Fidel Castro átadta a hatalmat

Az 1959 óta hatalmon lévő Fidel Castro folyamatosan hárította az Egyesült Államok próbálkozásait elűzésére, és átvészelte a kommunizmus bukását is számos országgal ellentétben, írj a New York Times. Hétfőn azonban egészségi állapotára hivatkozva ideiglenesen öccsére, Raúlra ruházta át hatalmát. (Raúlról bővebben itt olvashat>>>

A kubai vezető levélben írt tájékoztatása szerint a nyilvános szereplései okozta stressz miatt gyomorvérzést kapott, ezért műtéten kellett átesnie, olvasta fel az üzenetet a nemzeti televízióban Carlos Valenciaga, Castro egyik közvetlen tanácsadója. Azt nem közölték, hogy az operációt hol, mikor végezték el. A kubai hatóságok azt sem jelentették be, kiadnak-e majd rendszeres orvosi közleményeket az elnök állapotáról.

Castróról köztudott, hogy fokozott tempóban végezte munkáját, éjszaka pedig csak néhány órát aludt. Július közepén Argentínába utazott, hogy dél-amerikai vezetőkkel találkozzon, akikkel a Mercosur (dél-amerikai országok részvételével létrehozott közös piac) kereskedelmi egyezményről tárgyalt.

"A műtét miatt több hétig pihennem kell" - olvasható Castro levelében. Az elnökséget ezért ideiglenesen átruházta fiatalabb öccsére és örökösére, Raúlra, aki eddig a védelmi miniszteri posztot töltötte be. Az öcs nyerte el ezen túl a kommunista párt első titkárának feladatait, és ő lett a hadsereg első embere is. Raúl Castro, aki júniusban töltötte be 75. életévét, a bejelentésre egyelőre nem reagált a nyilvánosság előtt.

Gyanús jelek

Ez az első alkalom, hogy Fidel Castro lemondott a vezetésről, bár a közelmúltban többször lábra keltek olyan hírek, hogy egészségi állapota megromlott. Castro döntése, miszerint augusztus 13-án esedékes születésnapjának megünneplését december 2-re, a kubai forradalmi hadsereg megalakulásának 50. évfordulójára kéne halasztani, alátámasztják a többször szóbeszédnek hitt híreket.

Fidel Castro egészségi állapota 2001-ben került a figyelem középpontjába, amikor egy szabadban tartott beszéd közben elájult. 2004-ben látványosan elesett egy szónoki emelvényről lelépve, és eltörte a térdét. A hatalmát egyik esetben sem bízta másra. Most ezt azzal indokolta, hogy Kubát az amerikai kormány fenyegeti.

A kubai forradalom diadala, 1959. január 1. óta Castro a világ leghosszabban kormányzó vezetője, kizárólag az 1952-ben megkoronázott brit Erzsébet királynő állt egy ország élén nála hosszabb ideig. Kuba egy ilyen vezető miatt maradhatott meg a világ öt kommunista országa egyikének Kína, Vietnám, Laosz és Észak-Korea mellett.

Pókerarcok?

Kubában egyelőre nyugodtan fogadták a híreket, bár a kommunista diktatúra nem hagy sok teret a véleménynyilvánításnak. Havanna egy népszerű kávéházában a pincérek döbbenten nézik a híreket, majd mintha mi sem történt volna, visszatérnek dolgozni. "Meg fog gyógyulni. Itt nagyon jó orvosok vannak, és ő nagyon erős" - mondja a 40 éves Agustin Lopez. A város egyik terén még egy korábbi ünnepségről megmaradt feliratok láthatóak: Éljen Fidel még 80 évig!

"Nagyon szomorúak vagyunk, sokként ért minket a hír. Egyben mindenki nyugodt is, szerintem rendbe fog jönni" - véli Ines Cesar, aki fémmunkásként vonult nyugdíjba. Arra a kérdésre, hogy mit szól Raúl Castro helyettesítéséhez rövid szünet után mindössze annyit válaszol: normális.

