Csonka-Lettország: Moszkvában meghúzták az EU határát

Szerdán aláírták Moszkvában a Lettország és Oroszország közötti határról szóló szerződést, amely egy tíz évvel ezelőtt parafált dokumentumhoz hasonlóan Oroszországnak hagy meg egy 1920-ban még Lettországhoz tartozó régiót.

Az EU határáról van szó

Lettországnak több mint 200 kilométeres közös határa van Oroszországgal, és ez 2004 óta azonos az Európai Unió külső határával is, hiszen a balti országok ebben az évben - Magyarországgal együtt - léptek be az EU-ba.

Az orosz-lett határszerződés aláírását rögtön üdvözölte az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso. Barroso lelkesedése az Index értesülései szerint azzal magyarázható, hogy Brüsszel hatalmas nyomást gyakorolt Lettországra, és arra ösztökélte a balti országot, hogy kösse meg a határszerződést.

Brüsszel nem akar konfliktust Moszkvával

A Pitalovói járás 1944-es elcsatolása miatt Brüsszel nyilvánvalóan nem akart konfliktusba keveredni Putyinnal, ezért intették a kicsi Lettországot beletörődésre.

Barroso reménykedik abban is, hogy Észtország szintén hasonlóan rendezi a tőle korábban elcsatolt területek sorsát. (Vagyis az EU az észteket is arra próbálja rábírni, hogy engedjenek az oroszoknak, és mondjanak le 1920-as területük 5 százalékáról, amelyet a második világháború után, a szovjet megszállás nyomán szerzett meg Oroszország.)

Sztálin és Hitler döntötte el a Baltikum sorsát

Lettországot (Észtországgal és Litvániával együtt) a Molotov-Ribbentropp-paktum alpján szállta meg 1940-ben a Szovjetunió. A szovjet és a német külügyminiszter - más források szerint maga Hitler és Sztálin - a második világháború előtt osztotta fel egymás között Kelet-Közép-Európát, vagyis Lengyelországot, a balti államokat és Romániát.

A balti államokat 1941-ben aztán Németország szállta meg, amikor háborút indított a Szovjetunió ellen. 1944-ben megint szovjet invázió következett, és ekkor módosították az 1920-ban megszabott lett-orosz határt is. Oroszországhoz, a Pszkovi területhez csatolták - "a lakosság kérésére" - Pitalovo (lett néven: Abrene) környékét.

Litvánia viszonylag jól járt

A balti államok közül Észtország is területi veszteségeket szenvedett a második világháború után, míg Litvánia területileg jól jött ki a változásokból, hiszen 1920-1939 között a mai litván főváros, Vilnius még Lengyelországhoz tartozott.

A második világháború végén a kis balti államok "önként" csatlakoztak (legalábbis mai orosz felfogás szerint) a Sztálin irányította birodalomhoz. Csak a kelet-európai rendszerváltás idején, a Szovjetunió 1991-es felbomlásakor vált függetlenné Lettország, Litvánia és Észtország.

Lettország a kilencvenes évektől, függetlenné válásától kezdve vitatta a Sztálin által meghúzott határokat, és a lett parlament (a Saeima, vagy lengyelesen: szejm) pár éve éppen azzal akadályozta meg az oroszokkal való kiegyezést, hogy az 1920-as békeszerződésre hivatkozó, egyoldalú deklarációt csatolt a Moszkvával tervezett megállapodáshoz. (Az észtek is hasonlóan cselekedtek, de ők még ma sem egyeztek meg Moszkvával.)

A lettek sosem követelték vissza hivatalosan Abrenét

Abrene környéke 1920-ban, az akkori békeszerződés szerint még Lettországhoz tartozott. A BBC ennek kapcsán megjegyzi azonban, hogy a lettek sosem követelték vissza hivatalosan a tőlük elcsatolt területet.

Putyin orosz elnök is kitartott amellett, hogy a Pszkovi területtől nem engedik elcsatolni Pitalovót: 2005 májusában azt mondta például, hogy a lettek "kutyafülét (halott szamár fülét) kapnak, de nem a Pitalovói járást".

Időközben Moszkva gazdasági nyomás alá is helyezte Lettországot, a hagyományosan nagy forgalmú kikötő, Riga szerepe például jelentősen csökkent amiatt, hogy az orosz áruk elkerülték a balti ország fővárosát.

