Szerkesztetlen Hitler-kéziratot adnak ki az USA-ban

Gerhard Weinberg, a Dél-Karolina Egyetem nyugalmazott professzora, az egyik legnagyobb amerikai történész, aki a nácizmus kérdéseivel foglalkozik, a Corriere della Sera című olasz lapban foglalkozott a könyv történetével és az abban foglaltakkal.

Félt a bukástól

"Hitler második könyvében zseninek nevezte Mussolinit. Jó véleménye volt az olasz diktátorról, aki akkor már évek óta hatalmon volt. Reformjait - ha lehet ezeket annak nevezni - modellnek tekintette Németország számára. A fasiszta Olaszország és a Szovjetunió rendszerében az tetszett neki, hogy a parlamentekkel teli Európában létre tudták hozni az egypártrendszert.

Hitler két okból nem nyomatta ki a könyvet. Az egyik, hogy a Mein Kampf teljes bukás volt és úgy gondolta, hogy ez hozzájárult választási vereségéhez. A másik, hogy a német szélsőjobb utálta Olaszországot, a fasizmust és Mussolinit Dél-Tirol miatt, Hitler pedig ebben engedményt tett Mussolininak, amit meg is írt könyvében. A publikálás eltávolította volna tőle ezt a réteget" - mondja Weinberg.

Az igazi Hitler

Amerikában Hitler második könyvét nagy érdeklődéssel várják, amit Weinberg azzal magyaráz, hogy "míg a Mein Kampfot publikálás előtt átfésülték, ezen a könyvön nem történt soha semmiféle változtatás, az igazi Hitlert mutatja, így nagyobb fontosságú a nácizmus tanulmányozása szempontjából."

A könyvben foglaltak egyik érdekessége, hogy Hitler kezdettől fogva természetes szövetségest látott Olaszországban. Olyannyira, hogy nem vitatta azokat a jogokat, amelyeket Róma az I. világháború békeszerződése alapján kapott Dél-Tirollal kapcsolatban. A másik, hogy Hitler azonnal éreztette: elkerülhetetlen lesz a háború Amerikával, és ezt el is kezdte tervezni, még mielőtt hatalomra került volna.

Berlin-Róma tengely

A történész szerint Hitler már a 20-as évek végén bizonygatta, hogy Olaszország, amely a Balkánon és a Mediterrán-térségben akar terjeszkedni, összeütközésbe kerül Franciaországgal, Németország ellenségével, és nem fogja ellenezni a német terjeszkedést Kelet-Európa felé. Ennek alapján logikusnak tekintette egy Berlin-Róma tengely létrejöttét.

Ezt az elméletet élesebben meg is fogalmazta második könyvében, továbbá azt írta, hogy a szövetség Olaszországgal olyan szoros lesz, hogy a két ország egységes egészet fog alkotni és a Dél-Tirolban élő 200 ezer német választhat, hogy ott marad-e vagy áttelepül Németországba.

Mindennapi fasizmus

Tetszett neki Mussolini, mert úgy gondolta, hogy megtestesíti az ő vezetési teóriáját, mert volt benne annyi bátorság és "nagyság", hogy forradalmasítsa a rendszert, hogy vezérré emelkedjen és ezzel példát mutatott neki. Magából a fasizmusból főként az érdekelte, hogy "miként sikerült a fiatalokat és a nőket is bevonva egy tömegmozgalmat felépítenie és hogyan szentesítette a "legfőbb vezér elvét". A 20-as években a fasiszták beszivárogtak az olasz élet minden szektorába és Hitler elhatározta, hogy ugyanezt teszi hazájában.

"Faji szelekció az USA-ban"

Ami az Amerika elleni háborút illeti, az szintén érdekesen vetődik fel a könyvben. Hitler felfigyelt arra, hogy az új amerikai törvények csökkentik a bevándorlás lehetőségét Európa keleti és déli részéből, ugyanakkor emelik nyugati és északi részéből. Attól tartott, hogy az új világ ezzel faji szelekciót akar megvalósítani, kiválasztja a műveltebbeket, az "árjábbakat" a régi világ kárára, és ezzel megváltoztatja az erőegyensúlyt.

Hitler levonta a következtetést: az egyik legsürgősebb feladat előkészíteni a háborút az USA ellen. 1937-ben ennek szellemében olyan repülőgépek építését irányozta elő, amelyek bombázni tudják New Yorkot és vissza tudnak térni üzemanyag-utánpótlás nélkül német földre.