Akár elnök is lehetne

Néhány hete ünnepelte hatvanadik születésnapját Arnold Schwarzenegger, aki a testépítés és a felejthetetlen filmszerepek után úgy tűnik, hogy tartósan az amerikai politikában képzeli el a jövőjét. Az első megválasztásakor még vásári bohócnak tekintett Schwarzenegger fellángolását korábban a legtöbben nem vették komolyan, azonban az egykori Terminátor 2006-ban az országos republikánus bukta ellenére tudta megvédeni a párt színeiben kormányzói pozícióját a hagyományosan demokrata fellegvárnak számító Kaliforniában.

"Kiderült, hogy nagyon ügyesen lavírozik a politikában" - mutatott rá a népszerűség okára Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. A republikánus kormányzó ugyanis igazi középutas politikát folytat, és az utóbbi időben szívügyének tekintett környezetvédelemhez hasonlóan fontos kérdésekben többször még George Bushsal is élesen szembehelyezkedett. "Olyan ügyeket karol fel, amik jellemzően a demokrata párt platformján szerepelnek" - magyarázta a magyar szakértő a korábbi testépítő bajnok kaliforniai sikerének titkát.

Növekvő népszerűségéből kiindulva az amerikai sajtóban időről időre előkerül az elképzelés, hogy az izomember egyszer bizony még beköltözik a Fehér Házba. A feltételezés az internetre felkerült vicces képek és szlogenek sokasága mellett Schwarzenegger régi kollégáit is megihlette: A pusztító című Stallone filmben és a nyáron bemutatott Simpson moziban is kifigurázzák Schwarzenegger elnököt.

Nem indulhat elnöknek

Hiába nevetnének azonban ellenzői vagy örülnének támogatói, mivel az elképzelés egyelőre jogi akadályokba ütközik. Az Egyesült Államok alkotmánya ugyanis kimondja, hogy csak született amerikai állampolgár lehet elnök, az osztrák származású Arnold pedig csak később kapta meg az állampolgárságot. A kaliforniai kormányzó és támogatói most azért küzdenek, hogy a szabály annyiban módosuljon, hogy a legalább húsz éve az Egyesült Államokban élő amerikai állampolgárok is odaérhessenek.

Erre azonban nincs sok esély, mivel az amerikai úgynevezett merev alkotmány és csak kivételes esetekben változtatnak rajta a törvényhozók: 230 év alatt mindössze 26-szor módosították az alapokmányt. Eddig csak olyan esetekben sikerült végigvinni a módosításokat, mint a rabszolgaság eltörlése, a nők szavazati joga és az elnöki ciklusok kettőben való maximálása. Magyarics szerint az egész eljárás egyébként is nagyon hosszú folyamat, ráadásul már a legelején, "általában 90 százalékban megölik a törvényjavaslatokat." Külön nehézség, hogy ha egy törvényjavaslatot egyszer elkaszálnak a kongresszusban, akkor abban a ciklusban már nem lehet újra beterjeszteni.

"Egy alkotmánymódosításhoz 2/3-os többség kell a kongresszusban, de azután az államok 3/4-ének is ratifikálnia kell a döntést" - folytatta a buktatók ismertetését a magyar szakértő, aki szerint a legalább 36 tagállam támogatását szinte lehetetlen megszerezni. Az biztos, hogy jelenleg nincs egységes politikai akarat vagy megfelelő társadalmi nyomás a módosítás végigveréséhez, "ehhez egy óriási személyiség kellene, de még talán az sem lenne elég. Schwarzenegger nem olyan súlyú személyiség, hogy megváltoztassák az alkotmányt".

Mégsem lehetetlen cél

Schwarzenegger számára a politikai rangsorban harmadik házelnöki a legmagasabb reálisan elérhető poszt, mivel ehhez nem kötelező amerikai születésűnek lennie. Az említett pozíció azért különösen fontos, mert a helyettesítési menetrend értelmében, ha az Egyesült Államok elnöke valamiért nem tudja ellátni hivatalát (ez történt például George Bush bélműtétje idején), akkor az elnöki jogkör először az alelnököt, az alelnök akadályozása esetén pedig az akár ellenzéki házelnököt illeti meg.

A kaliforniai kormányzó házelnöki és vezetői reményeit rontja ugyanakkor, hogy liberális konzervatív nézetei miatt a keményvonalas republikánusok nem igazán kedvelik, és csak potenciális PR értéke miatt nem közösítik ki. Magyarics szerint újabb akadályt jelent, hogy az Egyesült Államokban nagyon gyakran nyolcéves ciklusokban gondolkoznak, ezért ha 2008-ban a demokraták győznek és 2012-ben sikerül újrázniuk, akkor legközelebb csak 2016-ban lesz komolyabb vezetői pozícióra esélye az akkor már 69 éves acélembernek.

A legyőzhetetlen hősök megformálójának arra is lehetősége van, hogy kinevezzék valamelyik minisztérium élére, bár elsőre elég nehéz mondjuk környezetvédelmi miniszterként elképzelni az egykori Conant. Magyarics szerint egyébként egy miniszteri posztot még demokrata elnök esetén is elcsíphet, hiszen a demokraták korábban kértek már fel republikánust valamelyik tárca vezetésére.

Már biztosan nem tér vissza

Az amerikai elemzők szerint a közeljövőben annak van a legnagyobb esélye, hogy Schwarzenegger 2010-ben szenátornak indul majd a félidős kongresszusi választáson. A százfős amerikai szenátus a világ legexkluzívabb klubja, tagjai pedig nemzetközileg és országosan ismertebb politikusok, mint a tagállamok kormányzói, Magyarics mégis úgy gondolja, hogy egy mezei szenátori poszt visszalépést jelentene a kaliforniai kormányzónak. Kalifornia ugyanis az Egyesült Államok legnépesebb tagállama és a világ hatodik legnagyobb gazdasága.

