Az elnökfiúrablás, az Aranykéz utca és a Malina-ügy titkai

A szlovákiai magyar diák, Malina Hedvig ügye hosszú hónapok óta foglalkoztatja a hazai és a szlovák közvéleményt. Igazat mondott-e a lány, tényleg etnikai okokból bántalmazták, vagy csak kitalálta az egészet, hogy ne kelljen vizsgáznia? Esetleg az egész ügy mögött titkosszolgálati manipulációk állnak. Utóbbi verziót látszik erősíteni az, hogy felbukkant egy figura a szlovák titkosszolgálat legsötétebb éveiből.

Egy öngyilkos

November elején a vágsellyei Jaroslav (más források szerint: Juraj) Kubla feljelentette Malina Hedviget, mert úgy ítélte meg, ha a lány a történetet kitalálta, azzal törvényt sértett. Kubla idén májusban felakasztotta magát. Sajtóinformációk szerint a vágsellyei férfi rokonságban állt az egyik neves nyitrai ügyvéddel és "nem kizárt, hogy ő fogalmazta meg helyette a beadványt." A környezetében iszákosként ismert Kubla búcsúlevelet is hagyott, de ennek tartalmát a rendőrség nem hozza nyilvánosságra és azt állítja, hogy a férfi halála és a feljelentése között nincs összefüggés.

A másik feljelentőről szombaton számolt be a pozsonyi szlovák lap, a SME. Peter Korcek már októberben (tehát egy hónappal Kubla előtt) feljelentette Malina Hedviget, és azt írta, adófizető állampolgárként sérelmesnek találja, hogy Malina igaztalan állításaival az sugallja, nacionalista államban él.

Egy volt titkosszolga és még egy haláleset

Korcek korábban a szlovák titkosszolgálatnak dolgozott, most a szlovák ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egyik parlamenti képviselőjének, Peter Gaburának a munkatársa, írja róla a SME. Korcek azután került Gabura mellé, hogy egy halálos baleset miatt el kellett hagynia a titkosszolgálatot. (Korcek 1998-ig dolgozott a SME szerint a SIS-nél. Éppen 1998-ig volt e szervezet főnöke Lexa, aki a Meciar vezette párt, a HZDS kormányával együtt bukott meg.)

A pozsonyi Új Szó című napilap úgy tudja, Gabura munkatársai között "egy másik érdekes személy is található: Zuzana Trnková, a főügyész, Dobroslav Trnka felesége".

Ki az az Ivan Lexa?

Ivan Lexa apja, Vladimir Lexa miniszter, illetve miniszterelnök-helyettes volt 1989-90-ben, még Csehszlovákia fennállása idején. Ivan Lexa még a szövetségi állam létezésekor került Vladimir Meciar mellé, a pozsonyi kormány hivatalának vezetői posztjára, de később volt privatizációs államtitkár is a HZDS kormányaiban. Meciar mellett dolgozott az ország függetlenné válásakor, 1992-93 fordulóján is, ekkor megint a magyar Miniszterelnöki Hivatalnak megfelelő kormányhivatal vezetője lett.

Alex, az ügynök

Ivan Lexa a rendszerváltás előtt az olajipari vállalatnál, a Slovnaftnál dolgozott, és állítólag a csehszlovák kommunista titkosszolgálattal, az StB-vel is együttműködött valamilyen szinten, legalábbis a Wikipedia szócikke ezt állítja.

Kenedi János szerint Lexa az StB főtisztje volt Alex fedőnéven, és miután tanulmányait Moszkvában befejezte, jó kapcsolatokat ápolt az orosz titkosszolgálatokkal is. Amikor később Lexa lett az új szlovák állam titkosszolgálatának (SIS) vezetője, tömegesen reaktiválta az StB ügynökeit.

Konfliktus az államelnökkel

Vladmir Meciar és pártja, a HZDS a függetlenné válás után összeütközésbe került a szlovák állam elnökével, Michál Kováccsal, pedig Kovácot is a HZDS jelölte korábban. Meciar egy időre, 1994-ben el is vesztette a miniszterelnöki széket, de még abban az évben újra kormányra került, és 1995-ben titkosszolgálati főnökké tette Ivan Lexát, aki 1998-ig irányította a SIS-t.

