Rossz döntésnek tartaná Tony Blair, ha az Egyesült Államok támadást intézne Irán ellen. A hamarosan távozó brit miniszterelnök látványos szakítása az amerikai külpolitika harcias vonulatával az elemzők szerint már utódjának szólhat, az eddiginél függetlenebb külpolitikai irányvonalat vetít előre.
Blair a héten már másodszor kerül szembe az amerikai tervekkel, hiszen a héten jelentette be az Irakban állomásozó brit alakulatok számának a csökkentését is. Igaz, a Times értesülései szerint Irán kérdésében Blair nem is került annyira szembe az amerikai vezetés nagyobbik részével.
A brit napilap értesülései szerint ugyanis az amerikai kormányban csak Dick Cheney alelnök és baráti köre támogatja a katonai csapást, ráadásul ők sem a támadás szükségességéről beszélnek, csak azt állítják, hiba lenne lemondani a katonai megoldás lehetőségéről.
Ugyanakkor a hadügyminiszter, Robert Gates – bár nemrégiben egy újabb repülőgép-hordozót küldött a Perzsa- (Arab-) öböl térségébe, valójában ellenzi a katonai csapást. Ahogy Condoleezza Rice külügyminiszter is. A Times értesülései szerint szkeptikus állásponton van Steve Hadley, George W. Bush nemzetbiztonsági tanácsadója is.
Az iráni atomvita amúgy csütörtökön újabb fordulóponthoz érkezett, hiszen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megállapításai szerint Irán semmiben sem teljesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait. Konkrétan, az atomprogram felfüggesztése helyett kibővítették a programot, a szakértők becslései szerint a jelenlegi száz uráncentrifuga helyett májusban már mintegy ezer lesz klaszterba kötve, azaz Irán májusban már ipari méretekben dúsíthat uránt.
Az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselői ezért hétfőn Londonban egyeztetésbe kezdenek egy új, az eddigieknél valószínűleg keményebb szankciókat megfogalmazó BT-határozat megszövegezéséről, írja a Times.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