Más a helyzet viszont, ha sikerül bekerülnie a befolyásos külügyi, hírszerzési vagy energiaügyi bizottságok egyikébe: a külügyi bizottság prominenseit például államfőnek kijáró tisztelettel fogadják szerte a világban.

Az egészen biztosnak tűnik, hogy Schwarzenegger akkor sem vonul vissza a politikától, ha esetleg veszít egy kormányzói vagy kongresszusi választáson. A magyar szakértő szerint ebben az esetben valamilyen jótékonysági feladat várhat rá, vagy akár az Egyesült Államok ENSZ megbízottjának is kinevezhetik.

Kezdetben a testéből élt

A Graz melletti Thalban 1947-ben született Arnold már fiatalon testépítésbe kezdett és előbb a Mr. Junior Europe címet nyerte el, 21 évesen pedig ő lett a legfiatalabb Mr. Universe. 1968-ban Ausztriából az Egyesült Államokba távozott, ahol hétszer is győzött a Mr. Olympián, a világ legrangosabb testépítő versenyén.

Hamarosan belevágott gyermekkori álmának megvalósításába, színészjelöltként ugyanis a hollywoodi álomgyárba érkezett. Érthetetlen kiejtése és kimondhatatlan neve miatt többször eltanácsolták, de nem adta fel, és 1970-ben megkapta első szerepét: a korábbi testépítőkből színésszé avanzsáló izomemberekhez hasonlóan először Herkulest formálta meg a Herkules New Yorkban című filmben. Az igazi áttörést az 1982-es Conan, a barbár címszerepe jelentette, amiben továbbra is kidolgozott izmaival ellensúlyozta hiányos mimikai eszköztárát.

1984-ben betonozta be magát végleg az amerikai filmgyártásba, amikor James Cameron rá osztotta a Terminátor főszerepét, aminek nagysikerű folytatásában is visszatért. Schwarzenegger futószalagon gyártotta az akciófilmeket, de a Kommandó, a Ragadozó és a Vörös Zsaru mellett vígjátékokban is szerepet vállalt. Az Ikrekben és a Juniorban Danny DeVitoval, az Ovizsaruban pedig szólóban próbált kibújni a bőréből és mosolyt csalni a nézők arcára. Utoljára a nevével összeforrt Terminátor 2003-ban bemutatott harmadik részében játszott főszerepet, azóta csak kisebb epizódszerepekben tűnt fel.

Schwarzenegger közgazdaságból és üzleti tudományokból szerzett diplomát, üzletemberként pedig már hollywoodi karrierje előtt milliomos lett. Később a testépítésből és a filmezésből keresett pénzét többé-kevésbé sikeresen forgatta vissza különböző vállalkozásokba (például Bruce Willis-szel és Sylvester Stallone-val közösen megalapították a Planet Hollywood étteremláncot, amiből 2000-ben azonban inkább kiszállt), amiknek köszönhetően teljes vagyonát ma akár 800 millió dollárra is becsülik. A republikánus szimpatizáns Schwarzenegger 1987-ben az Egyesült Államok legfontosabb demokrata családjába nősült be, amikor feleségül vette Maria Shrivert, John F. Kennedy elnök unokahúgát, aki négy gyermekének édesanyja.

Reagan útját járja

2000 után Schwarzenegger egyre nyíltabban kacérkodott a politikai karrier gondolatával. Példaképének Ronald Reagant tartja, aki színészből lett kaliforniai kormányzó, majd pedig az Egyesült Államok elnöke.

Miután a korábbi demokrata kormányzó alatt Kalifornia rekordnagyságú deficitet halmozott fel, 2003-ban előrehozott kormányzóválasztást tartottak, amelyen Schwarzenegger republikánus színekben indult. A vásári karneválra emlékeztető kormányzóválasztási kampányban a hivatásos demokraták és republikánusok egyaránt támadták, de a testépítőből színésszé, végül politikussá előlépő izomkolosszus földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. A meglepetés erejét jelzi, hogy a londoni fogadóirodáknál a korábbi egy az ötszázhoz oddsról rögtön egy az ötvenre ugrottak Schwarzenegger elnöki esélyei, pedig az ahhoz szükséges alkotmánymódosításnak egyelőre semmi esélye.

Liberális konzervatívként az osztrák születésű kormányzó számos kérdésben, például az őssejtkutatások, az abortusz vagy a globális felmelegedés terén a keményvonalas republikánusokkal és Bush elnökkel szögesen ellentétes álláspontot képvisel. Politikai szerepvállalása miatt ellenfelei szexuális molesztálással vádolták, valamint azt állították, hogy azért vétózta meg a táplálékkiegészítők szigorúbb szabályozásáról szóló kaliforniai törvénytervezetet, mert megválasztása után névleges főszerkesztői posztot vállalt egy testépítő magazinnál.

Tagadta a vádakat, főszerkesztőként lemondott, de a botrányok miatt népszerűsége meredeken zuhanni kezdett. Arnie azonban ügyesen visszaküzdötte magát az élvonalba: egyik pillanatról a másikra keményvonalas környezetvédő lett, összebarátkozott a demokratákkal, és időben eltávolodott az egyre népszerűtlenebb Bush elnöktől. 2006-ban a félidős választásokon megújult népszerűséggel sikerült megtartania kormányzói pozícióját, amikor nagy többséggel, 55,8 százalékkal választották újra, miközben Kaliforniában demokrata párti szenátor nyert a szavazatok közel 60 százalékával.