Világkatasztrófák, 2000

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (1)

Ezerötszázan a szegénység ellen

A szegénység rövid távú felszámolását követelték a Roma Polgárjogi Alapítvány felhívására a parlament elé sereglett tüntetők.

A tavalyi év természeti katasztrófái 80 ezer áldozatot követeltek, különböző fertőző betegségekben pedig 13 millió ember halt meg a világon. A malária évente 2,6 millió embert öl meg és minden órában 300-zal több AIDS-beteg él közöttünk. A csernobili katasztrófa túlélői, köztük félmillió gyermek a mai napig nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz, Koszovó szerte pedig még mindig 425 aknamező veszélyezteti a lakosság testi épségét - festett sötét képet a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Világkatasztrófák 2000 című kiadványának keddi bemutatója.

A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Világkatasztrófák jelentés 2000 kiadványa a tavalyi év csapásainak összegzését és elemzését tartalmazza. Az elmúlt évek szerencsétlenségei azt mutatják, hogy azok egyre növekvő mértékben károsítják a katasztrófák sújtotta területek lakosságának egészségét. Számos betegség a környezeti csapások következtében már olyan arányokat ölt világszerte, hogy a humanitárius szervezetek stratégiai terveiben az első helyre került ezek megelőzése és leküzdése.

Lekerült a napirendről a népegészség

A humanitárius szervezetek munkáját nehezíti, hogy a segélyek sokszor nagyon nehezen jutnak el az áldozatokhoz

Míg az 1945 óta lezajlott háborúk összesen 23 millió áldozatot követeltek, ugyanebben az időszakban a világon 150 millióan haltak meg AIDS, tuberkulózis és malária következtében. Katonai kiadásokra 864 milliárd amerikai dollárt költöttek 1995-ben a Földön, míg a fenti betegségek megelőzésére és kezelésére csupán 15 milliárd dollárt. A kórok elsősorban a föld legszegényebb országait sújtják. A gazdag országokban a nemzeti össztermék 6 százalékát költik az egészségügyre, míg a rászoruló, szegényebb államok csupán a GNP 1 százalékát áldozzák erre a területre.

A fertőző betegségek többsége megelőzhető ez azonban nem csupán pénzügyi, hanem politikai kérdés is, éppen ezért egyre sürgetőbb egy nemzetközi katasztrófakezelési egyezmény megalkotása -mondta el Hannu-Pekka Laiho, a föderáció tájékoztatási küldöttje.

A humanitárius szervezetek munkáját a pénzhiányon túl az is nehezíti, hogy a segélyek sokszor nagyon nehezen jutnak el az áldozatokhoz, a segítségnyújtók pedig nincsenek biztonságban. Problémák vannak továbbá a segítségnyújtás módjában is: 1999-ben például az albán hatóságoknak átadott segélyszállítmányokban lévő gyógyszerek közül 400 ezer tabletta és 1200 nagy adag intravénás készítmény már az átvételkor lejárt szavatosságú volt.

Afrika a legsúlyosabban érintett terület

Figyelemfelkeltő tűntetés New Yorkban

Naponta 50 ezer embert fertőz meg HIV-vírus a világon, egyes afrikai országokban (Zambia, Botswana, Zimbabwe) a becslések szerint a lakosság egynegyede fertőzött, ám 90 százalékuk nem is tud erről. A Szaharától délre található területen él a világ AIDS betegeinek 70 %-a, mintegy 23 millió ember, csupán Zimbabwe-ban hetente 1200 áldozatot szed a betegség. A fertőzöttek valamivel több, mint fele nő; a 15-19 éves lányokat hatszor nagyobb mértékben fenyegeti a fertőzés veszélye, mint a hasonló korú fiúkat.

Az ENSZ előrejelzése szerint a fenti egészségügyi folyamatok 5 éven belül oda vezethetnek, hogy az érintett országok gazdasági teljesítménye akár 14 százalékkal is csökkenhet, az ennek nyomán növekvő szegénység pedig még inkább beszűkítené a betegségek elleni küzdelem lehetőségeit.