Lappangó konfliktusok

A lett-orosz viszony nehézségeit illusztrálja, hogy a mostani határszerződés aláírásán nem jelent meg Vaira Vike-Freiberga lett államelnök és Putyin orosz elnök sem. Putyin (aki később, a határszerződés aláírása után fogadta ugyan a lett miniszterelnököt) állítólag már előre bejelentette, hogy az eseményen nem vesz részt, Vike-Freiberga asszonyról pedig köztudomású, hogy nincs jó viszonyban az oroszokkal, és nem is beszéli ezt a nyelvet.

A mostani szerződést még a lett parlamentnek is jóvá kell hagynia, erre legkorábban májusban kerülhet sor. Sőt, az orosz újság, a Vremja Novosztyej szerint, ha a lett politikai ellenfelek megtámadják a rigai kormányfő, Aigars Kalvitis lépését, akár még az alkotmánybíróságnak is rá kell az egyezményre bólintania.

Megosztottak a lettek

Lettországban vegyes érzelmekkel fogadták a határszerződést: egyfelől a megállapodás a balti állam elismerését jelenti Moszkva részéről - mondta egy rigai újságíró, a Republika szerkesztője, Aigars Dabolins az Indexnek -, és 16-17 évvel a függetlenné válás után ez nagy előrelépés az országnak.

Ugyanakkor megalázó a letteknek, hogy nem érvényesíthették akaratukat, hiába javasolták sokan belföldön, hogy még pár évig keményen tárgyalni kellett volna Putyinékkal. Információink szerint éppen ezt az időhúzást akarta elkerülni az EU, amikor rávette Rigát a tárgyalások gyorsabb lezárására.

Javulhat a lett-orosz viszony

A BBC szerint a Lettország és Oroszország közötti mostani megállapodás először tekinti a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta hivatalosnak a két ország közötti határokat. A szerződésen tíz éve dolgoztak a felek, de pár éve meghiúsult a ratifikálás. Sokan ma is azt gondolják Lettországban, hogy a határszerződéssel Riga gyakorlatilag szentesítette a balti ország szovjetek általi megszállását.

A BBC szerint most javulhat a két ország közti viszony, hiszen Kalvitis miniszterelnök is kifejtette az aláírás után: reméli, hogy a szerződés aktivizálja a két ország gazdasági és politikai kapcsolatait.

Óvatos az orosz miniszterelnök

Az orosz miniszterelnök már óvatosabb volt. Mihail Fradkov szerint azért nem minden problémát old meg az egyezmény, bár a szerződés még a "feltételes" területi követeléseket is kizárja. A moszkvai politikus reméli: a ratifikálás "meglepetések, illetve bármiféle politikai toldalék nélkül" zajlik le a rigai parlamentben.

Putyin orosz elnök az MTI szerint hasonlóan nyilatkozott a lett kormányfőt fogadva: "A határszerződés aláírása fontos lépcsőfok, de persze nem old meg minden kétoldalú problémát, amelyekből sok gyülemlett fel az elmúlt másfél évtizedben".

Putyin hangsúlyozta, fontos az orosz tengeri és szárazföldi tranzit Lettországnak. "Több mint húsz orosz-lett megállapodás áll az előkészítés különböző fokain" - jegyezte meg.

Gáztárolót ígérnek az oroszok

A Gazeta című liberális moszkvai lap szerint Kalvitis a határszerződés keddi aláírása alkalmával megállapodott orosz kollégájával, Mihail Fradkovval egy olyan nagy gáztároló lettországi építésében, amelyből egész Európa profitálhat. Fradkov azt mondta, hogy Lettország közvetlenül együttműködhet a Balti-tenger alatti gázvezetéket építő orosz-német konzorciummal. Ez az orosz állami ellenőrzésű Gazprom monopólium "európai áttörését" jelentheti a Gazeta szerint.

A Kommerszant szerint Oroszországot belarusz kapcsolatainak romlása is ösztökélte a lett határszerződés gyors aláírására. Az orosz-fehérorosz vita ugyanis előtérbe helyezte Lettországot az orosz olaj és gáz európai tranzitútvonalaként - írta a Kremlt rendszeresen bíráló orosz lap.