Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát - Kőkemény üzenetet küldött Ukrajna a magyar kormánynak
- Új csoport került a terrorszervezetek uniós listájára
- Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja az új, Alzheimer-kór elleni gyógyszert
- Az FBI igazgatója szerint nem biztos, hogy a merénylő lövedéke találta el Donald Trumpot
Kapcsolódók (1)
Puccs Paraguayban és a Fidzsi-szigeteken
Pénteken két országban is puccs történt: Paraguayban sikertelen volt a kísérlet, a Fidzsi-szigeteken viszont még nem rendeződött a helyzet.
Pénteken két országban is puccs történt: Paraguayban sikertelen volt a kísérlet, a Fidzsi-szigeteken viszont még nem rendeződött a helyzet.
George Speight, a Fidzsi-szigeteki parlamentet két hónapja elfoglaló lázadók vezetője csütörtökön elengedte az utolsó tizennyolc, még fogva tartott túszt. Ezzel a két hónap óta tartó túszdráma véget ért, de a politikai válság valószínűleg elhúzódik. Az új vezetésről folynak az egyeztetések a hadsereg, a lázadók és a befolyásos Főnökök Nagytanácsa között, de az új elnököt már kinevezték a Speight által támogatott Ratu Josefa Iloilo személyében.
|
| Mahendra Chaudhry újra szabad A válságnak még nincs vége |
A parlament bejáratánál a lázadók vezére ünnepélyesen elnézést kért Chaudrytól, aki később, már otthonában azt mondta az újságíróknak, hogy nem haragszik Speightre és megbocsát neki. Chaudry azt is közölte, hogy továbbra is szeretne vezető poszton maradni, de mint mondta, erről inkább döntsön a nép.
A szabadulás után pár órával a törzsfőnökök, illetve az úgynevezett Főnökök Nagytanácsa Ratu Josefa Iloilot, egy Speight által támogatott jelöltet neveztek ki az ország új elnökévé. Új miniszterelnök és kormány még nincsen, de az új elnök megígérte, hogy pár napon belül megnevezi jelöltjeit.
Továbbra sem világos, hogy az új vezetésben milyen szerepe lesz Speightnek és embereinek, akik természetesen befolyásos pozíciókra tartanak igényt. A Nagytanács pénteken ül össze újra.
A polgári puccs
A túszdráma május 19-én kezdődött, amikor Speight (polgári foglalkozását tekintve bukott üzletember) híveivel behatolt a parlament épületébe és túszul ejtett 53 embert (képviselőket, hét minisztert és a miniszterelnököt). Közölték, hogy a többségben lévő fidzsi őslakosok nevében cselekszenek, akiket a kisebbségben lévő, de a legtöbb gazdasági és politikai posztot birtokló indiai etnikum tagjai szerintük elnyomnak.
|
| Négyen a túszok közül |
Speight a túszejtés után Chaudryval aláíratta lemondónyilatkozatát, felfüggesztette az alkotmányt, és kinevezte Ratu Timocit ügyvezető miniszterelnökké.
Huszadikán a lázadók elengedtek húsz embert, de a miniszterelnököt kivégzéssel fenyegették, miután a hadsereg a szabadon választott kormányt biztosította támogatásáról.
Két nappal később Ratu Mara elnök kijelentette, hogy Speightéket sem belföldön, sem külföldön senki nem ismeri el, bár eközben az utcákon óriási tömegek gyűltek össze a lázadókat éltetve.
Pár nappal később a válság megoldásának érdekében az elnök engedékenyebb hangot ütött meg, kompromisszumot ajánlott fel, és ő is önkéntes távozásra szólította fel Chaundryt. Speighték azonban nem fogadták el az elnök javaslatait. Ratu Mara 27-én bejelentette, hogy elmozdította a kormányt, és pár napon belül új kabinetet alakít.
A katonai puccs
Az elnöknek erre már nem volt alkalma, mivel 29-én Frank Bainimarama kapitány bejelentette, hogy a hadsereg átvette a hatalmat az országban és eltávolította pozíciójából az elnököt - amivel egyébként Speight kérésének is eleget tett. Bainimarama ezzel együtt azonnal rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdetett.
Május utolsó előtti napján a katonai puccs vezetője az eltávolított elnök vejét nevezte ki az ország miniszterelnökévé. Ratu Epeli Nailatikau egyébként korábban a fidzsi fegyveres erők vezetője volt, az 1987-es puccs során azonban eltávolították a hadsereg éléről. Adi Koila Mara, Nailatikau felesége (az addigi elnök lánya), egyébként a Speight által fogva tartott kormány idegenforgalmi minisztere.
Június
A katonai puccsot követően a hadsereg tárgyalt Speighttel, és úgy tűnt, június elején meg is állapodnak. A felkelők azonban visszaléptek, mert szerintük a hadsereg, amely korábban azt ígérte, hogy a fidzsi törzsfőnökök dönthetnek az új vezetők személyéről, megszegte a szavát. Speight megtudta, hogy a hadsereg akarja kezében tartani a hatalmat, és pár órával a megállapodás után visszalépett szóban tett ígéretétől. Erre a katonák kijelentették, hogy elfogyott a türelmük és nem tesznek több engedményt a lázadóknak, bár azok legtöbb követelése már teljesült: eltávolították posztjáról az államfőt, leváltották a miniszterelnököt, és hatályon kívül helyezték az indiai kisebbségnek is egyenlő jogokat biztosító alkotmányt.
Június elején a Brit Nemzetközösség külügyminiszteri tanácsa felfüggesztette a Fidzsi-szigetek részvételét a szervezet döntéshozó testületeiben, de a grémium nem döntött gazdasági szankciókról. A külügyminiszteri tanács felszólította a Fidzsi-szigetek katonai vezetését: határozza meg az alkotmányos kormányzás helyreállításának menetrendjét.
Június közepén Speight egészségügyi okokra hivatkozva elengedett egy túszt, majd pár nappal később szabadon bocsátotta a még fogságban lévő négy nőt - őket már deklaráltan a békés rendezés érdekében.
A hónap végén a hadsereg szóvivője közölte, hogy a fegyveres erők két évre meghosszabbítják a rendkívüli állapotot, és a következő 24 hónap alatt átalakítják az alkotmányt, és választásokat írnak ki.
Július
Július elején a katonai vezetés új, civil kormányt nevezett ki az ország élére. A 18 hónapos mandátummal megbízott, Laisenia Qarase bennszülött bankár vezette kabinetben nem vettek részt az indiai közösség képviselői, bár Bainarama tábornok többüknek ajánlott fel tárcát.
|
| George Speight, a lázadók vezére Nem hívták meg a kormányba |
Közben folyamatosan zajlottak a tárgyalások a lázadók és a hadsereg között, és 12-én Speight újabb kilenc túszt engedett el. A szabadon bocsátottak között volt az összes indiai származású képviselő, de Mahendra Chaudhry miniszterelnököt, fiát és testőrét akkor még nem engedték el.
Az összes túsz elengedését valószínűleg elősegítette, hogy a Főnökök Nagytanácsa megfenyegette Speightet, hogy nem nevez ki új elnököt és miniszterelnököt, ha az nem engedi el a túszokat. Speight utolsó döntését az is megkönnyítette, hogy az ország katonai vezetése a krízis során végig büntetlenséget ígért a lázadóknak.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