Lexa már a kilencvenes évek elején személyesen is konfliktusba került Michál Kováccsal, aki megakadályozta, hogy privatizációs miniszter legyen belőle 1993-ban. Ezért lehetett Lexa csak államtitkár (a privatizációs miniszteri posztot egy ideig Meciar töltötte be formálisan, miniszterelnökként), de valójában állítólag ő irányította a privatizációt a kilencvenes évek elején, és ebből számos botránya is lett. Lexa állami funkciói mellett gyakorlatilag a HZDS pénztárnoka is volt, ő kezelte a politikai szervezet választási pénzeit.

Milliárdos lesz az apuka

A Dzurinda-kormány idején, 1998-tól a Lexa ellen felhozott vádak között felbukkantak privatizációs esetek is. Többek között apjának, az 1989-90-ben miniszteri posztot betöltő Vladimir Lexának is sikerült néhány vállalathoz jutnia.

A milliárdossá vált Vladimir Lexa a mostani Fico-kormány egyik legnagyobb háttértámogatója. Az idősebb Lexa is elsősorban a baloldali populista Smert, Robert Fico pártját pénzeli. (Fico együtt kormányoz Meciarral és Jan Slotával, a hírhedt nacionalistával.) A Fico-kormány egyik nyíltabb támogatója a Penta Group, amellyel szintén jó kapcsolatokat ápol Lexa apuka.

Újabb vita Kováccsal?

Ivan Lexa 1994-ben megint összeveszett Michál Kováccsal, korruptnak nevezte az államfőt. Lexa ellen eljárás indult rágalmazásért, de nem kellett várni sokat a revansra.

Kovác megfélemlítésére találhatták ki ezek után azt az akciót, amellyel ismeretlenek elrabolták a köztársasági elnök fiát. A Kovác fiú maga sem volt makulátlan előéletű, különböző visszaélések miatt a német hatóságok és az Interpol is kereste, de az emberrrablás egész Szlovákiát felháborította. Sokan a Michál Kovácot zsarolni akaró kormány akciójának tudták be az esetet.

Az ügyben rögtön nyomozás kezdődött, de a nyomozók feltűnően gyakran cserélődtek, és a vizsgálat nem vezetett érdemi eredményre. (Később Jozef Rohác, Imrich Oláh és Miroslav Sykora, illetve Ivan Lexa neve merült fel, mint tetteseké és felbujtóké.)

Dzurinda is Lexát tartotta felelősnek az emberrablásért

Egy szlovákiai angol nyelvű újság összeállítása szerint 1995 szeptemberében Oskar Fegyveres, egy korábbi szlovák titkosügynök nyilatkozatot tett arról, hogy Ivan Lexa is szerepet játszott az ifjabbik Kovác elrablásában. Fegyveres ezután külföldre távozott, de otthon maradt barátját, Róbert Remiást októberben a szlovák források szerint a SIS figyelni kezdte. Remiás 1996 áprilisában merénylet áldozata lett Pozsonyban.

Később Mikulás Dzurinda is Lexát gyanúsította meg az emberrablás kitervelésével. Lexa ellen vádat is emeltek Dzurinda miniszterelnöksége idején, de azóta ejtették az ügyet.

Az Aranykéz utcai robbantás

1998-ban robbantásos merényletet hajtottak végre a budapesti Aranykéz utcában, a három "civil" áldozaton kívül egy, a magyar rendőrséggel is feltehetőleg együttműködő itthoni alvilági figura, Boros Tamás 43 éves vállalkozó is életét vesztette. A magyar tévéhíradó és a Népszabadság korábbi hírei szerint az akció hátterében Ivan Lexa állt. Azóta sem tisztázott értesülések szerint az akció végrehajtója Jozef Rohác csoportja volt. Őt Miroslav Sykora szlovák maffiafőnök kérte fel, előtte Lexával egyeztethetett.

A nyomozás hamatosan elakadt, az Aranykéz utcai eset kiváltó okairól számtalan verzió látott napvilágot, attól függően, hogy Boros Tamás melyik ellenfelét próbálták reflektorfénybe állítani.

Robbantások a Fidesz és a Kisgazdapárt vezetőinél

A Népszabadság információi szerint Oláh és Rohác állt több 1998-beli magyarországi robbantás, így a kisgazdapárti és fideszes vezetők lakásai és a kisgazdapárt székháza előtti akciók hátterében. (Más kérdés, hogy évek múlva nyilvánosságra került egy olyan információ, miszerint 1998-ban Oláh valószínűleg már nem is élt, mert 1997-ben meggyilkolták.) "A robbantásokat öt ember hajtotta végre, akik közül két személyt ismerünk, de ők eltűntek" - állította a magyar MTV Híradójának Boris Azaltovic, a szlovák belügyminisztérium szóvivője pár évvel ezelőtt.

