Iráni választások: reformerők győzelme
További Külföld cikkek
-
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát - Kőkemény üzenetet küldött Ukrajna a magyar kormánynak
- Új csoport került a terrorszervezetek uniós listájára
- Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja az új, Alzheimer-kór elleni gyógyszert
- Az FBI igazgatója szerint nem biztos, hogy a merénylő lövedéke találta el Donald Trumpot
Régen látott optimizmus jellemzi a külföldi kormányokat és elemzôket, miután a hivatalos részeredmények szerint a reformerôk gyôzedelmeskedtek az iráni választásokon.
|
| Mohammad Khatami elnök és belügyminisztere, Abdolvahed Moussavi-Lari |
Itália úttörô volt a nyugati világban, amikor 1998-ban véndégül látta az iráni reformerôk vezetôjét, Mohammad Khatami elnököt, akit 1997-ben a szavazatok 77 százalékával választottak meg. Elsô számú iráni politikus 1979, az iszlám forradalom óta ugyanis nem látogatott nyugati országba.
Franciaország abban bízik, hogy a magas részvételi arány a választásokon a reformereket ösztönözheti további erôfeszítésekre. A francia külügyminisztérium szerint a választók nagy többsége támogatja Khatami elnök stratégiáját. Joschka Fischer német külügyminiszter szintén pozitívan nyilatkozott az iráni fejleményekrôl, és kilátásba helyezte, hogy hamarosan az ázsiai országba látogat. Jövôre pedig Németországba várják Khatami elnököt is - adta hírül a Handelsblatt német lap.
James Rubin amerikai külügyi szóvivô az Egyesült Államok kormánya nevében vasárnap üdvözölte az iráni parlamenti választásokat, és kifejezte azon reményét, hogy a nagyobb nyitottság és szabadság melletti állásfoglalást eredményezô, történelmi jelentôségű választás kimenetele az amerikai-iráni kétoldalú viszonyban is hozzájárulhat az olvadáshoz.
Bülent Ecevit török kormányfô szerint az iráni választások eredménye a két ország közötti feszültségek csökkenését hozhatja magával. Ecevit gratulált az iráni népnek a reformerôk támogatásáért. Ugyancsak pozitívan reagáltak az Iránból érkezô hírekre az Öböl-menti államok és Omán is, amely az Arab-félsziget keleti részén helyezkedik el.
A választások tétje az volt, hogy a konzervatív síita mohamedán papság vagy a Mohammad Khatami elnök nevével fémjelzett korszerűsítô irányzat élvez-e nagyobb tömegtámogatást. A konzervatív egyházi erôk, amelyek eddig ellenôrzésük alatt tartották a teheráni parlamentet, vasárnap elismerték, hogy ezen a választáson alulmaradtak.
A vasárnap éjjel közzé tett hivatalos részeredmények szerint az iráni parlamenti választás elsô fordulójában a parlament 290 képviselôi helyébôl a reformok hívei 137 képviselôi helyet kaptak, a jobboldali konzervatívok 44-et. Ehhez azonban még hozzá kell majd számítani a teheráni mandátumokat.
A 30 teheráni mandátumból a jelenlegi adatok szerint 28-at szerezhetnek meg a reformerôk, amelyek reprezentánsai között az MTI megemlíti Mohammad-Reza KKhatamit (a jelenlegi iráni elnök öccsét), aki vezet a szavazatok összeszámlálásakor és Dzsamile Kadivart, a kulturális miniszter feleségét, aki a második helyen áll a fôvárosban. Huszonhatan közülük már túllépték a szükséges 25 százalékos szavazati arányt, így biztosan bejutnak a medzsliszbe, az iráni parlamentbe.
A Teheránban megválasztott képviselôjelöltek közül mindössze hárman töltenek be vallási tisztséget. Egyikôjük Karubi, aki a radikális reform irányvonalat képviselô Vallási Harcosok Szövetségének fôtitkára. Rajta kívül bejutott a parlamentbe Mahmud Doaj volt képviselô, egy mérsékelt elveket hirdetô újság tulajdonosa, valamint Mazsid Ansare volt képviselô, a reformerôk volt frakcióvezetôje.
A konzervatívokra mért vereség súlyát jelzi, hogy Ali Akbar Hasemi-Rafszandzsani volt államfô, a konzervatívok listavezetôje a legtöbb szavazatot kapott jelöltek között egyelôre csak a 27. helyen áll, de még így sem jutott be a parlamentbe, mivel támogatottsága nem éri el a 25 százalékos küszöböt, tehát kénytelen lesz részt venni a választások második fordulójában is.
|
| Mohammad-Reza Khatami, az elnök öccse |
Bátyja elnökké választása után, 1997-ben Reza egy ideig egyészségügyi miniszterhelyettes volt, de errôl a tisztségérôl lemondott, hogy energiáit más irányba összpontosítsa. 1998-ban az elnök hívei életre hívták az Iráni Iszlám Részvételi Frontot, amely egy kvázi-párttá alakult, s a reformerôk egyik fô bázisa lett. A Front hamarosan napilapot is indított, és a civil társadalom és a jogállam erôsítését hirdette. Mohammad-Reza számos interjút adott ekkoriban és több nyilvános rendezvényen is fellépett, s ily módon a reformerôk egyik vezérévé lépett elô.
Az iráni parlamenti választások elsô fordulója kapcsán az AP amerikai hírügynökség kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a "kívülállónak" tartott Mohammad Khatami köztársasági elnökké választása két évvel ezelôtt politikai korszakváltást indított el. Az országot kezükben tartó fundamentalisták súlyosan tévedtek, amikor a korábban a kulturális minisztériumot vezetô Khatami jelölését az elnöki posztra azzal hagyták jóvá, hogy "igazán jó lenne kissé felszítani a tüzet". Amikor azután Khatami a leadott 29 millió szavazatból húszmilliót kapott, a vele szemben fellépô Ali Akbar Natek-Nurit, a fundamentalisták jelöltjét azzal gúnyolták, hogy "sikerült annyira felszítani a tüzet, hogy leégett a ház".
|
| A választási eredmények közzététele |
Most pedig - mutat rá az AP kommentárja - a reformereknek be kell váltaniuk a hozzájuk fűzött reményeket: nagyobb személyes szabadságot kell biztosítaniuk az állampolgároknak, sajtószabadságot kell adniuk, és csökkenteniük kell a papoknak a mindennapi életre gyakorolt befolyását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
