Merkel csecsén lógnak a Kaczynski ikrek
További Külföld cikkek
- Amikor az ünnep is a politikáról szólt: ezek voltak a történelem legfontosabb karácsonyai
- Ma már a karácsonyi filmek is a hatalomról szólnak
- A Toszkánát idéző lengyel várkastély, a Stobnica titka
- Börtönbüntetésre ítélték az összeomlott szálloda tulajdonosát és építészét Törökországban
- Csaknem 250 év után nyilvánították védett állatnak Amerika szimbólumát
Angela Merkel szerda esti televíziós interjújában azt hangsúlyozta, hogy Németország valamennyi szomszédjával baráti és intenzív viszonyra törekszik, és ebben a szellemben kívánja fejleszteni kapcsolatait Lengyelországgal is.
Merkel valódi diplomáciai nagyvonalúsággal reagált a Wprost című konzervatív hetilap legfrissebb számának címlapján megjelent fotómontázsra, amelyen Európa mostohaanyjaként csupasz keblekkel éppen a Kaczynski ikreket - a lengyel kormányfőt és testvérét az államfőt - szoptatja. Ezzel kapcsolatban a kancellár csak annyit mondott, hogy hozzátartozik a sajtószabadsághoz.
A német kormányfő szerdán Brüsszelben az Európai Parlamentben hangoztatta: sok barátja van Lengyelországban, és tudja, hogy ott más a hangulat, mint amilyet a sajtó mutat. "Lengyel szomszédaink olyanok, mint a francia szomszédaink. Történelmi felelősségünk van, és megteszünk minden tőlünk tehetőt, hogy a németek, lengyelek és minden európai érdekében vállaljuk ezt a felelősséget" - mondta a német miniszterelnök.
Merkel szerint belefér a sajtószabadságba
A fotómontázs Berlinben hatalmas felzúdulást váltott ki, magas rangú kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt ízléstelennek és a kancellárt súlyosan sértőnek nevezték azt. Több konzervatív és szociáldemokrata, valamint ellenzéki politikus nyilatkozatban ítélte el a lengyel sajtó által indított karikatúraháborút. A német kormány hivatalosan semmilyen állásfoglalást nem tett közzé.
Lengyel, német, két jóbarát
A szerdai interjúban Merkel közös sikernek minősítette a múlt heti brüsszeli EU-csúcson elért eredményeket. Szavai szerint egyedül egyetlen ország sem képes előre lendíteni Európát, ez csakis közösségi szellemmel lehetséges. A kancellár elismerte, hogy Lengyelország ténylegesen vétóval fenyegetődzött, és különböző nemzeti érdekek rendkívül erőteljesen nyilvánultak meg, de - mint hozzátette - minden körülmények között előre kellett tekinteni. "Az európai eszme éppen azt a célt szolgálja, hogy betemessük az árkokat, s előre lépjünk" - hangoztatta Merkel, aki ebben az összefüggésben beszélt a német-lengyel kapcsolatokról is.
A kancellár rendkívül határozottan óva intett az úgynevezett kétsebességes Európától, amelynek létrejöttét néhány uniós vezető még a brüsszeli csúcs után is elkerülhetetlennek nevezte. Merkel szerint Európa jövője szempontjából ez végzetes lenne. Amennyiben tagállamok tartósan csoportokba tömörülnének, s különböző dolgokban állapodnának meg, az az Európai Unió teljes megosztottságához vezetne, ezt pedig minden eszközzel el kell kerülni, figyelmeztetett a német kormányfő.
A két ország közötti kapcsolatrendszerben a lengyel kormányfő gerjesztett vitát a brüsszeli EU-csúcs nyitányához időzített rádiónyilatkozatával, amelyben azt hangoztatta: az ország második világháborús népességveszteségét is számításba kellene venni, amikor hazája szavazati súlyát megállapítják az Európai Unió intézményeiben. "Ha nem lett volna a II. világháború, Lengyelországnak ma 66 millió lakosa lenne. Csak azt követeljük, amit elvettek tőlünk" - mondta egyebek között Jaroslaw Kaczynski.
Médiaháború
Marek Siwiec lengyel európai parlamenti képviselő, aki védelmébe vette Merkelt, szerdán kijelentette: "A németekről alkotott képnek immáron nincs köze a háborúhoz. Amit az újságokban olvas az ember, az nem ugyanaz, mint amit az emberek éreznek."
A lengyel külügyminiszter ezzel szemben megvédte kormánya álláspontját a Varsó és Berlin között az utóbbi hetekben kialakult vitában, egyben a német sajtót okolva a polémia éleződéséért. A csütörtöki Rzeczpospolitában megjelent interjúban Anna Fotyga leszögezte: Lengyelország nem folytat németellenes politikát. Fotyga szerint a helyzet kialakulásáért a német média a felelős. Ennek orgánumai a brüsszeli EU-csúcs előtt azt sugallták, hogy a lengyel politika a németek ellen irányul. "Csak kevés német újság ismerte el azt a jogunkat, hogy harcolhatunk saját érdekeinkért, s ennek jegyében hajlandók is voltak meghallgatni az érveinket" - így a külügyminiszter. Fotyga bírálta a lengyel sajtót is. A Wprost magazin hétfői címlapján közölt fotomontázst ízléstelennek nevezte.
Egy szerdán Berlinben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás arról tanúskodik, hogy a németek mintegy kétharmada rokonszenvesnek találja a lengyeleket. A válaszadók 65 százaléka ezt az állásfoglalást fogalmazta meg, miközben mintegy 20 százalék ezzel ellentétes véleményen volt. Ugyanakkor a Forsa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésből kitűnt: a németek 37 százaléka rossznak tekinti a két ország közötti viszonyt, míg a megkérdezettek 19 százaléka vallotta azt, hogy jók a kapcsolatok.