A nácik támogatásával vádolják az IBM-et
Az IBM-nek volt Genfben a második világháború idején egy irodája, amiről a kereset azt állítja, hogy üzleteket kötött a nácikkal. A cég szerint azonban a svájci iroda semmilyen szerepet nem játszott a holokausztban, viszont németországi képviseletüket még a háború előtt államosították a nemzetiszocialisták, így kerülhettek a lyukkártyás IBM-gépek a népirtás bürokratikus háttérrendszerébe.
A per csak egy a sok közül, amit különböző szervezetek indítottak a holokauszttal kapcsolatban. A kártérítési perek többségét eddig az Egyesült Államokban indították, főleg német vállalatok ellen, mint például a DaimlerChrysler, a Volkswagen vagy a Siemens, amik bizonyíthatóan profitáltak a náci munkatáborok létezéséből.
Az IBM esete némileg bonyolultabbnak tűnik, mivel a felpereseknek kell bizonyítani, hogy az alperes gépeit "erkölcstelen célokra" használták Németországban. Hasonló keresetet az Egyesült Államokban is adtak már be a cég ellen, 2001-ben azonban ejtették a vádat.