122 magyar kért menedékjogot Svédországban

Százhuszonkét magyar állampolgár kért politikai menedékjogot az elmúlt négy hétben Svédországban, megalapozott információk szerint további negyven család kiérkezése várható. Ezt a külügyi szóvivő mondta szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Elsősorban Baranya megyéből, Pécs és Mohács környékéről érkeztek Malmőbe olyan magyar állampolgárok, akik saját elmondásuk szerint munkavállalási céllal, vagy politikai menedékjogot kérni mentek, közölte Polgár Viktor.

Az MTI kérdésére azt mondta, a külügyi tárca nem érdeklődött, ezért nem is tudja, romákról van-e szó. Megjegyezte, vannak jelek, amelyek alapján nem véletlen, hogy erről a két helyről utaztak ki magyar állampolgárok, és a háttérben valamiféle szervezés folyik. A szóvivő kiemelte, a svéd menekültügyi hatóságok várhatóan a lehető legrövidebb időn belül lefolytatják ügyükben az eljárást és "a legvalószínűbb, hogy kitoloncolják őket Svédországból".

A svéd és a magyar hatóságok együttműködnek

Svédország és Magyarország együtt igyekszik tisztázni azokat a félreértéseket, amelyek a svéd menedékjoggal kapcsolatban terjednek, mondta szerdán Stockholmban Andre Mkandawire, a svéd külügyminisztérium szóvivője. A magyar hatóságok szerint valamilyen szervezett csalárd tevékenység áll a háttérben, tette hozzá.

A svéd bevándorlási hivatal szóvivője szerint olyan hírek kaptak lábra, amelyek szerint a menedékkérőket lakás és munkahely várja érkezésükkor. A hivatal - jegyezte meg Marie Andersson - valóban biztosít ellátást menedékkérőknek, de ez nem az Európai Unió tagállamainak polgáraira vonatkozik. Az eddig kezelt 27 eset közül egyben sem született jóváhagyó döntés, mondta.

Nincs sok esélyük

Polgár Viktor elmondta azt is, hogy a szóban forgó magyarok nyilván nehéz anyagi és szociális helyzetük miatt választották a kiutazást, ám nincs sok esély arra, hogy a kérelmeket megalapozottnak találják, már csak azért sem, mert mindkét érintett ország tagja az EU-nak, ezért a kérelemnek rendkívül megalapozottnak kell lennie.

"Úgy tudjuk, elterjedt a hír, hogy aki kiutazik, és nem kap munkát, fejenként 30 ezer svéd koronás támogatásra lenne jogosult. Ez az információ természetesen nem igaz" - hangsúlyozta Polgár Viktor. Elmondta, hogy a kiutazók ott tartózkodásuk idejére kapnak segélyt, de ez csak a legalapvetőbb szükségletekre elég. A szóvivő tévhitnek nevezte azt is, hogy a Svédországba érkezők azonnal szociális segélyben részesülhetnek, mivel a jogosultság általában csak egy év munkaviszony, valamint az ez idő alatt befizetett tb-befizetések után alakul ki.

Mint elhangzott, a külügyminisztérium a stockholmi magyar nagykövetségen keresztül kapcsolatban áll a svéd állami szervekkel. A szóvivő azt mondta, mivel a politikai menedékjog bizalmas kérdés, ezért pusztán érdeklődnek a magyarok felől. Polgár Viktor kitért arra, hogy tudomásuk szerint Svédországban nincs olyan nagy számú munkalehetőség, illetve idényjellegű munka, ami hozzáférhető lenne nagy számú, kellő felkészültséggel nem rendelkező, svéd és angol nyelven nem beszélő külföldiek számára.

Olcsó a fapados Malmöbe

Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, aki a kint tartózkodó és politikai menedékjogot kérő 122 magyar állampolgár közül kapcsolatba kíván lépni a stockholmi magyar nagykövetséggel, a konzullal, annak természetesen rendelkezésére állnak, és minden olyan ügyben, amiben ezt a jogszabályok lehetővé teszik, illetve amiben az emberiesség ezt megkívánja, segíteni is fognak. Polgár Viktor elmondta, hogy minden bizonnyal azért éppen Malmö városába utaztak ki az érintett magyar állampolgárok, mert az egyik úgynevezett fapados, olcsóbb légitársaságnak van oda járata.

Polgár Viktor szólt arról, hogy a külügyminisztérium internetes honlapjára tájékoztatót tettek fel arról, Svédországban milyen szabályok vannak a foglalkoztatás területén.

Főleg romák menekültek

Többségében roma származásúak, akik Pécs és Mohács környékéről utaztak a napokban Svédországba, közölte a Mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke az MTI-vel. Kovács István hangsúlyozta, a romák nem üldöztetés miatt, hanem a jobb élet reményében hagyták el az országot. Tájékoztatása szerint Baranya déli részén nagy a munkanélküliség, az amúgy is hátrányos helyzetű roma lakosság nehezen talál állást, nagy részük egyre nehezebben tudja fedezni megélhetésének legalapvetőbb költségeit is.

Kovács István úgy tudja, a következő két napon belül Mohács környékéről további 15-16 család tervezi, hogy Svédországba utazik. A repülőjegyeket már megvették, a gyermekeiket pedig kiíratták az iskolákból. A kisebbségi önkormányzat elnökének az a véleménye, hogy a szerencsét próbálók többsége vissza fog térni Magyarországra, szakképzettség és idegen nyelv ismeretének hiánya miatt ugyanis külföldön sem találnak könnyebben munkát, mint itthon.

Kanada és Strasbourg volt a sláger

A legnagyobb visszhangot a zámolyi romák Franciaországba vándorlása váltotta ki. A 2000-es exodusban érintett 46 roma közül nyolcnak adta meg a menekültstátust a francia menekültügyi hivatal, amelynek döntését élesen bírálta az Orbán-kormány, mondván, a cigányság megsegítésére az állam minden korábbinál több pénzt, évi 9,2 milliárd forintot fordít.

A zámolyiak otthonait 1997-ben életveszélyes állapotuk miatt az önkormányzat - nem hagyva időt a fellebbezésre - elbontatta. Az érintett családok a falu művelődési házába költöztek. Két év múlva a cigánysoron megöltek egy nem roma fiatalembert. A magyar igazságügyi hatóságok 2002-ben hiába kérték Franciaországot, hogy adják ki a halált okozó verekedésben való részvétellel gyanúsított két asszonyt.

Később más települések romái is Strasbourgba mentek, de néhány napos franciaországi tartózkodás után visszatértek.

A Jane's Intelligence Digest című brit biztonságpolitikai folyóirat 2001-es cikke szerint felbujtóként az orosz titkosszolgálat is közreműködött a zámolyi romák kivándorlásában. a KGB-utódszervezet célja, hogy Magyarország kedvezőtlenebb színben tűnjön fel az EU-csatlakozási tárgyalásokon.

A kilencvenes évek végétől 2001-ig több ezer magyarországi roma kért menekültstátust Kanadában is, emiatt Ottawa vízumkényszert vezetett be a magyar állampolgárokkal szemben.