1999 februárjában, már a Dzurinda-kormány idején egy SIS-jelentés került a szlovák parlament elé. A jelentést Vladimír Mitro, a titkosszolgálat akkori főnöke jegyzi. A jelentés szerint Remiás telefonját még egy héttel a halála után is lehallgatta a SIS. A Remiást megfigyelő akciót a titkosszolgálatnál "Broilernek" nevezték.

Karol Szatmári, a koronatanú

1999-ben egy szervezett bűnözéssel vádolt férfi, Karol Szatmári azt nyilatkozta, hogy Remiást Imrich Oláh és Jozef Rohác gyilkolta meg. Szatmári a rendőrségnek beszélt, és terhelő vallomást tett Miroslav Sykora alvilági főnökre és Ivan Lexára.

Még 1999 novemberében vádat emeltek a hatóságok Oláh és Rohác ellen gyilkosságért, de ekkorra Szatmári már visszavonta vallomását.

Őrizetbe veszik Lexát

Lexát 1999-ben vették őrizetbe a szlovák hatóságok, tizenegy különböző vádpontot hoztak fel ellene a korrupciós ügyektől az emberrablásig, de ekkor még nem gyanúsították gyilkossággal. Lexának sikerült hamis útlevéllel külföldre szöknie, amikor nyolch ónapos őrizet után kiengedték.

Pedig ekkoriban a felsoroltakon kívül szabotázsakciók előkészítésével, nem létező SIS-ügynököknek átutalt pénzek eltüntetésével ("holt lelkek botránya"), fiktív cégek alapításával és más dolgokkal gyanúsították.

Titkosszolgák: Meciar, Lexáék és az ítélkező bíró

A Lexa szabadlábra helyezéséről döntő bíróról azóta kiderült, hogy szerepel egy, a csehszlovák titkosszolgálat emberei tartalmazó listán. A listán rajta volt Vladimir Meciar, Iván és Vladimir Lexa is.

2000-ben a szlovák parlament megszavazta azt elfogatóparancsot Lexa ellen. A parlamentnek azért kellett erről szavaznia, mert Lexa parlamenti képviselő - Meciar a saját mandátumáról mondott le a javára -, és mentelmi jogot élvezett.

Megint elkapák Lexát

2002-ben az Interpol segítségével kapták el Dél-Afrikában. A Dél-Afrikai Köztársaság kiadta Szlovákiának, ahol már távollétében eljárások kezdődtek ellene, de amelyeknek máig nincs lezárása, vagy ha lezárták őket, akkor Lexára kedvező döntéssel. Lexa egyébként minden ellene felhozott vádat tagadott, és tagad ma is.

2002. december 2-án egy anonim tanú megerősítette Szatmári korábbi vallomását, és rá három napra, december 5-én meggyanúsították Lexát is a Remiás-gyilkossággal.

Lexát felmentik

2004 augusztusában az ügyész kettéválasztotta a Remiás-gyilkosság ügyét egy Oláh és Rohác elleni részre és a Lexa elleni vádakra.

2005. október 28-án a rendőrség bejelentette, hogy Oláhot már 1997-ben meggyilkolták. Az elkövetők Szatmári és Mikulás Cernák (egy újabb alvilági főnök) voltak.

2005-ös esemény, hogy Lexát egy másik korábbi vádpont, külföldi szabotázsakciók szervezése alól felmentette a pozsonyi bíróság. A vádak között cseh és magyar akciók is szerepeltek.

Szatmári meghal, ejtik a vádat Lexa ellen

2006 áprilisában a Vág folyóban megtalálták Szatmári holttestét, amelyet csak egy hónap múlva sikerült azonosítani. 2006. szeptember 19-én az ügyészség ejtette a vádat Oláh és Rohác ellen. 2006, szeptember 22-én ejtették a vádat Lexa ellen is a Remiás-gyilkosság ügyében.

Ekkor már persze a Meciar támogatásával kormányzó Robert Fico került kormányra (akit Ivan Lexa apja pénzel a privatizációból szerzett vagyonából), és 2006 vége felé megkezdődtek a feljelentések Malina Hedvig ellen.