Fico nem hajlandó bocsánatot kérni

2007.09.10. 19:31
Nem aratott sikert a szlovák koalíciós pártok közt az MKP felvetése, miszerint Szlovákiának és Magyarországnak kölcsönösen bocsánatot kéne kérniük egymástól. "Fogalmam sincs, miért kellene nekünk, szlovákoknak a magyaroktól bocsánatot kérni" – fogalmazott Robert Fico. Érveibe a Magyar Gárda létrehozását is beleszőtte.

Arcátlan pimaszságnak nevezte a szlovák kormányfő azt a felvetést, hogy Szlovákia is kérjen bocsánatot Magyarországtól a kölcsönösség jegyében.

Naív és provokatív célzatú

Robert Fico azután tette ezt a kijelentést, hogy hétfőn koalíciós egyeztetést folytatott két partnerpártjának elnökével, Ján Slotával és Vladimír Meciarral. Ez utóbbiak már a hét végén elutasították a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) azt a javaslatát, hogy a történelmi megbékélés és az európai jövő érdekében a magyar és a szlovák törvényhozás kölcsönösen kövesse meg a másik országot az elmúlt másfél évszázad sérelmeiért.

A szlovák kormányfő szerint égbekiáltó, hogy a magyarok a szlovákoktól várják el a bocsánatkérést. "Fogalmam sincs, miért kellene nekünk, szlovákoknak a magyaroktól bocsánatot kérni" - mondta.

Fico az MKP-elnök Csáky Pál által felvetett javaslatot "naivnak és provokatív célzatúnak, a valóságtól elrugaszkodott, viharos vitákat gerjesztő pimaszságnak" nevezte. "Hihetetlenül szélsőséges megnyilvánulás az olyan testület létrehozásának engedélyezése, mint amilyen a Magyar Gárda" – tette hozzá.

Meciar történelmi indokokat keresett

Fico koalíciós szövetségese, Vladimír Meciar, a Néppárt-HZDS elnöke zavaros történelmi fejtegetésében igyekezett indokolni, hogy miért nincs okuk a szlovákoknak a bocsánatkérésre, és miért lenne az a magyarok kötelessége. A SITA hírügynökség jelentése szerint Meciar kijelentette: "Ha már az 1918 utáni fejleményekről beszélünk, akkor meg kell mondani, hogy Szlovákiát akkor a magyar katonák kétszer megszállták: egyszer, amikor a trianoni döntés után nem voltak hajlandóak kivonulni, másodszor pedig akkor, amikor Kosút (sic) vöröskatonái Szlovákiára támadtak és a magyar hadsereg segítségével elfoglalták az ország keleti területének egy részét. Azok ám nem csak a kommunisták voltak."

"Az 1938-1945 közti magyar megszállás idején a magyarok kiűzték Dél-Szlovákiából a szlovák polgárokat, a magyar nemzetiségűeket pedig erőszakkal a magyar állam polgáraivá államosították és az elsők között hajtották ki őket az orosz frontra. Ebben az időben hurcolták el a zsidókat is. Emberek sokaságát gyilkolták le" - mondta Meciar, aki úgy tudja, hogy 1944-45 fordulóján Kassán közel ötszáz embert húztak bírói ítélet nélkül lámpavasra a magyarok.

A koalíciós egyeztetés után megszólaló három pártelnök közül ezúttal a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota volt a legrövidebb. Szerinte a szlovákokat az elmúlt száz évben annyi magyar sérelem érte, hogy a magyar bocsánatkérés "pőrén magától értetődő kellene legyen."