Az iráni elnök most nem fenyeget
További Külföld cikkek
- Észak-Koreára kilátást nyújtó kávézót nyitott a Starbucks
- Csalásra gyanakodnak, újraszámolják a román elnökválasztás szavazatait
- Okafogyott lett a munkájuk – hazatértek az albániai menekültközpontokból az olasz rendőrök és szociális gondozók
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Megszállhatja Ukrajnát a Nyugat, százezer békefenntartó érkezhet az országba
Irán kész az atomprogramjával kapcsolatos aggodalmakról és félreértésekről tárgyalásokat kezdeni, jelentette ki csütörtökön Mahmud Ahmadinezsad. Az iráni államfő egyben felszólította a Nyugatot, hogy engedjen Teheránnak. Az elnök az északnyugat-iráni Kazvinban mondott beszédet több ezer honfitársa előtt, a nagygyűlést az iráni állami televízió egyenes adásban közvetítette.
Nem derült ki
Ahmadinezsad szavaiból nem derült ki, elfogadja-e Irán a nyugati hatalmak egyszerre ösztönző és fenyegető javaslatait az ázsiai ország urándúsítási programjának felfüggesztésére, azt azonban kijelentette: az iráni nép sohasem fog tárgyalni pontosan meghatározott jogairól, és végigmegy a fejlett technológiák megszerzését célzó útján, azaz nem hajlandó lemondani „nukleáris jogairól”. Kiemelte, hogy a nemzetközi közvéleményben keletkezett aggodalmak és félreértések eloszlatására Teherán kész megbeszéléseket kezdeni.
"A nemzetközi monopolisták (az Egyesült Államok és szövetségesei) meghódoltak ellenállásotok és szolidaritásotok előtt, és arra kényszerültek, hogy elismerjék méltóságotokat és nagyságotokat" - fejtette ki véleményét Ahmadinezsad a tömeg előtt. Végezetül kijelentette, a tárgyalások kizárólag az egyenlőség légkörében és annak alapján folytatódhatnak.
A Reuters elemzője szerint a beszédből a korábbinál határozottabb tárgyalási hajlandóságot lehetett érzékelni az iráni fél részéről. Mahmud Alijenad szerint komoly fejlemény az is, hogy Ahmadinezsad nem tett radikális kijelentéseket, melyek a nyugati államok teljes elutasítását jelentették volna. A csütörtöki beszéd volt az elnök első nyilvános szereplése azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagállama (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) és Németország bemutatta a válság megoldására készített javaslatát. Elemzők a reagálást viszonylag kitérőnek találták.
Félreérthető elemek
Ali Laridzsani, a nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló szerint pozitív, de "félreérthető" elemek is vannak az Iránnak adott hathatalmi ajánlatcsomagban, amelyet Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismertetett vele kedden Teheránban. „Ez egy alkalmas keret az együttműködésre” - közölte. "Az ajánlatnak vannak pozitív elemei, de vannak félreérthetők is, amelyeket ki kell venni belőle" – mondta. Hozzátette, Solanának elsorolta, mely pontokat tekinti félreérthetőnek, azt azonban nem fejtette ki, miért gondol bizonyos részeket kétértelműnek.
Az iráni döntéshozatal rendszerének sajátossága, hogy nem az állam elnöke, hanem vallási vezetője mondja ki a végső szót az ország ügyeiben, így az atomválság rendezéséről szóló vitában Ali Kamenei ajatollah kezében van a döntés joga.