Feloszlatta magát a lengyel parlament

Feloszlatatta magát pénteken a lengyel parlament, és döntött az előre hozott választások megtartásáról. Lech Kaczynski lengyel államfőnek ki kell írnia a választás időpontját, ami valószínűleg október 21-e lesz. A kormány és az ellenzék egyaránt a belpolitikai válság megoldódását várja az előre hozott választásoktól.

Autópályák, egészségügyi reform, költségcsökkentés

"Mindenki tudja, hogy a király meztelen. Ideje véget vetni ennek az ámokfutásnak, és a nemzet kezébe adni a döntést" - mondta felszólalásában Jerzy Szmajdzinski ellenzéki képviselő, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) tagja. Élesen bírálta a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormányt, amelynek hatalomra lépése óta Lengyelország és az Európai Unió között egyre nagyobb feszültség keletkezett.

Donald Tusk, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) elnöke a beváltatlanul maradt választási ígérteket - autópályák építését, az egészségügyi rendszer átalakítását és az államigazgatás költségeinek csökkentését - kérte számon a kormányon.

A parlament önfeloszlatása előfeltétele az előre hozott választásoknak. Varsói elemzők a pénteki szavazati arányokat máris a Kaczynski-fivérek vereségeként könyvelik el, miközben Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök az előre hozott választást tekinti lehetőségnek arra, hogy világos mandátumot kapjon a családpárti szociális politikájájához, illetve hogy megszabaduljon - szóhasználatával élve - "a poszt-kommunista elittől".

A piacok azonban inkább a Polgári Platform győzelmét remélik, a párt ugyanis legnagyobb közép-európai gazdaságban zajló reformfolyamat felgyorsítását, az euró gyors bevezetését, illetve megromlott viszony javítását ígéri az EU-partnerekkel.

Letartóztatások a korrupció elleni harcban

A parlamenti döntés előzménye volt az, hogy Lech Kaczynski államfő - fivére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök javaslatára - augusztus közepén felmentette a baloldali populista Önvédelem (Samoobrona) és a jobboldali populista, nemzeti katolikus Lengyel Családok Ligája minisztereit, formálisan véget vetve a kezdettől fogva ingatag hárompárti kormánykoalíciónak.

A válság folytatásaként augusztus végén őrizetbe vették Janusz Kaczmarek volt belügyminisztert, aki azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy lehallgattatta saját minisztereit. Egyidejűleg ugyancsak letartóztatták Konrad Kornatowski volt rendőrfőnököt, valamint a legnagyobb lengyel biztosítótársaság elnökét, Jaromir Netzelt is. A lengyel főügyészég elfogatóparancsot adott ki a külföldön tartózkodó Ryszard Krauze ellen is, akit az ország 5. leggazdagabb emberének tartanak. Mind a négyüket azzal vádolják, hogy információkat hoztak nyilvánosságra a korrupció elleni harcot irányító hivatal titkos akciójáról.

Az őrizetbe vételek nagy felzúdulást okoztak lengyel ellenzéki körökben. Lech Walesa volt lengyel államfő azzal vádolta a Kaczynski-fivéreket, hogy sztálinista módszereket alkalmaznak. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza című napilap főszerkesztője, aki 1968-tól a rendszerváltásig a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt, úgy vélekedett: a Kaczynski-fivérek "átlépték a demokratikus jogállam és a lopakodó államcsíny közötti Rubicont."