Csernobil: egy krónikus katasztrófa

Csernobil
Nem megfelelő egészségügyi ellátás

A humanitárius szervezetek jelentéséből kiderül, hogy a nyolcvanas évek közepén bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa kétmillió túlélője - köztük 500 ezer gyermek - a mai napig nem részesül megfelelő egészségügyi ellátásban. Pedig a katasztrófa által legnagyobb mértékben sújtott területeken a gyermekeknél előforduló rákos megbetegedések száma 60 százalékkal, a vérrel kapcsolatosaké pedig némileg kisebb mértékben nőtt, a pszichológiai rendellenességek pedig megduplázódtak az eltelt időben.

A pajzsmirigyrákos megbetegedések száma pedig várhatóan csak az elkövetkezendő öt évben tetőzik. A Dawn-kór jelei, valamint a végtagok deformálódásának gyakorisága a gyermekeknél az erősen fertőzött területeken 60 százalékkal emelkedett.

Észak-Korea magas árat fizet az elszigetelődésért

A világ másik népegészségügyileg súlyosan érintett országa a szocialista Koreai NDK, ahol a kormányzati adatok szerint az alultápláltság valamint az 1995-ös árvíz 222 ezer ember életét követelte, ám megfigyelők szerint az áldozatok száma 800 ezer és hárommillió közé tehető.

Az országban olyan nagy az éhínség, hogy a lakosság jelentős részének napi élelmiszerszükségletét 40 százalékban emészthetetlen füvek és gabonahéjak alkotják, ezért a humanitárius segélyeket szinte kizárólag élelmezésre adják. A fertőző betegségek ismét felbukkantak Észak-Koreában, és míg csupán a tuberkulózisos betegek száma 40 ezerrel nő évente, addig 134 családra jut egy orvos; a kórházakban kapható gyógyszerek kétharmadát még mindig a hagyományos gyökerekből készültek teszik ki.

Magyarország: rémes egészségi állapotok és bíztató jelek

Magyarország az ijesztő általános egészségi állapotok ellenére a tavalyi évben állampolgáronként 500 amerikai dollárnak megfelelő összeget költött népegészségügyre - az USA 3498 dollár áldozott egy-egy lakosára. Az alsóbb társadalmi rétegek számára nyújtott támogatások a 90-es évek közepére hatalmas mértékben csökkentek.

Az életesélyek a 35 évnél fiatalabb lakosság körében jobbak, mint valaha, míg a 35 és 65 év közötti férfiak továbbélési esélyei az elmúlt három évtizedben nagymértékben romlottak. A rák illetve szív és érrendszeri megbetegedések okozta halandóság tekintetében még mindig a világ élvonalához tartozunk. Andics László, a Magyar Vöröskereszt elnöke megemlített azonban néhány bíztató statisztikai adatot is. Eszerint például a 80-as években az AIDS-es megbetegedések terén megjósolt nagy robbanás nem következett be: 1990-ben 19, egy évtized elteltével pedig 36 regisztrált AIDS-beteg volt Magyarországon. A HIV-fertőzöttek száma ugyanakkor 40-ről 75-re nőtt. Andics szerint a mostanában sokszor emlegetett TBC-s megbetegedések sem olyan aggassztóak, mivel évente csupán 3-4 ezerrel magasabb a fertőzöttek száma.

Az utóbbi évtizedben jelentősen, 64 ezerről 49 ezerre csökkent a nyilvántartott alkoholisták száma. Hazánkban pozitív tendencia figyelhető meg az öngyilkosságok számának változásában is: 1980-ban közel 5 ezer sikeres öngyilkosságot követtek el Magyarországon, 1998-ban már ,,csak" 3300-an vetettek véget önszántukból életüknek.

A Magyar Vöröskereszt elnöke jelenleg a kemény drogok fokozódó népszerűségét tartja az egyik legsúlyosabb egészségügyi problémának. A BRFK legfrissebb információi szerint a tavalyi évben 57, idén pedig már 18 halálos áldozata volt a heroinnak Magyarországon. A halálesetek száma mellett növekvő tendenciát mutatnak a kábítószer-fogyasztók körében a fertőzéses megbetegedések, így például gyakoribb az AIDS és a hepatitisz C előfordulása.