Libanon 'mindenre kiterjedő tűzszünetet' kér

Rakétatámadás érte Haifa városát csütörtök este, jelentette az AP hírügynökség. A libanoniak Izrael harmadik legnagyobb városát támadták, esetleges áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés.

Libanon "mindenre kiterjedő tűzszünetet" kér és az izraeli támadás leállítását, közölte csütörtökön Gázi al-Aridi libanoni tájékoztatási miniszter. "Libanon fő követelése egy azonnali és átfogó tűzszünet, és az agresszió beszüntetése" - mondta a politikus a bejrúti kormány rendkívüli ülését követően. A kabinet a nap folyamán ismét összeül, ami után közleményt adnak ki.

Aridi a kormány rendkívüli ülésének a szünetében közölte, Fuád Szinjóra miniszterelnök a délelőtt tárgyalásokat folytatott az ENSZ BT tagállamainak bejrúti nagyköveteivel, valamint az arab országok külképviselet-vezetőivel, hogy Libanon támogatást kapjon az izraeli offenzíva leállítása érdekében.

Iránba vinnék a túszokat

Izraeli közlés szerint Iránba akarja vinni a szerdán túszul ejtett két izraeli katonát a Hezbollah libanoni gerillaszervezet. "Pontos információink vannak arról, hogy a Hezbollah azt tervezi, Iránba viszi az elrabolt katonákat" - közölte csütörtöki sajtóértekezletén Gideon Meir izraeli külügyi szóvivő.

Az illetékes Iránt és Szíriát tette felelőssé az erőszak libanoni fellángolása miatt. "A Hezbollah nem lenne képes a libanoni működésre Szíria nyilvánvaló támogatása nélkül" - fogalmazott. Hozzátette, hogy "a libanoni síita szervezet Teherán dzsihádista rezsimjének a karja".

Blokád alatt Libanon

Az izraeli kormány csütörtökön délután felszólította a libanonit, hogy ürítse ki Bejrútnak azt a déli negyedét, ahol a Hezbollah főhadiszálása van, és ahol Szajjid Haszan Naszrallah, a terroristák vezére lakik. Értesítettük Libanont, hogy evakuáljon minden polgári lakost Bejrútnak abból a negyedéből, amely a Hezbollah fellegvára, és ahol Naszrallah él, a szervezet székháza működik és fegyverraktárai vannak, írta a Maariv izraeli hírportál Dan haluc vezérkari főnökre hivatkozva. Haluc emellett megjegyezte, hogy egyetlen libanoni célpont sem számít védettnek.

Az izraeli légierő a libanoni hadsereg két legfontosabb légi támaszpontja ellen hajtott végre támadást csütörtökön délután Libanonban keleti és északi részében. A rajaki repülőtér a Bekaa-völgyben, Bejrúttól 50 kilométerre keletre, közel a szíriai határhoz terül el. A támaszponton a hadsereg kelet-libanoni főhadiszállása van, valamint a libanoni légierő kéttucatnyi helikoptere is itt állomásozik. A libanoni hadseregnek, nincsenek harci gépei, csak helikopterei.

Biztonsági források közlése szerint egy izraeli harci gép bombázta az észak-libaboni Kulajaat repülőterét is. A támadásnak nem voltak áldozatai, de a két légi támaszpont elleni támadásokkal Izrael gyakorlatilag megbénította a libanoni légierőt.

A Hezbollah gerilláival vívott harcában Izrael először mért csapást a libanoni hadsereg létesítményeire, közölte a helyi rendőrség. A nap folyamán Izrael a bejrúti repülőtér kifutóját is bombázta, ez az egyetlen nemzetközi légikikötő az országban, amelyet a támadás után bezártak. A Reuters információi szerint az izraeli hadsereg a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autóút lebombázására készül.

Libanon megosztott

A libanoni hadsereg eddig kívül maradt a Hezbollah és az izraeli erők közötti összecsapásokból. Izrael ugyanakkor a libanoni kormányt tartja felelősnek azért, hogy a síita fegyveresek szerdán elrabolták a két izraeli katonát. A Hezbollah teljes autonómiát élvez Dél-Libanonban, a kormány pedig nem képes ellenőrzést gyakorolni felette, és Bejrút is ellenáll minden erre irányuló nemzetközi nyomásnak. A síita csoport leszerelésre teendő bármilyen kísérlet ugyanis vallási konfliktussal fenyeget.

Libanon "Damaszkusz és a Hezbollah túsza" - vélekedett Marván Hamáde libanoni távközlési miniszter a Libanon elleni izraeli offenzívát kommentálva. "Faruk as-Saraa (szíriai alelnök) adja a parancsokat, a Hezbollah hajtja végre, Libanon pedig a túsz" - mondta a libanoni miniszter nyugati újságíróknak adott nyilatkozatában.

