Meghalt Karol Jozef Wojtyla - életrajz

Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkótól ötven kilométerre fekvő Wadowicében. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, és Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Wadowicében járt gimnáziumba, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be. Ezzel párhuzamosan egy színiskolába is járni kezdett. Miután a náci megszállók bezárták az egyetemet, egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben vállalt munkát.

Az életút főbb állomásai A pápa életútja képekben Klikk a képre! 1920. május 18-án születik Wadowicében 1942-ben kezdi meg papi tanulmányait 1946. novemberében pappá szentelik 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezi ki 1978. október 16-án választják a katolikus egyház fejévé 1979-ben az első pápa aki ellátogat Auschwitzba 1981. május 13-án merényeletet követnek el ellene 1991-ben kiderül, hogy Parkinson-kórban szenved 1995-ben kiadja az Élet evangéliuma című meghatározó enciklikáját 2000 márciusában a zsidó-keresztény megbékélés jegyében Jeruzsálembe látogat Három ördögűzés A pápa sajtóértesülések szerint három ördögűzést végzett el hivatali ideje alatt, mindegyik alkalommal fiatal nőkből űzte ki a gonoszt: 1982-ban egy földön fetrengő nőt szabadított meg, 2000 szeptemberében pedig a Szent Péter-téren egy "nem evilági hangon és nyelven" sikítozó nőből űzte ki a sátánt félórás munkával, miután ez a Nemzetközi Ördögűző Szövetség fejének nem sikerült. Az őrület jelei később ismét előjöttek a nőnél. Harmadik alkalommal egy huszonnégy éves nőn segített.

1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszodikus Színház" nevű, titokban működő színtársulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán.

1946. novemberében pappá szentelték, majd Rómába küldték, 1948-ban lett a teológia doktora, doktori disszertációját Keresztelő Szent János műveiről írta. Papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. 1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában papként tevékenykedett, illetve 1951-ig ő volt a városi egyetem káplánja.

Ezután újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíboros lett.

1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választotta, közvetlen elődje I. János Pál iránti tiszteletből. 455 év után ő lett az első nem olasz pápa.

A legtöbbet utazó pápa

II. János Pál több mint száz pápai látogatást tett Olaszországon kívül és több mint 130-at Olaszországon belül. Eddigi 27 éves pápasága alatt több mint ezer találkozót és audienciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél. Legtöbb alkalommal Lengyelországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat, Mexikót és Spanyolországot kereste fel, nem látogatott el viszont Kínába, Kelet-Timor kivételével Indonéziába, illetve Oroszországba.

II. János Pál a rendszerváltozás után két alkalommal, 1991 augusztusában, és 1996. szeptemberében tett apostoli látogatást Magyarországon. II. János Pál a rendszerváltás után három magyart avatott boldoggá, Apor Vilmos és Romzsa Teodor mártírpüspökök után legutóbb 2003. márciusában Batthyány-Strattmann Lászlót.

Miközben világszerte elismerést váltott ki külföldi misszióival, meglehetősen konzervatív nézeteket vallott, aminek a szentszéken belül és kívül is akadtak ellenzői. 1995-ben adta ki az Élet evangéliuma kezdetű enciklikáját, amiben kategorikusan elutasította az abortusz, a melegházasság, a válás és az eutanázia intézményét, aminek következménye elemzők szerint inkább a katolikus hívők eltántorítása lett.

Liberális és szociálisan érzékeny nézeteket vallott ugyanakkor a halálbüntetésről, illetve a fejlődő országok adósságállományának elengedésének kérdéséről.

Betegeskedő utolsó évtized

II. János Pálról - aki túlélt egy, 1981. május 13-án ellene elkövetett merényletet is - egy 1991-es sebészeti beavatkozás során derült ki, hogy Parkinson-kórban szenved. A kilencvenes évek második felétől gyakran küszködött egészségügyi problémákkal, 1994 combcsontját törte el, 1996-ban vakbelét kellett eltávolítani.

2004 márciusában vette át a harmadik leghosszabb ideje regnáló pápa címet, az akkor már nyolcvannégy éves egyházfő nyilvánvaló testi gyengesége ellenére utasította vissza esetleges lemondásáról szóló híreszteléseket, és Vatikán orvosait arra kérte, amíg lehet, tartsák őt életben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!