Ki lesz a következő?

A pápa bizonytalan egészségi állapota felvetette a kérdést, ki követi majd II. János Pált a trónon. A 84 éves Karol Wojtyla több mint 27 éve áll a katolikus egyház élén; ezzel a harmadik leghosszabb korszakot tudhatja maga mögött a pápák közül, ráadásul ez az időszak számos változást hozott.

Karol Wojtylát csütörtökön szállították kórházba légzési nehézségekkel és magas lázzal, később gégemetszést hajtottak végre rajta. A hivatalos közlemény szerint újra megtámadta szervezetét az influenza, ami miatt februárban már egyszer kórházba került. A pápa Parkinson-kórban és fájdalmas ízületi gyulladásban is szenved.

A következő egyházfőt százhúsz, 80 év alatti bíborosból álló testület választja ki titkos ülésen saját tagjai közül, bár elvben bármely katolikusnak keresztelt férfi lehet pápa. Az eredményes döntéshez a szavazók kétharmadának egyet kell értenie a jelölt személyében.

Fontos kérdés, hogy II. János Pál utódja olasz lesz-e vagy sem, esetleg a bíborosok más kontinensről választanak pápát. Wojtyla volt 455 év után az első nem olasz bíboros, akit pápává avattak. Fontos szempont lesz a választásnál az is, hogy a föld katolikusainak 65 százaléka Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában él. Sok egyházi vezető úgy gondolja, hogy az új pápa e földrészek valamelyikéről érkezik a Vatikánba.

Vége a földrajzi egyközpontúságnak

Szóba jöhet a 72 éves, fekete Francis Arinze, aki egyike a pápa legközelebbi tanácsadóinak. A rendíthetetlenül konzervatív nigériai bíboros negyedik a vatikáni hierarchiában, írták a Guardian lagosi tudósítói. A nigériai katolikusok Arinze sikerét attól remélik, hogy Afrika súlya a katolikus egyházban az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt; egyházi becslések szerint húsz év alatt ötvenmillióról kilencvenmillióra nőtt a hívők száma a kontinensen.

A latin-amerikai bíborosok közül a brazil Claudio Hummes és Jorge Mario Bergoglio, a hondurasi Oscar Andres Rodriquez Maradiaga, vagy a 75 éves Dario Castrillon Hoyos érdemel említést, írja az AFP elemzése.

Mivel a világ katolikus nézőpontból egyre inkább tobzódik a materializmusban és az individualizmusban, olyan pápára van szükség, aki fel tudja venni a harcot ezekkel a tendenciákkal. Ezért merül fel az utódlással kapcsolatban több európai bíboros neve is.

Esélyes lehet a 77 éves német Joseph Ratzinger, a doktrinák katolikusok között is ritka konzervatív őre, vagy Christoph Sconborn bécsi bíboros.

Az olaszok és az életkor

Ugyanakkor vatikáni belső körökben érezhető némi szándék, hogy visszatérjenek a hagyományhoz, és újra olasz pápát válasszanak, áll az AFP hírügynökség hivatkozások nélküli elemzésében. Felmerült a velencei Angelo Scola volt egyetemi rektor neve, aki kapcsolatokat ápol az iszlám világgal. Esélyes a milánói Dionigi Tettamanzi, és szóba került a genovai Tarcisio Bertone, valamint Giovanni Battista Re, a vatikáni püspöki osztály vezetője is.

A 63 éves Scola kivételével ők mindannyian 70 évnél idősebb jelöltek, márpedig a kor is fontos szempont. Bár egyelőre a bíborosok titkolják, milyen elvek alapján választanak pápát, mindenképp fiatal férfit kell a Szent Péter-i trónra ültetniük, ha azt akarják, hogy az egyházfő megvalósítsa hosszútávú elképzeléseiket. Elemzők szerint ha a testület nem tud megegyezni a jelöltben, idősebb pápát választ. Fiatal pápajelöltnek például a hatvan éves Chritoph Schonborn minősül.

Liberális tendenciák

Elemzők szerint II. János Pál nem tudta befejezni a más felekezetekkel elkezdett kapcsolatépítést, ezért a következő pápának arra is törekednie kell, hogy jó viszonyt ápoljon olyan vallások vezetőivel, amelyeket korábban a katolicizmus üldözött, elítélt vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyott.

A liberális katolikusok nyíltan hirdetik, a mostaninál demokratikusabb egyházat akarnak a jövőben. Szerintük eljött az ideje, hogy megszűnjenek a női lelkészek felszentelését, a fogamzásgátlást és a melegházasságot tiltó tanok.

A konzervatívok viszont azért imádkoznak, hogy a jelenlegi pápához hasonló, az egyházat a liberalizmus viharától megóvó bíboros foglalja el majd Szent Péter trónját.