Enyhítették egy háborús bűnös ítéletét

Az egykori boszniai szerb miniszterelnök-helyettest első fokon etnikai tisztogatás, boszniai horvátok és muzulmánok 1992-ben történt kínzásában, üldözésében, erőszakos kitelepítésében és legyilkolásában, valamint falvak és városok elleni pusztító tevékenységben találták bűnösnek 2004 szeptemberében. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető keményvonalas pártjának tagjaként a vádlott támogatta azt a tervet, amely a nem szerbek eltávolítását célozta a többségében szerbek lakta boszniai területekről, és politikusként propagandatevékenységet fejtett ki annak terjesztése érdekében.

A vád szerint Radoslav Brdjaninn erkölcsi támogatást és buzdítást nyújtott az omarskai, trnopoljei és keratermi fogolytáborokban alkalmazott katonai és rendőri erőszakhoz, és szemet hunyt az ottani erőszak fölött. A táborokban elkövetett atrocitásokról készült felvételek annak idején - 1992 nyarán - bejárták és sokkolták a világot.

Radoslav Brdjaninn a Nemzetközi Törvényszék előtt

A fellebbezési eljárás során a bírák elutasították a vád súlyosbításra irányuló kéréseit és a teljes felmentést kérő védői beadványt, ugyanakkor a védői felvetések nyomán néhány kisebb módosítást hajtottak végre az eredeti ítélet érvrendszerében. Így például nem találták bizonyítottnak, hogy a politikusnak szerepe volt abban a pusztításban, amelyet Bosanska Krupa faluban hajtottak végre. Azt is leszögezték, hogy Brdjanin buzdítására nem volt szükség a fogolytáborokban elkövetett súlyos visszaélésekhez, azokat sokan úgy hajtották végre, hogy nem is volt tudomásuk a vádlott ezzel kapcsolatos álláspontjáról.

Megerősítette ugyanakkor a másodfokon eljáró testület a legsúlyosabb vádakat, így azt, hogy a politikus hozzájárult a horvátok és muzulmánok elüldözésének stratégiai tervéhez, és bátorította az erőszakot e cél érdekében.

Brdjanint már az alapeljárásban felmentették a boszniai muzulmánok és horvátok ellen 1992-ben elkövetett népirtásban viselt felelősség vádja alól. A bíróság ugyanis nem találta minden kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy Krajina szerblakta autonóm körzetben népirtás történt volna.

Brdjanint a boszniai NATO-erők tartóztatták le 1999 nyarán, Banja Luka városában, miközben a boszniai szerb törvényhozás képviselője volt. Elfogása némi politikai felzúdulást váltott ki annak idején, mert neve nem szerepelt a törvényszék hivatalos nyílt listáján. Az ENSZ-törvényszék azonban közölte, hogy a politikus ellen titkos vádemelési rendelkezést adtak ki.

Börtönben töltött közel nyolc évét Brdjanin levonhatja a most 30 évre csökkentett büntetéséből.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!