A felrúgott egyezmény
Egy 1994-es egyezményt követően Észak-Korea leállította szovjet típusú atomreaktorát, és vállalta, hogy nem folytatja nukleáris fegyverkezési programját. Cserébe az Egyesült Államok olajjal látta el az energetikai nehézségekkel küszködő országot. Azonban ez év októberében nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista rezsim folytatja a fegyverkezést, így George W. Bush, jelenlegi elnök bejelentette, hogy "elzárja a csapokat". Észak-Korea válaszul közölte, hogy újraindítja az atomreaktorait.
Csak nyomást gyakorolnak?
Az ex-elnök szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az ország újraindítsa fegyverkezési programját. "Nem hagyhatjuk, hogy az ország nukleáris tölteteket áruljon a legtöbbet kínáló vevőknek, csak azért, hogy át tudják vészelni a telet." - nyilatkozta Clinton, mindehhez hozzátéve, hogy személyes véleménye szerint az ázsiai ország csak arra akarja felhasználni a nukleáris fenyegetést, hogy több segélyhez juthasson, nem pedig arra, hogy valóban töltetek árusításába kezdjen.
Republikánus és demokrata szenátorok egyaránt jelezték aggodalmukat az elmúlt időszak Észak-Koreai eseményei miatt. Az általános vélemény az, hogy nem szabad hagyni, hogy az iraki konfliktus elterelje a figyelmet ezekről a problémákról, amik adott esetben súlyos válsághoz vezethetnek. "Olyan nukleáris fegyvereket fejlesztenek, amikkel az Egyesült Államokat is meg tudják támadni." - hangsúlyozta Richard Lugar republikánus szenátor. "A helyzet könnyen eszkalálódhat, hisz mindkét fél megpróbál macsóként viselkedni" - tette hozzá Lugar.
A macsók
A szenátor szavait támasztja alá az az észak-koreai hivatalos pártlapban szombaton megjelent írás, amely közli, az ország "kegyetlen győzelemmel, és halállal" válaszolna az amerikai fenyegetésekre. A cikk előzménye, hogy Bush a "gonosz tengelyében" az egyik legfőbb szereplőnek titulálta Észak-Koreát.