Özvegye vezette a Hodzsára emlékezőket
A balkáni országot 1985-ig, negyven éven át uraló és a világtól elszigetelő néhai diktátor követőinek csoportját Enver Hodzsa özvegye, a 86 éves Nexhmije vezette, aki "háborús hősnek" nevezte férjét, "olyan vezetőnek, akinek műve soha nem merül feledésbe". Koszorúkat helyeztek el a kommunista vezető sírján, és kibontottak egy vörös csillagos és egy koszovói zászlót, majd letakarták velük a sírt.
Hodzsa érdemei közt tartják számon hívei, hogy a II. világháborúban az általa vezetett partizánok ellenálltak a fasiszta megszállásnak, valamint, hogy a háború után kiemelte az országot a félfeudális viszonyok közül. Halála után egyik követője, Ramiz Alia vezette az országot 1990 decemberéig, amikor is a nép a diákok vezetésével megdöntötte a kommunista hatalmat. A rendszer tisztségviselőit 1992-től kezdődően felelősségre vonták, közülük többet bíróság elé állítottak, így Nexhmije Hodzsát és Aliát is, majd emberiesség elleni bűnökért bebörtönözték őket.
A diktatúra üldözöttjei ellentüntetéseket tartottak, és elítélték, hogy vannak az országban olyanok, akik ünneplik a diktátor születésnapját. A legjelentősebb ilyen megmozduláson több százan gyűltek össze Tirana központi terén, és a kommunizmust elítélő jelmondatokat kiabálva végigvonultak a belvároson.
Megálltak a parlament és a kormányzati épületek előtt, és tiltakoztak amiatt, hogy a törvényhozás halogatja a kommunizmus bűneit elítélő határozat meghozatalát, amelyre az Európa Tanács két évvel ezelőtt ajánlást tett a volt kommunista országoknak. A tüntetők magukkal vitték a diktatúrában kivégzett mintegy 5500 ember képét.
Több olyan demonstráló, akit a kommunista rendszer bebörtönzött, és vagyonát államosította, arra panaszkodott, hogy noha a jelenleg kormányzó, Sali Berisha vezette Demokrata Pártra szavazott a választásokon, mert a párt azt ígérte, hogy kárpótolja őket, e kompenzáció még mindig nem történt meg.
A kommunista diktatúrában üldözöttek szövetségei szerint amellett, hogy a rezsim 5500 embert kivégeztetett, több mint 26 ezret bebörtönzött, 32 ezret kitelepített otthonából, 7000-en pedig kényszermunkatáborban pusztultak el.