A Kanári-szigeteken fogták el Gotovinát

2005.12.08. 13:34
Hágában megerősítették, hogy elfogták Ante Gotovina egykori horvát tábornokot, akit a délszláv háborúban elkövetett bűnökkel vádolnak. A hazájában széles körben nemzeti hősként tisztelt katonát a Nemzetközi Törvényszék krajinai szerbek lemészárlásáért és elűzéséért akarja felelősségre vonni.

Spanyolországban, egy Kanári-szigeteken lévő hotelben letartoztatták Ante Gotovinát, akit a hágai nemzetközi törvényszék háborús bűnök elkövetésével vádol. A hírt Jim Landale, a bíróság szóvivője megerősítette a BBC-nek.

Az őrizetbe vétel hírét Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyésze jelentette be Belgrádban. "Nagyon jó hírem van. Az éjszaka Spanyolországban elfogták Ante Gotovinát, aki most letartóztatásban van, és átszállítják Hágába" - mondta.

Hamis iratokkal

#alt#
Gotovina 2000-ben

Gotovinát szerda este fogták el, amikor a Tenerife déli részén lévő Playa de las Américas egyik szállodájában vacsorázott. A jelentések szerint hamis iratok voltak nála és nem tanúsított ellenállást. A spanyol rendőrség már napok óta figyelte az ex-tábornokot, aki a különböző szigeteken bújkált. Gotovina társaságában egy másik meg nem nevezett férfi is volt, akit rövid kihallgatás után szabadon engedtek.

A horvát tábornok ellen a törvényszék 2001-ben emelt vádat háborús bűncselekmények miatt, amelyeket állítólag a horvátországi szerbek ellen követett el az 1991-95-ös horvát-szerb háborúban. A vádirat szerint Ante Gotovina, a horvát hadsereg spliti körzetében állomásozó csapatok parancsnokaként - "bűnös vállalkozásban" Ivan Cermak és Mladen Markac tábornokokkal, illetve Franjo Tudjman akkori horvát államfővel - ötlötte ki azt, hogy erőszakkal és örökre eltávolítja a szerb lakosságot Krajina térségéből.

A Fergeteg hadművelet idején a horvát hadsereg városokat, falvakat támadt meg Benkovac, Donji Lpac, Drnis, Gospic, Gracac, Knin, Korenica, Obrovac, Sibenik, Sinj és Zadar könryékén. A hadművelet során az volt a cél, hogy tulajdonából kifosztva megakadályozzák a szerb lakosság visszatérését. A vád szerint Gotovina tábornok százötven ember meggyilkolásáért és több tízezer krajinai szerb deportálásáért és eltűnéséért felelős.

Gotovinát 2001-ben vádolták meg háborús bűnökkel, a tábornoknak azóta nem sikerült nyomára bukkanni. Felmerült, hogy a fiatalon öt évig az idegenlégióban is szolgáló katona Franciaországban bújkál, de a Vatikánt is gyanúsították azzal, hogy egy horvátországi kolostorban rejtegeti a tábornokot.

Gotovina vagy EU?

Idegenlégió, börtön, hadsereg
Ante Gotovina a Zára (Zadar) melletti Pasmanban született. Még 19 éves sem volt, amikor belépett a francai idegenlégióba. A kiképzés után az egyik elitegység tagjaként bevetésen vett részt Dzsibutiban, majd Csádban, Zairében, Elefántcsontparton és más háborús gócokban. 1978-ban szerelt le, francia útlevéllel beutazta a világot, majd Dél-Franciaországban telepedett le. Háromszor is elítélték lopás, emberrablás és zsarolás miatt. Ékszerlopásért egy évig börtönben is ült. 1991 közepén tért vissza Horvátországba, ahol dandárparancsnokká nevezték ki. 1993-1996-ig a spliti katonai körzet parancsnoka volt. A Krajina bevételére indított Fergeteg fedőnevű villámhadművelet után Franjo Tudjman akkori horvát elnök a hadsereg főfelügyelőjévé nevezte ki. Tudjman utódja, Stjepan Mesic 2000 októberében nyugdíjaztatta.

Márciusban az EU nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, mert Zágráb nem tett meg mindent a Horvátországban széles körben nemzeti hősként tisztelt tábornok elfogásáért.

Októberben, miután Carla del Ponte hágai főügyész megdicsérte a horvát hatóságokat a háború bűnösök felkutatásban való együttműködéséért, elkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Zágráb között.

Az 50 éves tábornok alig két hónapja jelezte ügyvédjén keresztül, hogy hajlandó feladni magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ha hazájában állítják bíróság elé.

Jó időzítés

Carla del Ponte reményét fejezte ki, hogy Gotovina letartóztatása után következik a srebrenicai népirtás két főfelelősének, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnöknek és Ratko Mladic hadseregparancsnoknak a letartóztatása.

Magyar szempontból nem is sikerülhetett volna jobban az időzítés - kommentálta Somogyi Ferenc külügyminiszter Gotovina elfogásának hírét. Somogyi ezzel arra utalt, hogy Magyarország mind az EU-ban, mind a NATO-ban a horvát csatlakozási erőfeszítések egyik legfőbb támogatója volt, s az elfogás híre éppen a NATO külügyminisztereinek tanácskozása közben érkezett Brüsszelbe.

Mint mondta, Magyarország a külügyminiszteri tanácskozás előkészítése során mindvégig azért küzdött, hogy ismerjék el Horvátország teljesítményét, s a záróközleményben ne vegyék egy kalap alá a különböző balkáni országokat. Ezt sikerült is elérni - mondta.