Az otthonápolás nem helyettesíti a pszichiátriai kórházat
További Külföld cikkek
- A lezuhant gép egyik utasa utolsó üzenetében utalt arra, mi okozhatta a balesetet
- Csúnya kézírása miatt távozott üres kézzel egy bankrabló az Egyesült Államokban
- Meghalt Charles Dolan, az HBO alapítója
- Megszólaltak a szlovén hegyimentők, így zajlott a magyar túrázók mentése az Alpokban
- Hatalmas válság van kibontakozóban Európa szomszédságában
A mentális betegségeket gondozó családtagok problémáiról készített nemzetközi felmérést az Ipsos Kutató Intézet. A felmérés eredményei Magyarország számára is fontosak lehetnek, hiszen a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás leépítését, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását az otthonápolás és a gyógyszerezés fejlődésével indokolják.
Az Ipsos Kutató Intézet által elvégzett nagyszabású nemzetközi felmérésben adatokat gyűjtöttek az ausztrál, kanadai, német, francia, olasz, spanyol, brit, amerikai hozzátartozók anyagi és lelki állapotáról, a kezelés fontosságáról alkotott véleményükről, a betegek társadalmi reintegrációját segítő életmód-programok értékeléséről.
Visszaestek
A közel ezer megkérdezett szkizofréniával, bipoláris betegséggel, vagy szkizoaffektív zavarral kezelt beteget gondoz. Háromnegyedük állította, hogy a megfelelő kezelés mellett a családi támogatás az egyik legfontosabb tényező az állapot javulásában.
A családok számára a legfontosabb cél, hogy minél gyorsabb megtalálják a leginkább hatékony terápiát, hogy a megfelelő kezeléssel el tudják kerülni a terápia abbahagyását, az akut epizódokba való visszaesést, sikerüljön leküzdeni a társadalmi megbélyegzést, hogy a beteg teljes életet élhessen.
A terápia megszüntetésekor azonban csaknem mindegyik esetben (91 százalékuknál) visszaesés következett be. A betegek 69 százaléka újból kórházi kezelésre szorult, ötödük (22 százalékuk) öngyilkosságot kísérelt meg, 20 százalékuk börtönbe került.
Súlyos gondot jelent, hogy a betegek nagy része csak későn kapja meg a számára leginkább megfelelő terápiát, illetve túl sokszor változtatnak a gyógyszerezésén. Kezelésváltáskor minden második beteg drasztikusan visszaesik.
Megbélyegzés
Náluk általában két évbe telik a hatékony és helyes kezelés megtalálása. A többségük (85 százalék) több mint kétféle gyógyszert próbált ki, mire rátalált a megfelelőre. Az esetek 36 százalékánál több mint ötfajta gyógyszer után sikerült csak megtalálni a leginkább hatásos szert.
A családtagok 84 százaléka szerint a megbélyegzés nehezítette a gyógyulást, 63 százalékuknál a diszkrimináció hatására a páciens önkényesen megszüntette a gyógyszeres kezelést.
A nemzetközi kutatás hangsúlyosan tér ki az eredményekre, hogy a megfelelő gyógyszer meglelése után - a pszichoterápia, a fizikai gyakorlatok, a felelősségtudat és az állandó időbeosztás elsajátításának hatására - a betegek képesek teljes életet élni.
A jól megválasztott terápiát követően a betegek 81 százalékának javultak családi és baráti kapcsolatai, 79 százaléka lett nagyobb önállóságra képes, 48 százaléka elvégzett valamilyen iskolát, 42 százalék pedig állandó munkát talált.