Magyar résztvevő a holokauszttagadó konferencián

A Lelkiismeret '88 csoport egyik aktivistája is részt vett a teheráni holokausztkonferencián, olyan neves holokauszttagadók társaságában, mint a Ku Klux Klán-tag David Duke, Frederick Toben és Bradley Smith, jelentette a Figyelőnet. Iránban az Izrael elpusztításának ábrándját már többször megfogalmazó Mahmúd Ahmadinezsád elnök kezdeményezésére hívták össze a holokauszttagadók nemzetközi találkozóját.

Bár a holokauszttagadás Magyarországon nem számít bűncselekménynek, a Lelkiismeret '88 meglehetősen óvatos. "Nem akarom elárulni, ki képvisel minket a konferencián. A helyzet érzékenysége miatt érdemes bizonyos biztonsági óvintézkedéseket betartani" - nyilatkozta az Indexnek Kocsis Imre, a csoport vezetője.

Mint mondta, a konferencián egy, a témát kutató aktivistájuk képviseli a Lelkiismeret '88-at.

A provokációiról ismerté vált csoport - a 2002-es választások utáni hídfoglalás szervezői - amúgy, ha nem tagtársukról van szó, egyáltalán nem óvatosak. Sőt, Kocsis bevallása szerint szándékosan provokálnak.

"A holokausztról kialakított hivatalos álláspont revízióra szorul" - indokolta a csoport részvételét a konferencián Kocsis. Kérdésünkre, hogy ők maguk tagadják-e a holokauszt megtörténtét, azt felelte, "ez egyszerűség, balgaság lenne".

"Hatalmi szóval" azonban szerinte nem lehet rendezni a kérdést. "Nem lehet kötelezővé tenni, hogy mindenki ugyanazt gondolja" - mondta. Csoportjuk "rendkívül fontosnak" érzi, hogy különböző vélemények is megjelnhessenek a témában. Céljuk a radikális vélemények megjelenítésével az, hogy "az emberek gondolkodni kezdjenek". "A revízió a fontos, a hogy, a mit és a merre részletkérdés" - mondta Kocsis.

Az EU országai közül Franciaországban, Németországban és Ausztriában bűncselekménynek számít a holokauszt tagadása. A véleménynyilvánítás szabadságát az egyik legfontosabb alapjognak tekintő angolszász világban viszont bárki szabadon tagadhatja a II. világháborús népirtás megtörténtét. Magyarországon felemás a szabályozás. A holokauszt tagadását nem büntetik, a horogkereszt (valamint a nyilaskereszt és a vöröscsillag) viszont tiltott önkényuralmi jelképnek számít, pedig az angolszász országokban ezekre is vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága.

"Pusztán a holokauszt tagadása nem számít bűncselekménynek" - nyilatkozta az Indexnek Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója. A rendőrség csak abban az esetben indíthat eljárást, ha a megnyilatkozás gyűlöletkeltő, uszító. Ebben az esetben ugyanis már felmerülhet a közösség elleni izgatás vádja.