Iráni választások: reformerők győzelme

Mohammad Khatami elnök és belügyminisztere, Abdolvahed Moussavi-Lari

A szavazás egyébként a hatodik volt az iszlám forradalom (1979) óta, s eddig a konzervatívok domináltak az iráni parlamentben. Az olasz külügyminiszter, Lamberto Dini azt hangsúlyozta, hogy a Teherán kapcsolatai javulhatnak a külföldi államokkal, és a nemzetközi közösség és Irán közötti viszony további erôsödése várható. Különösen derűlátó volt az olasz politikus az Európai Unió és Irán viszonyát illetôen.

Itália úttörô volt a nyugati világban, amikor 1998-ban véndégül látta az iráni reformerôk vezetôjét, Mohammad Khatami elnököt, akit 1997-ben a szavazatok 77 százalékával választottak meg. Elsô számú iráni politikus 1979, az iszlám forradalom óta ugyanis nem látogatott nyugati országba.

Franciaország abban bízik, hogy a magas részvételi arány a választásokon a reformereket ösztönözheti további erôfeszítésekre. A francia külügyminisztérium szerint a választók nagy többsége támogatja Khatami elnök stratégiáját. Joschka Fischer német külügyminiszter szintén pozitívan nyilatkozott az iráni fejleményekrôl, és kilátásba helyezte, hogy hamarosan az ázsiai országba látogat. Jövôre pedig Németországba várják Khatami elnököt is - adta hírül a Handelsblatt német lap.

James Rubin amerikai külügyi szóvivô az Egyesült Államok kormánya nevében vasárnap üdvözölte az iráni parlamenti választásokat, és kifejezte azon reményét, hogy a nagyobb nyitottság és szabadság melletti állásfoglalást eredményezô, történelmi jelentôségű választás kimenetele az amerikai-iráni kétoldalú viszonyban is hozzájárulhat az olvadáshoz.

Bülent Ecevit török kormányfô szerint az iráni választások eredménye a két ország közötti feszültségek csökkenését hozhatja magával. Ecevit gratulált az iráni népnek a reformerôk támogatásáért. Ugyancsak pozitívan reagáltak az Iránból érkezô hírekre az Öböl-menti államok és Omán is, amely az Arab-félsziget keleti részén helyezkedik el.

A választások tétje az volt, hogy a konzervatív síita mohamedán papság vagy a Mohammad Khatami elnök nevével fémjelzett korszerűsítô irányzat élvez-e nagyobb tömegtámogatást. A konzervatív egyházi erôk, amelyek eddig ellenôrzésük alatt tartották a teheráni parlamentet, vasárnap elismerték, hogy ezen a választáson alulmaradtak.

A vasárnap éjjel közzé tett hivatalos részeredmények szerint az iráni parlamenti választás elsô fordulójában a parlament 290 képviselôi helyébôl a reformok hívei 137 képviselôi helyet kaptak, a jobboldali konzervatívok 44-et. Ehhez azonban még hozzá kell majd számítani a teheráni mandátumokat.

A 30 teheráni mandátumból a jelenlegi adatok szerint 28-at szerezhetnek meg a reformerôk, amelyek reprezentánsai között az MTI megemlíti Mohammad-Reza KKhatamit (a jelenlegi iráni elnök öccsét), aki vezet a szavazatok összeszámlálásakor és Dzsamile Kadivart, a kulturális miniszter feleségét, aki a második helyen áll a fôvárosban. Huszonhatan közülük már túllépték a szükséges 25 százalékos szavazati arányt, így biztosan bejutnak a medzsliszbe, az iráni parlamentbe.

A Teheránban megválasztott képviselôjelöltek közül mindössze hárman töltenek be vallási tisztséget. Egyikôjük Karubi, aki a radikális reform irányvonalat képviselô Vallási Harcosok Szövetségének fôtitkára. Rajta kívül bejutott a parlamentbe Mahmud Doaj volt képviselô, egy mérsékelt elveket hirdetô újság tulajdonosa, valamint Mazsid Ansare volt képviselô, a reformerôk volt frakcióvezetôje.

A konzervatívokra mért vereség súlyát jelzi, hogy Ali Akbar Hasemi-Rafszandzsani volt államfô, a konzervatívok listavezetôje a legtöbb szavazatot kapott jelöltek között egyelôre csak a 27. helyen áll, de még így sem jutott be a parlamentbe, mivel támogatottsága nem éri el a 25 százalékos küszöböt, tehát kénytelen lesz részt venni a választások második fordulójában is.

Mohammad-Reza Khatami, az elnök öccse

Mohammad-Reza Khatami, a hivatalban lévô elnök öccse több mint 80 ezer vokssal elôzi meg a második helyezettet - a Reuters tudósítása szerint. Mohammad-Reza egyébként a moszlim papi család, a Khatami família tagjaként nyugaton tanult, s így - orvosként - lett vesespecialistává - jegyzi meg a Reuters. Elôtte azonban részt vett az iraki-iráni háborúban, ahol meg is sebesült. Az orvosi tanulmányokra az bírta rá a fiatalabb Khatamit, hogy az 1979-es iszlám forradalom után lehetetlenné vált a politizálás számára, aki az "iszlám demokráciát" tűzte ki célul.

Bátyja elnökké választása után, 1997-ben Reza egy ideig egyészségügyi miniszterhelyettes volt, de errôl a tisztségérôl lemondott, hogy energiáit más irányba összpontosítsa. 1998-ban az elnök hívei életre hívták az Iráni Iszlám Részvételi Frontot, amely egy kvázi-párttá alakult, s a reformerôk egyik fô bázisa lett. A Front hamarosan napilapot is indított, és a civil társadalom és a jogállam erôsítését hirdette. Mohammad-Reza számos interjút adott ekkoriban és több nyilvános rendezvényen is fellépett, s ily módon a reformerôk egyik vezérévé lépett elô.

Az iráni parlamenti választások elsô fordulója kapcsán az AP amerikai hírügynökség kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a "kívülállónak" tartott Mohammad Khatami köztársasági elnökké választása két évvel ezelôtt politikai korszakváltást indított el. Az országot kezükben tartó fundamentalisták súlyosan tévedtek, amikor a korábban a kulturális minisztériumot vezetô Khatami jelölését az elnöki posztra azzal hagyták jóvá, hogy "igazán jó lenne kissé felszítani a tüzet". Amikor azután Khatami a leadott 29 millió szavazatból húszmilliót kapott, a vele szemben fellépô Ali Akbar Natek-Nurit, a fundamentalisták jelöltjét azzal gúnyolták, hogy "sikerült annyira felszítani a tüzet, hogy leégett a ház".

A választási eredmények közzététele

Khatami két éves elnöksége alatt megadta az embereknek a hôn óhajtott kis szabadságot: kéz a kézben sétáló párocskák jelentek meg a városok utcáin, a nôk hátrább csúsztatták fejükön a csadort, a korábban tiltott műholdas antennák kezdtek megjelenni a háztetôkön, s a lapok merték már bírálni a klérust. A kemény vonalasok közben vaskézzel uralkodtak. Újságokat tiltottak be, reformereket küldtek börtönbe. Ezek az intézkedések azonban csak a reformereket erôsítették és valóságos népi hôst csináltak Khatamiból.

Most pedig - mutat rá az AP kommentárja - a reformereknek be kell váltaniuk a hozzájuk fűzött reményeket: nagyobb személyes szabadságot kell biztosítaniuk az állampolgároknak, sajtószabadságot kell adniuk, és csökkenteniük kell a papoknak a mindennapi életre gyakorolt befolyását.