"Ha a dolgok kikerülnek az ellenőrzés alól, akkor az egyetlen lehetőségem az, hogy lemondok" - mondta kedden a dalai láma, száműzetésben élő tibeti vezető. A láma nem csak a buddhizmus egyik ágának a főpapja, hanem a hagyomány szerint a tibeti állam feje is. Tibetet azonban az 50-es években Kína megszállta és a láma 1959-ben Indiába menekült. A dalai lámát nem választják, hanem évszázadok óta a tibetiek szerint ugyanaz a személy, csak mindig másik testben születik újjá. Így esetleges lemondásának jóval nagyobb súlya van, mint bármely más vezető lemondásának: őt haláláig nem lehet mással pótolni.
A Nobel-békedíjas dalai láma a tibeti erőszakra reagált drámai bejelentésével. Az 1959-es Kína-ellenes forradalom évfordulóján szerzetesek kezdtek tüntetni Lhászában, Tibet fővárosában. A tüntetéseket a kínai karhatalom brutálisan leverte. Kínai források szerint tíz, tibetiek szerint viszont már több száz halottja van a megmozdulásoknak. A tartományt Peking elzárta a külvilágtól: megtiltották a beutazást és kikapcsolták az internetet is.
A dalai láma e szavakkal igyekezett gátat vetni az erőszaknak: "Ne kövessetek el erőszakcselekményeket, mert az rossz dolog. Az erőszak ellentmond az emberi természetnek. Az erőszak csaknem öngyilkosság. Még ha ezer tibeti áldozza is fel az életét, az nem old meg semmit."
A kínai hatóságok azzal vádolták, hogy ő áll az erőszak mögött, ő lázítja a szerzeteseket Peking ellen. Ezzel szemben a dalai láma megismételte korábbi álláspontját, miszerint Tibet függetlensége nem lehet most napirenden, csak a kulturális autonómiáról érdemes tárgyalni. A láma azt is mondta, hogy várja a kínai hatóságokat száműzetésében működő udvarában, ha azt akarnák vizsgálni, hogy ő tett-e valamit a tiltakozásokért vagy az olimpia bojkottjáért. "Vizsgáljanak ki mindent alaposan, és ha itt akarják kezdeni, legyenek üdvözölve. Vizsgálják át az irodáinkat. (...) Ellenőrizhetik a pulzusomat, a vizeletemet, a székletemet, mindent" - fogalmazott.