A Vöröskereszt kritizálja az amerikaiakat

Elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok jogalap nélkül, meghatározatlan időtartamra tart fogva hatszáz embert a guantanamói támaszponton, mondta Christophe Girod, a Nemzetközi Vöröskereszt egyik magas rangú képviselője. Ebben a táborban a 2001-es afganisztáni háború során őrizetbe vett al-Kaida tagokat és tálib fegyvereseket tartják. Közben egykori amerikai bírókból, diplomatákból és katonatisztekből alakult csoport a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg: törvényes-e külföldi állampolgárokat, tárgyalás, vádemelés, és a jogi képviselet kizárásával közel két éve fogva tartani.

Saját katonáikat veszélyeztetik

Don Guter haditengerészeti bíró szerint nem törvényes addig rabságban tartani ezeket az embereket, ameddig az Egyesült Államok vezette terrorellenes háború véget nem ér. A beadványban az áll: "az Egyesült Államok saját katonáinak életét is veszélyeztetheti azzal, hogy amerikai börtönökben nem adja meg azokat a jogokat a hadifoglyoknak, amelyek betartatását megköveteli a külföldön raboskodó amerikaiak esetében". A kezdeményezést több egykori, amerikai hadifogoly is támogatja, akik azt állítják, hogy csak a genfi konvenció betartatásának köszönhetik, hogy életben maradtak.

A nyilvánossághoz fordul

Girod elmondta a New York Timesnak, hogy a Vöröskereszt többször is felvette a kapcsolatot az amerikai illetékesekkel, de továbbra sem történt semmi. A szervezet és az amerikai kormány megállapodás értelmében a Vöröskereszt egyenesen Washingtonnak jelenti kifogásait, nem a nyilvánosságon keresztül, kivéve, ha úgy érzi, hogy nem veszik figyelembe jelentéseit.

Határozatlan rabság

Girod több más személlyel együtt látogatta meg a fogolytábort Guantanamón. A Vöröskereszt képviselője nem kritizálta a táborban uralkodó állapotokat, a körülményekkel elégedett volt. Girod azonban kifejtette, hogy "nem lehet a foglyokat ilyen módon, ilyen szituációban meghatározatlan ideig rabságban tartani". A Vöröskereszt képviselője azt javasolja hogy az amerikaiaknak tájékoztassák megfelelően az őrizetbe vett személyeket. Girod szerint a tábor inkább egy kihallgató központként működik, semmint egy büntetés-végrehajtási intézményként.

Öngyilkossági kísérletek

A Vöröskereszt képviselője azt állítja, hogy a rabok mentális állapotát negatívan befolyásolja, hogy senki sem tudja: meddig maradnak őrizetben. Elmondta, hogy az általa vezetett csoport tagjaitól örökké azt kérdezték, hogy mi történik majd velük. Az elmúlt tizennyolc hónap alatt 21 őrizetes összesen 32 öngyilkossági kísérletet követett el. Ám ennél sokkal többen szenvednek depressziótól, jelentette a BBC.

Ügyvédi segítség nélkül

Az amerikaiak azt állítják, hogy jó okuk van fogva tartani a feltételezett fegyvereseket, és hamarosan törvényes meghallgatásokra is sor kerül. Az amerikaiak szerint a fogvatartottak lelki problémái már a táborba érkezéskor fennálltak. Christine Huskey amerikai ügyvéd elméletileg huszonnyolc kuvaitit képvisel, de egyáltalán nincs összeköttetése velük. "Szellemeket képviselek"- mondta a World Today műsorban. Egy ausztrál ügyvéd szerint a foglyokat is kínozzák, de ezt az amerikaiak visszautasítják. Hozzátették: a foglyok szabadon imádkozhatnak, és kiváló orvosi ellátásban részesülnek.