Hivatalos hallgatás övezi a Kurszk tragédiáját

Az orosz atom-tengeralattjáró valamilyen ismeretlen eredetű víz alatti objektummal ütközött, elsüllyedt, majd a tengerfenékhez csapódott. A fedélzeten csatasorba állított torpedók közül ekkor négy töltet felrobbant. A detonáció következtében csaknem egy négyzetméteres lyuk keletkezett a Kurszk külső borításán. A víz azonnal beömlött a tengeralattjáró belsejébe, ahol a legénység egy része ekkora már a robbanás következtében életét vesztette.

Az orosz kormányzat hivatalos verziója a katasztrófa okairól nem nyugtatta meg sem a baleset okait kutató és magyarázatot követelő hozzátartozókat, sem a világsajtót. A kormányzati közleményben ugyanis túl sok a nyitva hagyott kérdés és homályos utalás. Az állítólagos ,,víz alatti objektum" amivel a Kurszk ütközött, és ami a tengeralattjáró elsüllyedéséhez vezetett, túlságosan misztikus és megfoghatatlan, hiszen közelebbi információk vagy részletek nem derültek ki róla.

A tragikus kimenetelű balesetet követően önjelölt és hivatalos szakértők, szervezetek, csoportosulások, egyszóval minden kompetens vagy magát annak tartó hang megszólalt.

A csecsenek merényletről beszélnek

A zűrzavaros és sokszor teljesen alaptalan találgatások közül talán a legérdekesebb az Icskéria Csecsen Köztársaság mudzsahedinjeinek augusztus 19-ei állítása, miszerint az orosz atom-tengeralattjáró elpusztítását egy muzulmán ,,kamikaze" által szervezett robbantás okozta.

Kurszk a tragédia előtt

A robbantást a mudzsahedinek legfelsőbb tanácsa szerint egy dagesztáni születésű tengerész követte el, aki a Kurszkon szolgált. A szervezet azt állítja, hogy a tengeralattjárón szolgáló matróz barátján keresztül idén júniusban lépett kapcsolatba a mudzsahedínek parancsnokságával. Az öngyilkos merénylő állítólag azt mondta, hogy segíteni akar Csecsenföld és Dagesztán muzulmánjainak az orosz birodalom elleni harcban. A tengerész a történet szerint elhitette a főtanáccsal, hogy hozzá tud férni a szupertitkos haditechnikához, és képes megsemmisíteni azt. Külön hangsúlyozta, hogy kész halálba menni Allahért, és azokért a muzulmán testvéreiért, akik egymagukban harcolnak az ellenség ellen.

Mint minden legendának, ennek is van némi valóságtartalma. Gadzsiev, M.I. nevű polgári alkalmazott valóban szolgált a Kurszkon, az első (torpedós) rekesznél szerepel a neve hetes számmal. A történet hitelessége egyelőre bizonyíthatatlan.

Új fegyverek a fedélzeten

A Kurszk tengeralattjárón új fegyverrendszert próbáltak ki a baleset bekövetkeztekor - derült ki a katasztrófa okait vizsgáló kormánybizottság tagjának, Szergej Zsekovnak nyilatkozatából. Az orosz sajtó már korábban megszellőztette, hogy a Kurszkon új típusú torpedók voltak, s ezért tartózkodott a hajón a szupertitkos dagesztáni torpedógyár, a ,,Dagdízel" két képviselője.

Zsekov nyilatkozata szerint nagyon valószínű, hogy a Kurszk külföldi tengeralattjáróval ütközött, mégpedig épp akkor, amikor torpedóvetéskor a kilőtt fegyver eltalálta az orosz északi flotta egyik felszíni hajóját. A feltételezést a NATO illetékesei azonnal cáfolták, mondván, hogy nem volt a balest helyszínének közelében nyugati tengeralattjáró.

Megtervezett volt a baleset?

A katasztrófa része volt annak a hadgyakorlatnak, melyben a Kurszk balesetet szenvedett. Az orosz AVN katonai hírügynökség - csak előfizetők számára elérhető - archívumában ugyanis megjelent egy közlemény, miszerint "júliusban vagy augusztusban az északi flotta gyakorlatot tart, amelyen a flotta kutató-mentő erői segítséget nyújtanak egy ,,elsüllyedt" atom-tengeralattjárónak" - adta hírül a tragédiát követően az orosz Deadline.ru hírügynökség.

A gyakorlat tervét állítólag már kidolgozták és a haditengerészet kutató-mentő csoportfőnökségén jóváhagyták. A gyakorlat forgatókönyve szerint egy atom-tengeralattjáró "baleset" miatt leereszkedik a tengerfenékre, a (05360 tervszámú) Mihail Rudnyickij nevű mentőhajó pedig biztosítja "a bajba került személyzet" felszínre jutását.

"A 100 méternél nagyobb mélységből az emberek kiemelését speciális mentőharanggal hajtják végre"- olvasható a dokumentumban. A gyakorlat forgatókönyvének további részletei ugyanabból a forrásból: "Július végén az északi flotta - az utóbbi öt évben először - gyakorlatot tart az elsüllyedt atom-tengeralattjáró személyzetének kimentésére a torpedó-vetőcsöveken át. A gyakorlatot valóságos körülmények között a Zapadnaja Lica földnyelv körzetében rendezik meg."

"Egy 949A típusú (szárnyas rakétákkal felszerelt tengeralattjáró) vagy egy 671RTM tervszámú (többcélú atom-tengeralattjáró) 25 méteres mélységben a tengerfenékre ereszkedik, egyenesen ráfekszik a tőkére. Ezt követően a gyakorlat résztvevői, a rendszeresített egyéni mentőfelszerelést használva - a vetőcsöveken keresztül - elhagyják a tengeralattjárót, és önállóan kiúsznak a tenger felszínére." Az északi flotta törzsében az AVN tudósítójának elmagyarázták, hogy hasonló gyakorlatot több éve azért nem tartottak, mert nem volt rá elegendő pénz. Elmondták még, hogy tengerészek az elsüllyedt tengeralattjáró elhagyásának módozatait berendezett gyakorlómedencében sajátítják el.

Talán így történt, talán nem. Bizonyítani egyelőre ezt a verziót sem sikerült.