Valid Dzsumblatt parlamenti képviselő, a libanoni drúzok politikai vezetője hasonlóan vélekedett egy nyilatkozatában. "A libanoni kormány nem vállalhatja a felelősséget egy olyan akcióért, amelyről senki sem kérdezte meg, helyesli-e avagy sem" - mondta. Szinte hihetetlen, hogy a Hezbollah a maga szakállára, a kormány megkérdezése nélkül olyan döntést hoz, amellyel háborúba sodorja egész Libanont, mondta Amin Dzsemajel volt libanoni elnök. Az exállamfő szerint a Hezbollah izraeli katonai őrhely ellen intézett támadása a síita radikális szervezet egyoldalú kezdeményezése volt, de az ország egész lakossága és gazdasága sínyli meg a súlyos következményeket.

Légi és tengeri blokád alá vonta Libanont Izrael. A légierő gépei reggel a bejrúti repteret és a Hezbollah tévéadóját bombázták, a terrorcsoport bosszúból izraeli városokra lő rakétákat. Izrael egyértelműen a libanoni kormányt teszi felelőssé, célja a Hezbollah elüldözése a határ térségéből. Bővebben a délelőtt és az előző nap eseményeiről>>>

Rakéták a civilekre

Libanoni gerillák hét katyusa rakétát lőttek ki csütörtökön az észak-izraeli Szafed városára, a támadásban húsz ember megsebesült, ketten közülük súlyosan. A sérültek közül egy izraeli asszony életét vesztette, közölték helyi orvosok. Az asszony a második polgári áldozata a libanoni Hezbollah Izrael elleni rakétatámadásainak. A lövedékek a város központjában csapódtak be: eltaláltak egy bevándorlókat fogadó gyűjtőközpontot és egy iskolát, egy harmadik rakéta pedig benzinkút mellett ért földet. A libanoni határtól 15-20 kilométernyire délre fekvő, 20 ezer lakosú város az 1990-es évek óta nem volt rakétatámadások célpontja.

Libanonból kilőtt rakéták csapódtak be csütörtökön az észak-izraeli Karmiel városába is és a szomszédos, arabok lakta Madzsd el-Krum faluba, közölte az izraeli hadsereg. A két település húsz kilométernyire délre fekszik a libanoni határtól. A Tízes Csatorna izraeli tévéállomás a mentőszolgálatra hivatkozva arról számolt be, hogy egy ember sérült meg Madzsd el-Krumban, állapota közepesen súlyos.

Menekülnek a turisták Libanonból

Két magyar turista kért segítséget a szegedi TUI Utazási Központ Aquamount Travel utazási irodájától, hogy hazautazhassanak Libanonból, közölte Lehota Andrea, a cég értékesítője csütörtökön. A két turistának az iroda intézte a repülőjegyét, az eredeti elképzeléseik szerint a hónap végén utaztak volna vissza Magyarországra. A bejrúti események miatt kértek csütörtökön segítséget az irodától.

Lehota Andrea elmondta, sikerült helyet foglalni ügyfeleiknek egy hétvégi Damaszkuszból Bécsbe tartó gépre. Az ügyfeleik jelezték, hogy a közvetlenül Damaszkusz felé vezető utat már nem lehet használni, ezért valamilyen kerülő úton juthatnak csak oda. A legtöbb bejrúti járatot a libanoni hatóságok Ciprusra irányították át.

A Malév bejrúti járatai változatlan járatszámon és időpontban Damaszkuszba illetve Damaszkuszból üzemelnek. Bejrút és Damaszkusz között mindkét irányban kedvezményes autóbusz szolgáltatás vehető igénybe, tájékoztatta az Indexet a Malév sajtóosztálya.

Abbász a békéért aggódik

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden a jordániai fővárosban, Ammánban találkozott Juval Diszkinnel, a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat vezetőjével, hogy tárgyaljon Gilad Salitról, a június 25-én elrabolt izraeli katonáról. Egy magas rangú palesztin biztonsági tisztviselő tájékoztatása szerint a megbeszélésen szó esett továbbá biztonsági kérdésekről, valamint a Gázai övezetbeli izraeli katonai behatolásról. Abbász jordániai hivatalos látogatása keretében kedden találkozott II. Abdalláh jordániai királlyal, akitől kérte, hogy országa járjon közbe a június 27-e óta tartó izraeli támadás leállítása érdekében.

Abbász szerint Izrael katonai behatolása Libanonba egy nagy kiterjedésű közel-keleti háború rémét vetíti előre, a palesztin vezető ezért kérte a nagyhatalmakat, hogy avatkozzanak be a helyzet elmérgesedésének megakadályozására.

