Klímaváltozás: Bush egyelőre csak kutatna

George W. Bush

Az Egyesült Államok márciusban mondta fel a kiotói egyezményt, mert az - mint Bush mondta - sérti az USA gazdasági érdekeit. Az egyezmény értelmében az Egyesült Államoknak 2012-ig 7 százalékkal kellene az 1990-es szint alá csökkentenie üvegházgáz-kibocsátását. Az Egyesült Államok felelős az összes ilyen anyag - főként széndioxid - negyedének kibocsátásáért; a világnépesség 5 százalékát, és a világ össz-GDP-jének csaknem negyedét adja Amerika.

Bush szerint Kiotó igazságtalan

Bush beszédében hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy a fejlődő országok - köztük a legnagyobb szennyezők, Kína és India - szinte teljes egészében fel vannak mentve a csökkentés kötelezettsége alól. "Az egész világnak együtt kell megoldania ezt a problémát" - mondta.

Egy áprilisban megjelent amerikai energiaügyi felmérés rámutat, hogy bár a szennyezés oroszlánrészét ma még a fejlett ipari országok adják, 2020-ra ez várhatóan megváltozik. Az 1990 és 2020 közti pluszkibocsátás 76 százalékát adják majd a felmérés szerint a fejlődő országok.

Amerika inkább kutatásra költene

Az elnök aláhúzta azt is, hogy a tudományos világ, míg elfogadja a globális melegedés tényét, megosztott azt illetően, hogy mekkora mértékben felelős ezért az ember tevékenysége. Bush ezért együttműködne az Európai Unióval és Japánnal, hogy további kutatásokat szentelhessenek a témának. "Az Egyesült Államok 1990 óta 18 milliárd dollárt költött klímakutatásra - többet mint Japán és Európa együtt. Most még többet szánunk erre" - mondta. Jobb együttműködést is ígért az egyes kutatóintézetek közt.

Zavaros az amerikai energiaprogram Az adminisztráció májusban ismertette energiaügyi programját, ami az amerikai "energiaválságot" a következő húsz évben 1300 új hőerőmű építésével kívánta megoldani - ez heti több mint egy új erőmű. A program javasolja továbbá az atomenergia ismételt előtérbe helyezését, és az olaj- és gázkitermelés kiterjesztését egyes környezetvédelmi területekre. A programot ismertető alelnök először kimondottan becsmérlően nyilatkozott az energiakonzerválási programokról, és az új büdzsében is csökkentették az erre fordítandó állami pénzeket. A kormány több tagja később ellentétes nyilatkozatokat tett, és amikor Bush maga hivatalosan is bemutatta a programot, beszédében már jóval nagyobb hangsúlyt fektetett az energiatakarékosságra. Sőt, a múlt héten több tisztviselő azt nyilatkozta, hogy az energiaprogramban szereplő drasztikus számadatok "csak illusztrációul" vannak ott.

Bush ugyanakkor ismét elutasította a kötelező érvényű kibocsátás-csökkentést, mert az szerinte ártana az amerikai gazdaságnak. "Ez nem volna megfelelő megoldás" - vélekedett. Hozzátette, hogy a kormány nemrég nyilvánosságra hozott nemzeti energiaprogramja nagy hangsúlyt fektet az energiakonzervációra (lásd keretes).

A klímaváltozás okait vitató kijelentését egyébként nem időzítette a legjobban az elnök. Bár a tudományos világ egy jelentős része valóban megkérdőjelezi, hogy a felmelegedés az ember műve volna, az Amerikai Tudományos Akadémia pont múlt héten publikált egy jelentést, amely szerint a globális felmelegedés a üvegházhatást okozó gázok kibocsátása miatt is van, és a kiotói egyezményből hiba volt kilépni.

Európa ideges

Az Európai Unió márciusban felháborodottan reagált a kiotói szerződés felrúgására. Sokak szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államokat - részben európai voksokkal - kiszavazták az ENSZ Emberi Jogi Bizottságából. Az EU kijelentette, hogy az amerikaiak nélkül is ratifikálják az egyezményt. Bush kedden indul ötnapos európai körútra, ahol várhatóan szóba fog kerülni a klímaváltozás kérdése is.