Bushnak elege van a Hezbollah „szarkavarásából”

2006.07.17. 12:35
Az amerikai elnök Szíriát akarja rávenni arra, hogy állítsa le a "szarkavaró" Hezbollahot. A Bushnál visszafogottabb és diplomatikusabb EU csak a helyzet rendezését kéri, az ENSZ és a G8 tűzszünetet követel, Franciaország miniszterelnöke személyesen biztosítja szolidaritásáról a libanoniakat. Izrael esélyt lát a rendezésre.

"El kell érni, hogy Szíria elérje, hogy a Hezbollah hagyja abba a szarkavarást" - mondta George W. Bush amerikai elnök hétfőn a G8 szentpétervári csúcstalálkozóján, nem tudva, hogy bekapcsolt mikrofonba beszél.

A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Egyesült Államok elnöke tudta, hogy filmezik, arra azonban nem gondolt, hogy a mikrofonokat is bekapcsolták ebéd közben, amikor odafordult Tony Blair brit miniszterelnökhöz és halk, négyszemközti beszélgetést folytatott vele.


Halott libanoni férfit cipelnek társai

A lényeget tekintve a közel-keleti helyzetről volt szó, s Bush tudatta Blairrel, hogy hamarosan a térségbe megy Condi, vagyis Condoleezza Rice külügyminiszter.

A G8-találkozó utáni, hétfői nyilatkozatában Kofi Annan, az ENSZ-főtitkára a libanoni-izraeli összecsapások azonnali felfüggesztését és nemzetközi erők bevetését követelte. A világszervezet vezetőjével egyetértésben a világ vezető gazdasági hatalmainak kormányfői is nemzetközi erők bevetését szorgalmazták szentpétervári csúcstalálkozójukon.

Látnak esélyt


Ehud Olmert izraeli kormányfő
Izrael a nemzetközi erők bevetését ellenzi, de az izraeli külügyminisztérium szóvivője nem zárkózott el a diplomáciai megoldástól.

Ehud Olmert izraeli kormányfő szerint nincs szükség nemzetközi erők bevetésére. Az izraeli katonai akció célja, hogy megtisztítsa a határ térségét a Hezbollah terroristáitól. Olmert szerint ezt a feladatot a libanoni kormányhadseregnek kéne elvégeznie.

Az izraeli külügyminisztérium szóvivője azért lát esélyt a válság diplomáciai rendezésére, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa már két határozatot is hozott a múltban, melyek betartása gyakorlatilag megoldaná a válságot. Ezek egyike, az 1559-es számú, a Hezbollah teljes lefegyverzését írja elő, de ezt eddig nem teljesítették a libanoni hatóságok.

Puha EU, kemény Chirac


Jacques Chirac francia elnök
A nagyhatalmak közül Oroszország is nemzetközi erők bevetését javasolja, az Európai Unió külügyminiszterei azonban egyelőre még azonnali tűzszünetet sem követelnek. Az EU tervezett határozatában elítéli az "aránytalan" izraeli válaszcsapást, de elsősorban a Hezbollah terrorszervezetet szólítja fel az Izrael elleni támadások felfüggesztésére és a két elrabolt izraeli katona kiadására.

A hírügynökségek jelentése szerint Nagy-Britannia, Csehország és Németország akadályozta meg, hogy egy Izraelt keményebben bíráló határozat szülessen.

Hasonló javaslattal érkezett Libanonba az ENSZ és az EU képviseletében Javier Solana, de hírügynökségi értesülések szerint a Hezbollah még nem válaszolt a javaslatokra. A terrorszervezet izraeli börtönökbe zárt palesztin és libanoni terroristák szabadon bocsátását követeli.

Franciaország most is szokás szerint különvéleményt fogalmazott meg. Miközben a világ vezető hatalmai kifejezetten ódzkodtak Izrael elítélésétől, Jacques Chirac francia elnök Libanonba küldte miniszterelnökét, hogy "támogatásáról biztosítsa Libanon szenvedő népét". Libanon korábban francia mandátumterület volt, az ország sok polgára egyben francia állampolgár is.

Göncz Kinga: Izraelnek joga van megvédenie magát, de eszkaláció nélkül
Izraelnek joga van megvédenie magát, de ennek úgy kell történnie, hogy el lehessen kerülni a konfliktus eszkalációját - így foglalta össze Göncz Kinga magyar külügyminiszter az európai uniós, s az ezzel egybecsengő magyar álláspontot az EU-tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozása után. A magyar diplomácia vezetője szerint a tanácskozáson kiegyensúlyozott határozat született a mostani libanoni-izraeli konfliktus ügyében: eszerint a válság elindításában felelőssége van a Hezbollahnak, de Izrael aránytalanul válaszolt, s most mindenkinek tartózkodnia kell a konfliktus elmélyítésétől. Ugyanakkor elismerte, arra a kérdésre, hogy az EU szerint vajon mi lett volna "arányos" reagálás Izrael részéről a Hezbollah akcióira, a brüsszeli megbeszélésen nem született válasz.