Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
Legfrissebb híreink
- Továbbra sincs nyugalom Georgiában, elutasították az elnök keresetét a választással kapcsolatban
- Alig értek véget a választások, Trump miatt máris pániküzemmódba kapcsolt Írország
- NATO-főtitkár: A NATO-nak Ukrajna támogatására kell összpontosítani, nem a béketárgyalásokra
- Joe Biden kegyelme Donald Trumpot segítheti
- A dél-koreai elnök rendkívüli katonai jogrendet vezetett be, kizárták a képviselőket a parlamentből
- Az egyik párt az RMDSZ-t is bevenné a leendő román kormányba
- Hiába a fegyverszünet, nagy a feszültség az izraeli–libanoni határon
- Magyar Péter is feltűnik Orbán Viktor legújabb videójában
- Újabb optikai kábel sérült meg a Balti-tengeren, ezúttal Finnország és Svédország között
- Donald Trump ultimátumot adott a Hamásznak, pokoli árat fognak fizetni, ha nem engedik el a túszokat
Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós vezetők meggyengítették az uniós költségvetés jogállamisági feltételrendszerét, és meggyőződésük, hogy az eljárás csak eredetileg javasolt szavazási feltételek mellett működhet hatékonyan – áll abban az ötpárti állásfoglalásban, amelyről csütörtökön fog az intézmény szavazni.
Ugyanis azzal, hogy a négy napig tartó tárgyalások után az európai vezetők kedden megállapodtak a következő uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapról, az eljárás még nem ért véget.
Várhatóan októberben fogadják majd el hivatalosan az uniós költségvetést,
addig pedig még alakítani fognak a kedden kihirdetett alkun.
Az Európai Parlament a költségvetési eljárásban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal egyenlő jogokkal rendelkezik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a végleges megállapodásra az EP-nek is rá kell bólintania, hanem azt is, hogy az intézmény is részt vehet a költségvetési tárgyalásokban.
David Sassoli, az EP elnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az intézmény üdvözli, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot végül nem csökkentette az európai vezetők alkuja. A maratoni tárgyalások után született „kompromisszum a demokrácia szellemét tükrözi” – mondta.
Sassoli ugyanakkor arra is kitért, hogy
nem értenek egyet azzal, hogy a migrációkezelésre, kutatás-fejlesztésre, a klímavédelemre és az Erasmus diákcsere-programra fordítandó forrásokat is megkurtítsák, hiszen az EU csak ilyen módon készülhet fel a jövő kihívásaira.
Egy másik fontos kritika a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozik. Az EP öt frakciójának - az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, az Európa Megújul, a zöldek és a szélsőbaloldal - közös határozati javaslata szerint ugyanis
az Európai Tanács nem gyengítheti a Parlament és a Bizottság által korábban elfogadott jogállami mechanizmusra tett javaslatát
- jelentette be Facebook-oldalán Ujhelyi István MSZP-s képviselő.
Az uniós vezetők keddi megállapodásában szó szerint szerepel a jogállamiság kifejezés, és hogy a feltételrendszer továbbra is létezik, azt Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke is megerősítették. Ám a kompromisszum jegyében született szöveg homályosan fogalmaz a pontos eljárással kapcsolatban, és kizárja valóban kikényszeríthető szankciókat jelentő fordított minősített többségi döntéshozatalt.
Az uniós vezetők megállapodását véleményező tervezetet szerdán vitatják majd meg az EP-képviselők, és nagy valószínűséggel meg is szavazzák az öt frakció egyetértésével készült álláspontot. Ez alapján fog az EP a következő hónapokban tárgyalni.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
Rovataink a Facebookon