Örömünnep Miamiban

Castro idején több ezer kubai menekült el, sokan közülük Miamiban telepedtek le. A hír hallatán ünneplő emberek tömegei lepték el a város utcáit, az emberek abban reménykednek, hogy a könyörtelen diktátor a végét járja. "Cuba Libre!" - skandálják. Van, aki maga is menekültként érkezett az Egyesült Államokba, másoknak a szülei, nagyszülei már megtették ezt a lépést.

A Fehérház szóvivője, Peter Watkins elmondta, hogy folyamatosan nyomon követik a kubai helyzetet. "Nem spekulálhatunk Castro egészségére, továbbra is dolgozunk azon, hogy Kuba szabad ország lehessen" - fogalmazott.

A kubai kommunizmus útja

Az Egyesült Államok volt az első ország, akik elismerték Castrot, de gazdasági reformjai és elődje, Fulgencio Batista híveinek bíróság elé állítása megzavarta a két állam kapcsolatait. Washington kereskedelmi embargót vezetett be Kubában, és megszigorították a diplomáciai kapcsolatokat is. Castro ezek után elkobozta az amerikai tulajdonú vagyonokat és cégeket, majd a Szovjetunióhoz fordult gazdasági és katonai segítségért.

1961. április 1-én Castro szocialista forradalomnak titulálta mozgalmát, egy nappal később pedig csapást mért az Amerikában kiképzett, 1100 fős kubai emigráns csapatra a Disznó-öbölben. A világ egy évvel később az atomháború közelébe sodródott, mikor az Egyesült Államok elnöke, John F. Kennedy bejelentette, szovjet nukleáris rakétákat telepítettek Kubába. A konfliktust feszült diplomáciai egyeztetések útján sikerült megoldani, mikor a két nagyhatalom hadseregei már teljes készültségben voltak. A Szovjetunió végül leszerelte a kubai rakétákat, az Egyesült Államok pedig leszerelte törökországi rakétáit.

Jólét és elhallgattatás

A kubai forradalmárok közben 10 ezer új iskolát nyitottak, megszüntették az analfabétizmust, és mindenkire kiterjedő egészségügyi rendszert vezettek be. A haladó gondolkodásúakat ezzel szemben elhallgattatták, a szakszervezetek sztrájkhoz való joga megszűnt, és a független újságok szerkesztőségeit sorra zárták be.

Castro sikeresen visszaverte azokat az amerikai igényeket, hogy Kubában többpártrendszer legyen, és demokratikus választásokat tartsanak. Amerika ugyan 1992-ben és 1996-ban tovább szigorította a Kuba ellen bevezetett embargót, Castro ettől sem riadt meg. Az amerikai segélyterveket, melyeket Castro esetleges halála esetén vetnének be Kubában, burkolt próbálkozásnak tekintette egy rendszerváltásra, kijelentette, hogy a szocialista rendszer még halála után is sokáig fog élni.

Előre készültek

Castro egészségi állapotának megromlásáról szóló híreket rendre kinevette. "Sokszor megpróbáltak már megölni engem" - mondta tavaly novemberben, a Parkinson-kórjáról szóló híreket kommentálva. "Jobban érzem magam, mint valaha" - tette hozzá. Kuba elnöke azonban azt is mondta, hogy nem maradna hatalmon, ha egy napon betegsége akadályozná az ország vezetésében. "Szólni fogok a kommunista pártnak, hogy nem vagyok abban az állapotban, és vegye át valaki a feladataimat."

A Washington Post szakértője, Anne Louise Bardach szerint Castro állapota sokkal súlyosabb, mint ahogy állítják. Ha esetleg Castro meghalna, várhatóan csak napokkal később kerülne nyilvánosságra, abban a pillanatban, ahogy az utódlás kérdése is megoldódik, amire valószínűleg már évekkel ezelőtt felkészültek. Bardach egy korábbi munkájában azt írta: "Raúl Castro osztozik a trónon bátyjával. A fiatalabb Castro egyre nagyobb hatalmat szerez védelmi miniszterként, és egyéb magas pozícióval járó kényelmes állásokban".