Bebörtönzött népvezér zavarhatja meg a palesztin elnökválasztást

Belezavart az Arafat halála utáni békés hatalomváltás menetrendjébe Marvan Barguti. A Fatah egykori ciszjordániai vezetője pillanatnyilag ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben, mivel az izraeli bíróság bizonyítottnak látta részvételét egy öt izraeli életét kioltó merényletben. Ennek ellenére elindul az Arafat utódjáról döntő palesztin elnökválasztáson, jelentette a BBC

A harcosok bajnoka

Barguti egy héttel ezelőtt még nem vállalta el a jelöltséget a Fatah egysége érdekében. Arafat politikai mozgalma a vezér halála után Mahmud Abaszt, Arafat korábbi mérsékelt riválisát jelölte elnöknek. Szerdán este, kevéssel az elnökválasztási jelöltek jelentkezési határideje előtt azonban Barguti meggondolta magát.

Döntése hatalmas kavarodást okozhat az eddig zökkenőmentesnek tűnő átmenetben. A negyvenöt éves politikus főként a fiatalok körében népszerű. A fiatalabb palesztin generációk szerint a száműzetésből Arafattal együtt 1994-ben visszatérő régi gárda nem mindenben érti meg problémáikat. A fiatalabb generációk ráadásul két véres felkelést is indítottak Izrael ellen, Barguti mindkettőben tevékeny szerepet játszott.

Abaszt pártolják a mártírok

Kérdéses azonban, hogy a bebörtönzött vezető valóban meg tudja-e szerezni a fiatalabb rétegek támogatását, írja a Washington Post. Jelöltsége hivatalos bejelentése után meglepő módon a Fatahhoz kötődő terrorcsoport, az al-Aksza Mártírjainak Brigádja ciszjordániai és gázai vezetője is a békepárti, a terrorakciókat elítélő Abasz pártján foglalt állást. "Bargutinak ki kell lépnie a Fatahból", jelentette ki Zakaria Zubeidi, az al-Aksza Mártírjainak ciszjordániai vezére.

Bonyolítja a helyzetet Barguti bebörtönzése is. Kevéssé valószínű, hogy Izrael kegyelmet adna a politikusnak, bár Barguti hívei bíznak egy esetleges nemzetközi közbenjárás eredményében, írja a Washington Post.

Egy ország, egy hadsereg

Az elnökválasztást veszélyezteti az is, hogy a Hamasz kedden a szavazás bojkottálására szólította híveit. A terrorszervezet az elnökválasztáson nem tudna esélyes jelöltet állítani, a helyhatósági választásokon azonban, több tízezer gázai támogatója révén, lenne esélye. A Palesztin Hatóság Arafat halála után azonban csak az elnökválasztást írta ki.

Abaszt, akit Barguti indulásáig egyértelműen a legesélyesebb jelöltnek tartottak, nem rázta meg a terrorcsoport döntése. A békepárti politikus ismét állást foglalt a terrortámadások ellen, és a Palesztin Hatóság megreformálását ígérte. "Minden államban van ellenzék, de törvények és intézmények is", mondta, majd ígéretet tett rá, hogy a jövőben a jelenlegi helyzettel szemben egységes közigazgatás és csak egy hadsereg lesz Palesztinában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!