"A hadművelet kiterjesztése a szomszédos Libanonra fokozzák aggodalmunkat, hogy egy új regionális háború kezdődik" - jelentette ki Abbász csütörtökön a ciszjordániai Rámalláhban, miután Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfővel tárgyalt.

Az Arab Liga külügyminiszterei szombaton rendkívüli ülést tartanak Kairóban a libanoni és a palesztin helyzetről. A pánarab szervezet csütörtökön kiadott közleménye szerint az ülésen megvizsgálják a Libanonban és a palesztin területeken kialakult súlyos helyzetet és az izraeli erők agresszióját.

Irán a lehető legélesebben elítélte a Libanonban végrehajtott izraeli katonai műveletet, és Izrael támogatásával vádolta a Nyugatot. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök felszólította a Nyugatot, hogy "ne támogasson tovább egy rezsimet, mely nemkívánatos ebben a térségben". Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter kijelentette, hogy minden nyugati béketerv kudarcot vallott a Közel-Keleten, és nem lesz addig igazságosság, amíg nem veszik tekintetbe "Palesztina igazi lakóinak akaratát".

Megoszlanak a vélemények

George Bush, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, az erőszak kiterjesztésével a Hezbollahot vádolta, valamint felelősségre vonta Szíriát a Hezbollah támogatásáért. Görögország "komoly aggodalmának" adott hangot, és önmérsékletre szólította fel a zsidó állam szomszédait. Evangelosz Antonarosz kormányszóvivő sürgette a Hezbollahot, hogy engedje el a túszul ejtett izraeli katonákat.

Franciaország bírálta Izrael hadműveleteit, aránytalan válaszcsapásnak ítélte a bejrúti reptér elleni támadást. Jacques Chirac francia elnök ugyanakkor az erőszak azonnali beszüntetésére és a Hezbollah által elhurcolt két izraeli katona szabadon bocsátására szólított fel csütörtökön abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott.

Massimo D,Alema olasz külügyminiszter a dél-libanoni és bejrúti izraeli reakciót "aránytalannak és veszélyesnek" nevezte. Oroszország szintén elítélte az izraeli támadásokat, valamint nyugalomra szólította fel a zsidó államot és a Hezbollaht egy térségbeli nyílt konfliktus elkerülésére. A közel-keleti kvartett (a konfliktusban közvetítő Egyesült Államok, ENSZ, Oroszország és az Európai Unió) intenzív konzultációkba kezdtek, hogy ne engedjék a konfliktust valódi háborúvá terebélyesedni Libanon és Izrael között.

Az Európai Unió finn elnöksége nyilatkozatban bírálta Izraelt katonai ereje "aránytalan" alkalmazásért Libanonban. Az elnökség sajnálatát fejezte ki a polgári áldozatok és a polgári létesítmények lerombolása miatt. A nyilatkozat szerint nem igazolható egy légi és tengeri blokád bevezetése Libanonnal szemben. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közel-keleti látogatást tervez, hogy személyesen próbálja közvetíteni az Izrael és Libanon közt kialakult konfliktusban, írja az AP.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár magas rangú küldöttséget meneszt a Közel-Keletre, hogy rábírja a feleket az önmérsékletre, és segítsen leküzdeni a térségben kialakult mély válságot. Az ENSZ-küldöttség Kairóban az egyiptomi kormány és az Arab Liga illetékeseivel tárgyal, majd Izraelbe, a palesztin területekre, Libanonba és Szíriába utazik, sőt esetleg más országot is útba ejt, ha erre szükség van, közölte egy ENSZ-szóvivő. A küldöttséget Vijay Nambiar, Annan politikai tanácsadója vezeti.

Kétfrontos harc

Izrael szerdán indított offenzívát Libanonban, miután a kormányban is szerepet vállaló Hezbollah síita szélsőséges párt terroristái még reggel rakétákkal lőtték Észak-Izraelt, majd a megszállt Golán-fennsík, illetve a vitatott hovatartozású Síba-farmok térségében az országba behatolva három izraeli katonát megöltek, két katonát, Ehud Goldwassert és Eldad Regevet pedig elrabolták. Válaszul Izrael több ezer katonával szárazföldi, vízi és légi offenzívát indított. A támadásokban 52 libanoni civil vesztette életét.

A Hezbollah szerdai támadása óta Izrael kétfrontos, egyre inkább háborúnak tűnő harcot vív. Folytatódott ugyanis a két és fél hete elrabolt Gilad Salit tizedes kiszabadítására indított gázai akció is. Csütörtök hajnalban az izraeli légierő egyik harci gépe lebombázta a palesztin külügyminisztérium gázai épületét.