Halálbrigádok gyilkolnak Irakban

Első ízben erősítette meg az iraki belügyminisztérium azokat az amerikai hadseregtől és szunnita szervezetektől származó híreket, melyek szerint "halálbrigádok" működnek az iraki biztonsági erők soraiban.

Az al-Masrek című iraki lap egy magas rangú iraki illetékest, Kamál Husszein vezérőrnagyot idézve keddi számában azt írta, hogy egy vizsgálóbizottság megállapította: a belügyminisztérium 22 hivatalnoka és a védelmi minisztérium három munkatársa részese az ügynek; bosszúból polgári személyeket raboltak el és öltek meg. A tábornok elmondása szerint a halálbrigádok tagjai önhatalmúlag, nem pedig a miniszter parancsára jártak el.

Arab szunniták azzal vádolták Baján Báker Szulág belügyminisztert, aki az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa (SCIRI) elnevezésű síita párt tagja, hogy egy, a párt katonai szárnyából alakult illegális félkatonai egységet használ fel szunnita papok és politikai ellenfelei meggyilkolására. Több emberrablás esetében szemtanúk arról számoltak be, hogy az emberrablók rendőri egyenruhát viseltek.

Vérengzések Bagdadban

Rendőrségi jelentések szerint hetvennél több agyonlőtt ember holttestét találták a bagdadi utcákon az utóbbi 24 órában. Az áldozatok között van az Alef Ba című újság munkatársa, aki hétfőn arra kérte az ellenfeleket, hogy tartsák tiszteletben a tudósítók semlegességét. Egy héten belül ő a harmadik újságíró, akit meggyilkoltak.

Bagdad nyugati elővárosában, Abu Góreibben egy szunnita prédikátor holttestére bukkantak. A szunnita vallástudósok szóvivője azt közölte, hogy az áldozatot, Ahmed Hásím Ahmed sejket egy héttel ezelőtt rabolták el.

A jelek szerint a vasárnapi robbantássorozat, amelyet egy síita nyomornegyedben hajtottak végre, a szunnita és a síita muzulmánok közötti felekezeti háborúskodás újabb szakaszát nyitotta meg. A robbantások 58 ember halálát okozták, legalább 200-an megsérültek.

Megalakulhat a parlament

Az iraki politikai erők képviselői kedden maratoni egyeztetésbe kezdtek az amerikai nagykövettel, hogy végre megegyezzenek egy általánosan elfogadott kormány felépítéséről, számolt be az AP. A tárgyalásokon részt vesznek a siíták, a kurdok és a szunniták képviselői, valamint vallási vezetők is.

A december 15-i választások óta még nem állt fel az új parlament, azóta ügyvezető kormány látja el a feladatokat. Az így keletkezett vákum azonban nem segíti elő a felekezeti villongások megállítását. A parlament első ülését csütörtökre tervezik.

Az iraki belügyminiszter a nyugalom fenntartása érdekében vezetési tilalmat rendelt el, tehát szerda este 8-tól csütörtök délután 4-ig nem lehet autóval közlekedni Bagdadban.

Nyitott kérdések

Az iraki etnikai és vallási erőknek a parlament felállításával kapcsolatban még kulcskérdésekben sem sikerült megegyezniük. A vitás kérdések: a különböző pártok hány taggal képviseltetik magukat a kormányban, hogyan osztják el egymás közt a pozíciókat, és hogyan alakítják majd a kormány programját.

Az amerikaiak számára az lenne megoldás, ha minden érdekcsoport kapna képviseletet. Így stabilizálódhatna a belpolitikai helyzet, és az Egyesült Államok megkezdhetné csapatainak kivonását.