Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
Legfrissebb híreink
- Tovább pusztít a tűz Hollywoodban, csodával határos módon azonban Tom Hanks otthonát kikerülték a lángok
- Eltűnt egy magyar testvérpár Skóciában
- Fosztogatás és gyújtogatás borzolja tovább a kedélyeket a tragikus Los Angeles-i tűzvészben
- Erőszakos tüntetések törtek ki Kínában, miután rejtélyes körülmények között meghalt egy diák
- Az Egyesült Államok három korábbi elnöke is részt vett Jimmy Carter gyászszertartásán
- Donald Trump: Putyin elnök találkozni akar
- Liz Truss nekiment a brit kormányfőnek, jogi lépésekkel fenyegeti
- Nem tetszik az oroszoknak, hogy Donald Trump rátenné a kezét Grönlandra
- Trump csapata olyan javaslattal állhat elő, ami alapjaiban változtathatja meg a háborús helyzetet
- Elon Musk fokozza a botrányt, lezajlott a beszélgetése az AfD pártvezetőjével
Az Európai Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós vezetők meggyengítették az uniós költségvetés jogállamisági feltételrendszerét, és meggyőződésük, hogy az eljárás csak eredetileg javasolt szavazási feltételek mellett működhet hatékonyan – áll abban az ötpárti állásfoglalásban, amelyről csütörtökön fog az intézmény szavazni.
Ugyanis azzal, hogy a négy napig tartó tárgyalások után az európai vezetők kedden megállapodtak a következő uniós költségvetésről és a hozzá kapcsolt gazdasági helyreállítási alapról, az eljárás még nem ért véget.
Várhatóan októberben fogadják majd el hivatalosan az uniós költségvetést,
addig pedig még alakítani fognak a kedden kihirdetett alkun.
Az Európai Parlament a költségvetési eljárásban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal egyenlő jogokkal rendelkezik. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a végleges megállapodásra az EP-nek is rá kell bólintania, hanem azt is, hogy az intézmény is részt vehet a költségvetési tárgyalásokban.
David Sassoli, az EP elnöke szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az intézmény üdvözli, hogy a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot végül nem csökkentette az európai vezetők alkuja. A maratoni tárgyalások után született „kompromisszum a demokrácia szellemét tükrözi” – mondta.
Sassoli ugyanakkor arra is kitért, hogy
nem értenek egyet azzal, hogy a migrációkezelésre, kutatás-fejlesztésre, a klímavédelemre és az Erasmus diákcsere-programra fordítandó forrásokat is megkurtítsák, hiszen az EU csak ilyen módon készülhet fel a jövő kihívásaira.
Egy másik fontos kritika a jogállamisági feltételrendszerre vonatkozik. Az EP öt frakciójának - az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, az Európa Megújul, a zöldek és a szélsőbaloldal - közös határozati javaslata szerint ugyanis
az Európai Tanács nem gyengítheti a Parlament és a Bizottság által korábban elfogadott jogállami mechanizmusra tett javaslatát
- jelentette be Facebook-oldalán Ujhelyi István MSZP-s képviselő.
Az uniós vezetők keddi megállapodásában szó szerint szerepel a jogállamiság kifejezés, és hogy a feltételrendszer továbbra is létezik, azt Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke is megerősítették. Ám a kompromisszum jegyében született szöveg homályosan fogalmaz a pontos eljárással kapcsolatban, és kizárja valóban kikényszeríthető szankciókat jelentő fordított minősített többségi döntéshozatalt.
Az uniós vezetők megállapodását véleményező tervezetet szerdán vitatják majd meg az EP-képviselők, és nagy valószínűséggel meg is szavazzák az öt frakció egyetértésével készült álláspontot. Ez alapján fog az EP a következő hónapokban tárgyalni.
Szóljon hozzá a Facebook-oldalunkon!
Rovataink a Facebookon