További Külföld cikkek
- Heten adták fel magukat a német rendőrségen a 2023-as antifa támadások miatt
- Egymást marják a nagyhatalmak az örök jég szigetéért
- Szijjártó Péter sokkal szorosabbra fűzné Magyarország és Románia viszonyát
- Botrány Csehországban: a tanítónő fegyverezte le az őt fenyegető diákot egy általános iskolában
- Már készül Románia a májusi elnökválasztásra, megkezdődött a külföldön élők regisztrációja
Az alkotmányt alkalmazzák Milosevics elnök óhajaihoz?
A hatalom szerint ez a lépés a demokráciát erősíti, hiszen mi van annál demokratikusabb, mint amikor a nép közvetlenül szavazhat elnökére. "Ezután véleményt mondhat a nép" - állították a hatalmi pártok képviselőiből alakult javaslattevők a módosítás tervezetében. Az ellenzék szerint a jugoszláv (de inkább szerb) szocialista-baloldal-radikális koalíció bebizonyította, hogy azt tesz, amit akar, s nem Milosevics elnöknek kell alkalmazkodnia az alkotmányhoz, hanem az alkotmányt alkalmazzák Milosevics elnök óhajaihoz.
A jugoszláv szövetségi parlament csütörtökön példátlan gyorsasággal három pontban módosította az ország alkotmányát |
Milosevics számára a történelem most kezdődhet
Az első alkotmánymódosítási javaslat értelmében Jugoszlávia elnökét legfeljebb kétszer négy évre lehet megválasztani. Ez a rendelkezés arra vonatkozik, akit már az új alkotmány szerint választanak meg. Tehát Milosevics jelenlegi elnök (akinek 2001 júliusában járt volna le a megbízatása, újraválasztási lehetőség nélkül) úgymond tiszta lappal indulhat még két ciklusért.
A hatalmi pártok meggyőződése ugyanis, hogy Szlobodán Milosevics az ország katasztrofális helyzete ellenére még mindig biztos nyerő az elnöki tisztségre. "Mindent vagy semmit" lapra játszanak, hiszen egyetlen esélyük a még mindig sokak szemében markáns elnökük sikere.
Montenegró elvesztette egyenrangúságát
A Köztársaságok Tanácsába eddig azonos számú képviselőt választott Szerbia és Montenegró legmagasabb köztársasági törvényhozó testülete, azaz parlamentje. Ezáltal Szerbia elméletileg nem érvényesíthette saját akaratát, s ezt nem kényszeríthette rá Montenegróra. (Kivéve jelenleg, amikor nem legitim képviselői vannak Montenegrónak, de hát ezt sem lehetett volna tartani a következő választások után.) A jugoszláv-szintű törvények elfogadásához mindkét ház beleegyezésére volt, illetve van szükség.
Most, hogy a Köztársaságok Tanácsának képviselőit szintén közvetlen szavazással választják, ez a tanács gyakorlatilag értelmét veszti, hiszen felesleges az alsóház és felsőház, ha ugyanazok az elvek szerint kerülnek oda a képviselők.
A régi, azaz a csütörtökig érvényes, alkotmány szerint Montenegróból a jelenlegi hatalmi pártnak, azaz a többséginek számító képviselőt küldtek volna, ami sok fejfájást okozhatott volna a szerb (egyeduralmi) törekvéseknek. Most azonban szóhoz juthatnak, azaz néhány képviselőt bejuttathatnak a szövetségi parlamentbe a montenegrói Milosevics-barát pártok is.
Azonban még egy változat lehetséges, amit majd a választási törvény határoz meg: a szerbiai polgár szavazata ugyanannyit ér, mint a montenegróié. Akkor pedig megbillenhet az egyensúly! Szerbiának mintegy tizenötször annyi szavazópolgára van, mint Montenegrónak! Ha ilyen arányok lesznek az országos parlamentben - akkor Montenegró gyakorlatilag fele annyi képviselővel sem rendelkezik, mint Vajdaság!
Montenegró kellemetlen kényszerpályán
Montenegró most kellemetlen kényszerpályára került. Szavát semmibe sem veszik (az aktuális montenegrói ,,hatalmat" még az alkotmánymódosító javaslatokról sem tájékoztatták előre, nemhogy a véleményét kérték volna), s az is egyértelmű, hogy ahol eddig volt valamiféle legalább elméleti konföderációs egyensúly - most megszűnt.
Szlobodán Milosevics az ország katasztrofális helyzete ellenére még mindig biztos nyerő az elnöki tisztségre |
A montenegrói képviselőház éppen tartó ülését az alkotmánymódosítás hírére tegnap megszakították, úgy tervezve, hogy kedden folytatják az új helyzet ismeretében. Tudomást szerezvén a történtekről a folytatással nem várnak: pénteken 19 órára összehívták az ülést.
Milo Gyukánovity montenegrói köztársasági elnök kabinetje ma közleményt adott ki, mely szerint: "Az alkotmánymódosításokkal Szlobodán Milosevics végérvényesen lerombolta az ország rendszerét és kérdésessé tette annak további sorsát. Montenegró megtalálja majd azokat a mechanizmusokat, amelyekkel parlamentje és a polgárok határozott védelme révén megvédi magát az ilyen alkotmányjogi erőszaktól és más elnyomási formáktól."
Montenegró parlamentje nincs könnyű helyzetben, hiszen ebben a köztársaságban csak az a biztos, hogy semmi sem biztos! Az egyértelműen Milosevics-párti jugoszláv katonaság ott állomásozik, s bár a montenegrói hatalom viszonylag fölkészült rendőrséggel rendelkezik, a kettő szembeállítása (még egy) polgárháborút eredményezne, amit senki épeszű ember nem kívánhat. Talál-e olyan megoldást a kisebbik tagköztársaság parlamentje, amely révén vérontás nélkül megszabadulhat Jugoszláviából és Szerbiától - ez a tét.
Parádés kormányelnök parádés miniszterei
Az alkotmánymódosításnak a szövetségi kormányra vonatkozó részével nem érdemes érdemben foglalkozni. Az egykori montenegrói káder, Momir Bulátovity szövetségi kormánya nem jelentős tényező most sem. A hatalom a szerbiai köztársasági szerveknél összpontosul.
A jugoszláv kormányt és annak döntéseit a montenegrói hatalom nem ismeri el, mivel emberei sincsenek a kormányban. Az pedig, hogy egy minisztert hogyan és miért váltanak le, vagy neveznek ki - a népet nem érdekli, hiszen nem szokás a rossz, vagy eredménytelen munkáért lemondani, vagy bárkit leváltani. Ha szófogadó, maradhat.