségvetési eljárásban szintén fontos szerepet játszó Európai Parlamentnek is gondja van.

Pedig az 1100 milliárd eurós rendes uniós költségvetést egy 750 milliárd eurós helyreállítási alappal megfejelő javaslatnak éppen az volt a célja, hogy kibékítse a különböző álláspontokat. Ehelyett a koronavírus utáni helyreállításhoz uniós segítséget követelő déli, illetve a költségvetési fegyelem iránt elkötelezett északi államok közti frontvonalak változatlanok maradtak, miközben újabb repedések is keletkeztek a szövetségi rendszerekben.

Az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a költségvetési tárgyalásokban eddig nagyjából azonos álláspontot képviselő visegrádi államokat megosztja a Bizottság tervezete. Míg a 750 milliárdos csomag egyik legnagyobb kedvezményezettjének számító Lengyelország – érthető módon – kifejezetten elégedett a tervezettel, a cseh és magyar kormányok egyáltalán nincsenek elragadtatva. Véleményük szerint 

Orbán Viktor a visegrádi négyek múlt heti csehországi találkozóján például azt mondta, morálisan elfogadhatatlannak tartja, hogy a gazdagabb országok több pénzt kapjanak a 750 milliárdos csomagból. Példának a Magyarországgal nagyjából azonos méretű és fejlettségű Portugáliát hozta fel, ami hazánknál 30 százalékkal több forrást kap az új alapból. A miniszterelnök szerint méltányos uniós költségvetésre van szükség.

Ahogy azt várni lehetett, a csak takarékos négyekként emlegetett Hollandiának, Ausztriának, Dániának és Svédországnak sem tetszik a javaslat. A héten a Financial Times napilapban megjelentetett közös levelükben az országok miniszterelnökei kifejtik: a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás során felelősséggel szabad csak költekezni. A bizottsági kommunikációban gyakran emlegetett „friss források” (fresh money) szerintük igazából egyáltalán nem újak, mert pénzt nem tudnak teremteni, így végeredményben az adófizetőknek kell állniuk a cechet. 

Hogy vált hirtelen felelős döntéssé az elképzelés, miszerint 500 milliárdnyi kölcsönt szétosztogatunk, és a hitel visszafizetését a távoli jövőre halasztjuk?

– teszik fel a költői kérdést. Ezzel arra utalnak, hogy a 750 milliárdos talpraállítási csomaghoz az Európai Bizottság venne fel a nemzetközi pénzügypiacokon hitelt, majd az összeg kétharmadát vissza nem térítendő uniós támogatások formájában folyósítanák a tagállamoknak. A hitelt pedig csak 2028 után kezdené el a Bizottság törleszteni. A négy ország ezzel szemben ragaszkodik a korábban már kifejtett álláspontjához: az EU csakis visszafizetendő hitelt nyújthat a bajbajutott tagállamoknak.

Bár a mostani tárgyalásokban nem vesz részt, az Európai Parlament is kifejtette már az álláspontját a költségvetési tervezetről. Egyrészt a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot túl kicsinek tartják (korábban 2000 milliárdot követeltek), és azzal is elégedetlenek, hogy az EU rendes kiadásaira 1100 milliárdot fordító javaslat alacsonyabb a Bizottság 2018-as terveinél. Holott a takarékos államok az 1090 milliárdot is sokallták már februárban. Hab a tortán, hogy az EP azt is kijelentette:

például a pénzügyi szektorra, digitális szolgáltatásokra vagy a műanyag-felhasználásra kivetett adókból.

Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!

(Borítókép:  Tárgyalóterem, ahol az uniós vezetők a hosszútávú költségvetési tervezetet vitatják meg Brüsszelben. Fotó: Ludovic Marin / AFP)